2018. január 18., csütörtök, Piroska napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/minden-bironak-naponta-meg-kell-kuzdenie-tarsadalom-bizalmaert-2646331/

A bizalomért minden nap meg kell küzdeni

Handó Tünde: Jól dolgoznak a magyar bíróságok
Számos bírósági vezető hatéves mandátuma jár le az idén. Az újra pályázók pedig csak akkor kaphatnak lehetőséget a folytatásra, ha eddigi teljesítményük erre érdemessé teszik őket – közölte lapunkkal Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a lapunknak adott interjúban beszélt az új eljárási szabályok milliónyi ügyet érintő változásairól, a digitalizációról és a Soros-hálózat kritikájáról, illetve befolyásszerzési kísérletéről is.

– Számos változást hozott az új év a bíróságok életében. Melyek a legfontosabbak?
– A bíróságokra évente érkező másfél millió ügy legnagyobb részét a polgári és közigazgatási jogviták teszik ki. A jogérvényesítési lehetőségek január 1-jétől alapjaiban változtak, új eljárási törvények léptek hatályba. De még a büntetőügyeket illetően is van változás, hiszen az online kapcsolattartás itt is kötelezővé vált a rendőrség, az ügyészek, az ügyvédek és a bíróság között. Az új perjogi kódexeket úgy kell elképzelni, mintha a közlekedési szabályokat teljesen átszabták volna. Ahol eddig nem fordulhattunk be, most megtehetjük. Ahol eddig lassítani kellett, most gyorsabban mehetünk. Éppen ezért fontos, hogy a bíróságok és a hozzánk forduló ügyfelek is fokozottan figyeljenek a változásokra.

– Sikerült felkészülni az új eljárási törvények hatályosulására? Mit jelentenek az új kódexek a bírókra és az ügyfelekre nézve?
– A teljes tavalyi évünk a felkészülésről szólt. Rengeteg feladatot kellett elvégeznünk. A kódexekhez kapcsolódóan számos jogszabályt véleményeztünk. Nagyon fontos volt, hogy képezzük a bírókat, ennek központi megszervezése volt a legnagyobb kihívás. 1800 oldalas tananyag készült csak az új polgári perjogi törvényről. Olyan új eszközöket is használtunk, mint a podcastok, hogy a bírák bármely élethelyzetben, például akár kertészkedés közben is hallgathassák a felkészítő anyagokat, amelyekből aztán vizsgát is kellett tenniük.

Fotó: Bach Máté

„Minden tőlünk telhetőt elkövetünk a testületi függetlenség megőrzéséért”

Az utolsó hetekben pedig arról kellett gondoskodnunk, hogy minden új nyomtatvány elérhető legyen az ügyfelek számára a Biróság.hu honlapon. Ami az ügyfeleket illeti, az átállás természetesen nekik is kihívásokat jelent. Közlekedési példánál maradva, az elektromos autó használata sem csak a szervizektől követel másfajta megközelítést, a vezetőknek is több mindenre oda kell figyelniük. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy aki bírósághoz fordul, előre tájékozódjék az őt és az ügyét érintő legfontosabb kérdésekről. A már említett internetes oldalunkon, illetve a bíróságok tájékoztató irodáin, ügyfélközpontjaiban olyan tájékoztatókat tettünk közzé, amelyekkel az ügyfelek eligazodását segítjük.

– Pokol Béla több mint tízéves jogszociológiai vizsgálódásai szerint az ügygyorsaság tekintetében átlagos, az ítélkezés minőségét tekintve pedig valamivel átlag fe­letti eredményt tudnak felmutatni a magyar bíróságok. Továbbra is igaz ez a megállapítás uniós összehasonlításban?
– A magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik. Ezt az Euró­pa Tanács és az Európai Bizottság felmérései is évről évre visszaigazolják. Az Európai Bizottság legutóbbi, 2017-ben kiadott igazságügyi eredménytáblája szerint a közigazgatási perek intézése Magyarországon a második leggyorsabb, csak Svédország előz meg minket. Az ügyhátralék közigazgatási ügyszakban ugyancsak a második legalacsonyabb, csupán Luxemburgban dolgoznak a bírák kevesebb üggyel. De a civilisztikai ügyszak tekintetében is a harmadik legkisebb a folyamatban lévő ügyek száma a 28 uniós tagállam közül. Külön is kiemelem, hogy az elhúzódó, két éven túli eljárások számát a bíróságok 2012-ről 2016-ra 36 százalékkal csökkentették. Ezeket az eredményeket bízvást nevezhetjük átlag felettieknek.

