Megkezdődött tegnap az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán a második kvótaper. Az elsőt Magyarország kezdeményezte még 2015 decemberében. Hazánk akkor azt a döntést támadta meg, amellyel Brüsszel egy két évre szóló kvótaszabályt léptetett életbe. Ennek alapján Magyarországnak nagyjából 1300 migránst kellett volna átvennie Olaszországból és Görögországból, a magyar kormány azonban nem hajtotta végre az előírást. A migránsokat szétosztó mechanizmus rendelkezései 2017 szeptemberében lejártak, de nagyjából a per is addig tartott: a bíróság tavaly szeptemberben, bő másfél év után hozott döntést, nem a magyar érveknek adva igazat.
Az Európai Bizottság azonban nem várta meg az ítéletet, és júniusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország – valamint Csehország és Lengyelország – ellen a kvótaszabályok figyelmen kívül hagyása miatt. A felek között az elmúlt időszakban élénk levelezés volt, de a bizottságot nem tudta meggyőzni a három tagállam, így Brüsszel bejelentette: bírósághoz fordul a szabályszegés miatt. A luxembourgi bírói testület tegnap tudatta, hogy a második kvótaper procedúrája immár hivatalosan is megindult.
– Furcsa manőverekbe fogtak a brüsszeli bürokraták, legnagyobb bajuk, hogy a múltban ragadtak – így kezdte lapunknak adott nyilatkozatát az új per kapcsán az igazságügyi miniszter helyettese. Völner Pál kifejtette: az Európai Bizottság olyan szabályokat próbál meg számon kérni a magyarokon – valamint a cseheken és a lengyeleken –, amelyek már nincsenek hatályban.
– Arról nem is beszélve, hogy az eredeti elképzelés szerint az unió tagállamaiban 98 ezer embert kellett volna szétosztani, két év alatt azonban csupán alig több mint harmincezer érintettet tudtak áthelyezni, 12 ezer migráns ügye pedig elindult ugyan, de menet közben megakadt. A legtöbb uniós állam tehát nem vett át annyi embert, amennyit előírtak a számára. A második kvótaperben valójában arról van szó, hogy az Európai Unió jogállami elvek szerint működik-e – mondta a miniszterhelyettes. Ha ugyanis Magyarországot végül megbüntetik, akkor egy-két kivételtől eltekintve az EU összes államát meg kellene büntetni, mert a szabályt maradéktalanul szinte sehol nem tartották be.
Az elmúlt időszak migrációs folyamatait értékelve a politikus arról beszélt, hogy a beutazás módját megszabó schengeni szabályokat felrúgták, mindez pedig Soros György elképzeléseinek megvalósulását segíti. – Az amerikai spekuláns pénzén élő civil szervezetek össztűz alá vették az európai jogrendet, a közrendvédelmi megoldások bizonyos részét már kiiktatták, és most a még meglévőket próbálják meg zárójelbe tenni azért, hogy Soros nyílt társadalomról szőtt utópiája megvalósulhasson – fogalmazott Völner Pál. A Soros-féle törekvéseknek mindenesetre már látszanak az első nyilvánvaló jelei: egyes nyugati tagállamokban különféle elemek immár petárdákkal lövik a rendőröket, vagy Molotov-koktéllal, kövekkel dobálják az egyenruhásokat.
– A kormány minden lehetséges módszert felhasznál arra, hogy az efféle káros hatásokkal Magyarországnak ne kelljen számolnia – közölte a miniszterhelyettes. – Először is – folytatta – a kormány kifejti jogi érveit az újabb kvótaperben. A visszajelzésre hét nap áll rendelkezésre, az ellenkérelem előterjesztésére pedig további két hónap és tíz nap. Az új perre utalva Völner Pál azt mondta: nyilvánvaló, hogy a kötelező betelepítés jelentette veszély továbbra sem múlt el, ezért sorsdöntő a tavaszi országgyűlési választás. – Arról kell majd dönteni – vélekedett –, hogy továbbra is olyan kormány vezesse az országot, amely megakadályozza a migránsok betelepítését sürgető törekvéseket, vagy olyan, amelyik enged Soros és Brüsszel nyomásgyakorlásának.