– Mit szól ahhoz, hogy a magyar futballválogatott ott van a legjobb 16 között?
– Fantasztikus teljesítménynek tartom, büszkék lehetünk rájuk.
– Nézte a válogatott meccseit?
– Persze! Már amennyire öt gyermek mellett ez lehetséges. Némely gólnál el is sírtam magam.
– Mennyire változik meg egy édesanya élete, ha a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke lesz?
– Eseménydúsak a napjaim, de jó értelemben. A NOE fő feladata változatlan, azaz a nagycsaládos értékek képviselete, az anyaság, a házasság és az élet értékének tisztelete, a jövő generációiért érzett felelősség, valamint a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. A hangsúlyok és az eszközök azonban változnak.
– Ez mit takar?
– Nem gondoljuk, hogy bárkinél különbek lennénk azért, mert több gyermeket vállaltunk, azt azonban igen, hogy érdemes ennek örömét, valóságát megmutatnunk, hogy mások is válasszák a nagycsaládos életformát. Az egyesületen belül eljött az ideje annak, hogy egyre többet legyünk egymás társaságában, figyeljünk egymásra, hogy minél élőbb közösség legyünk, hiszen a gyermekvállalás, a gyermekek szeretete köt össze bennünket, és ez egy nagyon erős kötelék. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi programok, hogy ne csak a vezetők érezzék, hogy érdemes idetartozni, hanem minden tagunk.
– Levonható bármilyen demográfiai következtetés a szervezetükhöz csatlakozók számából?
– Tavaly 300 újszülöttel gyarapodott egyesületünk. Ha a népesedési kérdést a NOE tagságán keresztül vizsgájuk, akkor nincs okunk panaszra, ugyanakkor tény, hogy a társadalom többségét nem a három- vagy többgyermekesek alkotják. Bár sokan vagyunk, jelenleg több mint 70 ezer tagunk van, a jövőben is célunk, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk, akár egyesületünk tagjaként, akár olyan családként, akik hozzánk hasonlóan több gyermeket vállalnak. Azok számára, akik még nem döntöttek a gyermekvállalásról, pozitív minta szeretnénk lenni. Senkit nem sürgetünk, senkinek nem mondjuk azt, hogy könnyű lesz, de még csak azt sem, hogy a bánat, a fájdalom elkerüli az embert. Csak annyit mondunk, hogy számunkra soha nincs annyi aggodalom, félelem vagy bármilyen más negatívum a mérleg egyik serpenyőjében, ami összemérhető volna a gyermekeknek köszönhető érzéssel: azzal, hogy az életünk valódi értelmei ők.
– Miben változik az egyesület munkája?
– Mindenekelőtt újraszervezzük munkacsoportjainkat, az életvédelmi, az ifjúsági, a karitatív és a nemzetközi munkacsoportot. Ezenkívül létrehozzuk az idősügyi munkacsoportot, amelynek létjogosultságát a 30 évvel ezelőtt csatlakozott tagok indokolják. Másrészt új alapokra helyeztük együttműködésünket az Emberi Erőforrások Minisztériumával is, amellyel stratégiai partnerséget kötöttünk annak érdekében, hogy közvetlenebb módon tudjuk megfogalmazni a véleményünket.
Szeretnénk a társszervezetekkel való kapcsolatot is erősíteni, a napokban tizenöt, a családi értékeket, a gyermekek védelmét zászlajára tűző civil szervezettel alakítottunk ki együttműködést.
– Milyen álláspontot képviselnek az oktatásban?
– Végeztünk egy felmérést a szülők körében, és a válaszok alapján összesítettük a tagság véleményét. A köznevelési kerekasztal hat munkacsoportjában vagyunk jelen. Eddig az esélyegyenlőség, a tanodák, az iskolaigazgató mozgásterének bővítése kapcsán sikerült eredményeket elérnünk. A kerekasztal munkája még nem ért véget, több javaslatunk is még tárgyalási szakaszban van.
– Mennyire látja integráltnak a magyar köznevelést, közoktatást?
– Az is-is dolgok híve vagyok, szerintem nem kellene meghatározni, hogy csak integrációval vagy csak szegregációval lehet eredményeket elérni. Fontos, hogy egy sérült gyermeket befogadjanak az egészséges társai, de fontos az is, hogy az ő tempójuknak megfelelően tudjanak haladni, tehát néha szegregációra, néha integrációra van szükség.
– Mi a véleménye arról, hogy 2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege?
– Való igaz, a családi pótlék nem emelkedett, de a családtámogatási rendszer egy elemét külön szemlélni nem érdemes. A családok számára összességében kézzel foghatóan javult a helyzet, családbarátabb lett a klíma, hiszen több pénz marad a háztartásoknál. A gyed extra, a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés, a devizahiteles-kérdés rendezése vagy a csok rengeteg családnak segített, a kiskeresetűeknek pedig lehetőségük volt a járulékokból is igénybe venni a gyermekek neveléséhez szükséges támogatást. Az egyedülálló szülőknek adott esetben nehezebb lehet az élet, az egyesületünk viszont képes védőhálót biztosítani számukra is.
– Ellenzéki felvetés volt az alapjövedelem bevezetése. Ez miként hatna a nagycsaládosokra?
– Ebben a kérdésben úgy látom, hogy még a szakmai közeg is megosztott, ráadásul erősen átpolitizált is a téma. Ezért úgy gondolom, hogy a NOE vezetőinek egyelőre még nem kell állást foglalniuk. Láttuk, hogy a svájciak nemrég népszavazáson utasították el a javaslatot, ráadásul nagy arányban.