– Mondhatná bárki, hogy az ön által említett eredmények magukért beszélnek, ugyanakkor az ellenzék szerint az ügyészség egyértel­műen fideszes, a bírók domesztikálása, azaz háziasítása pedig előrehaladott. Mit szól ehhez?
– Abban hiszek, hogy Magyarországon a közhatalmi szervek részrehajlás nélkül, pártatlanul végzik a munkájukat. 11 ezer ember dolgozik a bíróságokon nap mint nap azért, hogy megszolgálja a jogkereső polgárok bizalmát. Sértő azt feltételezni, hogy azok a bírók, akik az alaptörvény szerint önál­lóan, függetlenül döntenek az eléjük kerülő ügyekben, bármilyen befolyást eltűrnének. A magyar történelem sajnos szolgáltatott már arra példát, amikor valóban domesztikálták a bírókat, ennek eredményét a Terror Házában bárki megtekintheti.

– De hát a Soros Alapítvány égisze alatt létrejött Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más, Soros György bőkezű támogatását élvező szervezetek megítélése szerint sem függetlenek a magyar bíróságok.
– Mindig lesznek olyanok, akik a fennálló rendszert élesen kritizálják. A különféle országokban különböző bírósági modellek léteznek, Németországban például párttag is lehet egy bíró, mégsem vonja senki sem kétségbe az ott működő rendszer demokratikus voltát. Nekünk, bírósági vezetőknek az a dolgunk, hogy biztosítsuk az igazságszolgáltatás törvényes működését, vagyis azt, hogy a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.

– Egyesek – például Baka András volt főbíró – szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél példátlan hatalom koncentrálódik. Anno azzal támadta a bírósági reformot, hogy az OBH elnöke, azaz ön lesz élet-halál ura. Csakugyan így van ez?
– Ilyet legfeljebb csak az mondhat, aki a Holdról jött. Öt év tapasztalata már elég lehet ahhoz, hogy megalapozottan értékeljük a most működő rendszert. 2012 óta a Kúria az ítélkezés egységességéért, az OBH a bíróságok központi igazgatásért felel, az Országos Bírói Tanács (OBT) pedig e tevékenységet felügyeli és ellenőrzi. Ez a szisztéma beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Olyan évszázados problémákat sikerült megoldanunk, mint például a központi régió bíróságainak túlterheltsége, rá­adásul eközben az ítélkezés időszerűségét és minőségét jelző mutatószámok a teljes szervezetben javultak. „Példátlan hatalomról” pedig szó sincs: a Kúria, illetve az OBH elnöke csupán azokat a korábbi jogköröket viszi tovább, amelyeket korábban az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács és annak elnöke gyakorolt. Mindezt a bírákból álló és bírák által választott OBT felügyelete mellett.

– Mi a helyzet a törvényszéki elnökök kinevezésével? A főváros esetében éppen lejár egy elnöki mandátum. Született már döntés az újrázásról vagy az utódlásról?
– A kiírt pályázatra egyedüliként a tisztséget 2012 óta betöltő Fazekas Sándor jelentkezett. Tudni kell, hogy a Fővárosi Törvényszéken összpontosul a legtöbb ügy, ugyanakkor ott áll rendelkezésre a legtöbb emberi és tárgyi erőforrás is. A törvényszéki elnöknek ezekkel az erőforrásokkal megfelelően kell gazdálkodnia, ehhez pedig hatékony módszerek kialakítására van szükség. Az utóbbi hat évben a Fővárosi Törvényszék elnöke nem alakított ki ilyen módszereket. Így a törvényszék nem tudott súlya szerint hozzájárulni a bírósági szervezet egészének magasabb színvonalú működéséhez, sem pedig a harmadik hatalmi ág társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Fővárosi Törvényszéken régóta fennálló problémák 2012-től megkezdett felszámolása alapvetően a törvényhozás, a kormányzat és a bírósági központi igazgatás támogatásának az eredménye. Utóbbira példa, hogy – az OBH intézkedéseinek köszönhetően – korábban soha nem látott számú bíró és igazságügyi alkalmazott dolgozhat a központi régió bíróságain. Az új eljárási törvények, a digitális bíróság, a bírói kar munkafeltételekkel kapcsolatos elvárásai, valamint a jogkereső ügyfelek igényeinek színvonalas kiszolgálása olyan fokozódó kihívásokat jelentenek a 2018. évtől, amelyek a Fővárosi Törvényszék vezetésében korszakváltást indokolnak. Ezért a pályázatot eredménytelenné nyilvánítottam és a bírósági közlöny következő számában új pályázatot fogok kiírni.

