Mosolyogva vonult be a tárgyalóba az elsőrendű vádlott, kezében egy vastag füzettel, amelyen kézzel írva az állt: „Allah”. Kilenc társa már kevésbé fogadta jól a kamerák és fényképezőgépek hadát. Már a tárgyalás megkezdése előtt másfél órával kígyózó sorok álltak a Kecskeméti Törvényszék előtt. A magyar sajtó mellett nemzetközi médiumok is jelen voltak: Németországból, Svájcból, Ausztriából és az Egyesült Államokból is érkeztek stábok a parndorfi ügyként elhíresült büntetőperre.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vétsége és embercsempészés miatt emelt vádat egy afgán, kilenc bolgár és egy afgán–libanoni kettős állampolgárságú férfi ellen. A vádirat szerint két évvel ezelőtt, 2015. augusztus 26-án hajnalban indult el az a hűtőkocsi Kecskemétről, amelynek sötét, belülről nem nyitható, szellőzés nélküli rakterébe 71 migránst – 59 férfit, 8 nőt és 4 gyermeket – zsúfoltak be. Az úti cél Ausztria volt. Az emberek szállítására alkalmatlan furgonban rövid időn belül elfogyott az oxigén. A menekültek mindent megtettek, hogy levegőhöz jussanak: dörömböltek, kiabáltak, kiszedték a gumitömítést, próbáltak lyukat ütni és kirúgni az ajtót, ám két órával később mindenki megfulladt.
– A végzetes út során a sofőr (a negyedrendű vádlott) hallotta a segélykéréseket, ezért telefonon többször hívta az elsőrendű vádlottat. Az utasításokat adó férfi viszont megtiltotta, hogy megálljanak: amennyiben nem élik túl az utat a migránsok, Németországban rakják ki a holttesteket – részletezte a vádiratot Schmidt Gábor ügyész. A tankolásnál a sofőr már gyanította, hogy senki sem élte túl az utat, a kiabálás és dörömbölés ugyanis megszűnt. A hűtőkocsit az embercsempészek az utasításoknak megfelelően Parndorf közelében hagyták, az autópálya mellett, majd Szlovákián keresztül visszatértek Magyarországra.
A tragédia nem rettentette vissza a bűnszervezetet, másnap ismét útnak indultak, és újabb 60 embert próbáltak átjuttatni a határon. Az utasok élete nem a szállítóikon múlt, az ott talált szerszámokkal törték ki a raktér ajtaját. A csempészek ennek ellenére visszazárták őket a raktérbe, és tovább hajtottak. Az embercsempészek fél év alatt összesen 1200 migránst juttattak Nyugat-Európába.
Az elsőrendű vádlott és a tolmács között vita alakult ki a tárgyalás elején. A férfi tört magyarsággal időről időre kifogásolta és kritizálta a pastu tolmácsot, és a korábban alkalmazott fordítót követelte, sőt, szerinte a vádirat is hibás. Jádi János tanácsvezető elutasította az elsőrendű vádlott kérését: nem választhatja meg a kirendelt tolmácsokat, mert a bíróság meggyőződött róla, hogy anyanyelvi szinten beszélik a nyelvet.