A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben emlékeztetett: Zoran Milanovic a horvát Index.hr honlapon közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Magyarország Európa vakbele”, miniszterelnöke „aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit”. Kifogásolta, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök Magyarországon azt mondta, hogy a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, ugyanis Milanovic szerint a horvát rendszer példás, és ezt gondolják az európai vezetők is. Bírálta a horvát államfőt, amiért a V4-es országokkal tanácskozik, és erről nem egyeztetett vele.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kiemelte: „senki sem engedheti meg magának, hogy Magyarországról ilyen hangnemben beszéljen”. Zoran Milanovic megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ez a nyilatkozat „kulturálatlan, civilizálatlan, Európához nem méltó”.
Eközben Sinisa Hajdas Doncic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter bejelentette, a horvát vasutak (HZ) kiszámlázza a MÁV-nak azokat a költségeket, amelyeket a horvát szerelvény lefoglalása miatt elszenvedett a társaság. A vonatot nagyon rossz állapotban, tele szeméttel küldték vissza Magyarországról – jelentette ki újságíróknak. – A közel 30 ezer eurós számla magába foglalja a takarítás költségeit és azt, hogy a fekália, a bűz és a szemét komoly károkat okozott a vagonokban, amiért azok több hétig ott álltak a magyar oldalon – hangsúlyozta. Ismeretes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdai tárgyalásán került szóba annak a horvát különvonatnak az ügye, amely szeptember 18-án – előzetes bejelentés, engedély és vonatszám nélkül – 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett Magyarországra, a magyarbólyi vasútállomásra. A történtek miatt Magyarország büntetőeljárást indított Horvátország ellen.
Tegnap lényegében felsorakoztak a magyar kormány által a migráció ügyében hónapok óta képviselt álláspont mögé a V4-es államfők, a horvát elnökkel Balatonfüreden tartott csúcstalálkozójukon. – Egyetértettünk abban, hogy ezt a kérdést, ami hónapok óta nyomasztja az Európai Uniót, egyszerre kell humanitárius, bűnügyi és biztonságpolitikai kérdésnek tekinteni – mondta a találkozót kezdeményező Áder János. A magyar államfő hangsúlyozta, a rászorulókról – különösen a tél közeledtével – gondoskodni kell, de súlyos politikai hibát követnénk el, ha a bűnügyi, nemzetbiztonsági vonatkozásokat figyelmen kívül hagynánk. – Nem hallgathatjuk el, hogy lehetnek olyanok is az érkezők között, akik nem háború elől menekülve, vagy a jobb élet reményében, hanem bizonyos küldetéssel érkeznek, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent minden egyes uniós tagország számára – jelentette ki.
Áder János közölte, a felek egyetértettek a teendőkben is. Ezek szerint az EU határait és azok védelmét is meg kell erősíteni, ellenőrzötté és jogszerűvé kell tenni a beléptetést az unióba, a hotspotokat a válságövezet peremén levő országokban, a görög–török határvidéken kell felállítani, a menekülttáborok felállításához és későbbi ellátásához pedig az EU-nak több forrást kell biztosítania az eddiginél.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerint a migrációs válság hosszú távú kihívás, az elkövetkező években is problémát fog jelenteni az Európai Uniónak.