– Másutt is várhatóak személycserék?
– Számos bírósági vezető hatéves mandátuma jár le az idén. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy ha olyan bíró nyújt be pályázatot, aki már korábban is vezetői pozíciót töltött be, akkor nem csupán a terveiről kell számot adnia, hanem azt is be kell mutatnia, hogy mit tett a bírói közösségért és mit tett az ügyfelekért.

– A sokat támadott közigazgatási bírákról korábban már lapunknak is nyilatkozott, ezért most csak arra szeretnék rákérdezni, hogy továbbra is indokoltnak tartja-e a bírósági gyakorlattal nem, ugyanakkor nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező tisztviselők kinevezését?
– Továbbra is azt gondolom, hogy ebben az ügyszakban nagy szükség van az élő közigazgatási tapasztalatra. Ezt az eddigi gyakorlat is igazolja: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon jelenleg ítélkező bírók felének most is van közigazgatási múltja. A bírói pályázati rendszer nemrég módosított szabályozásának lényege egyébként az, hogy a közigazgatási jog területén dolgozó, elhivatott szakemberek a szakmai múltjuk egyenlő elismerésével pályázhassanak. A bírókkal szemben – attól a naptól kezdve, hogy a talárt felöltötték – alapvető elvárás, hogy függetlenül és pártatlanul döntsenek minden ügyben.

– Hol tart az állomány feltöltése?
– 2017. szeptember 15-éig összesen 45 bírói álláspályázatot hirdettünk meg. Ezek közül 41 pályázat elbírálása már megtörtént: összesen 1038 pályázat érkezett, közülük 900 volt érvényes. Túlnyomórészt a bírósági szervezeten belülről érkeztek a pályázók, 750 érvényes pályázatot nyújtottak be a bírósági szervezetben dolgozó bírák, titkárok, míg 150 érvényes pályázat érkezett a szervezeten kívülről. A pályázatok elbírálásának eredményeként 14 bírósági titkár és egy külsős pályázó kap kinevezést, illetve 26 bírót helyeznek át másik bíróságra. Közben már a következő pályázatok is megjelentek a Bírósági Közlönyben, a második ütemben 2018. január 22-éig lehet a pályázatokat benyújtani.

– Számíthatunk-e arra, hogy a XXI. szá­zad kívánalmaihoz igazodva előrelépések lesznek a bírósági ügyintézés digitalizációjában?
– A XXI. század a folyamatos modernizáció szükségességét hozta, nekünk is fel kell vennünk a versenyt a kor kihívásaival. Kétségtelenül lehet javítani a papíralapú ügyintézés színvonalán, de be kell látni, hogy ügyfeleink ma már ahhoz vannak szokva, hogy a telefonjukon az ujjlenyomatukkal hagynak jóvá banki tranzakciókat. 2013-ban még csak 300 beadványt nyújtottak be elektronikusan a perekben, míg tavaly már csaknem egymillió beadvány érkezett online. Január 1-jén – miközben az ország még a pezsgőt itta és a tűzijátékokat nézte – valaki éjfél után 11 perccel már beküldött három beadványt. Aki online nyújtja be, azt is tapasztalhatja, hogy rövidül az ügyintézés, hiszen megspórolható a postai átfutás időigénye. A terveink szerint még az idén felszereljük a távmeghallgatáshoz szükséges eszközöket, ami azt eredményezi, hogy a tárgyalásra sem feltétlenül kell majd utaznia az ügyfélnek vagy a tanúnak.

– A 2018-as választás főszereplői, egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az ellenzéki pártok, hanem a Fidesz–KDNP-pártszövetség és Soros György hálózata. Utóbbi a hírek szerint a bíróságokon is igyekezett megágyazni magának. Indokoltnak tartja a közvélemény félelmét?
– 2016-ban összesen 528 képzést szerveztünk 25 ezer résztvevővel, ehhez képest egy civil szervezet projektje részeként kétszer egy napos rendezvény volt a gyűlölet-bűncselekmények tárgykörében. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. Az OBH elnökeként úgy érzem, minden tőlünk telhetőt elkövetünk a bíróságok függetlenségének megőrzéséért, de a társadalmi bizalomért minden egyes bírónak nap mint nap meg kell küzdenie.

 

Kiemelt

Novák Katalin: Elismerés illeti azokat, akik segítenek, hogy hazánk családbarát ország legyen

A családok éve elsősorban a figyelemről, a családbarát gondolkodásról szól – mondta a politikus, és arra kérte az újságírókat, hogy segítsenek közvetíteni ezeket az értékeket.

Poszt-trauma

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Elképesztő információ látott napvilágot

Élő adásban vedlett álcivillé a Független Diákszervezet.

Űrhajóval még nem jöttek

A bevándorlás egy álprobléma.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!