Vajda Mihály filozófus önéletrajzi kötetében olvasható az alábbi szösszenet.
„Az arisztokráciát ugye kinyírták, az értelmiség állandóan újratermelődik, utálja is a többség kellőképpen. Utálja az az elit, politikai elit, amely most a legutóbbi fordulat kapcsán abból a bizonyos sok százezer parasztból származik… Ez a több százezres, milliós jobbágy-mentalitású tömeg. A többsége jobbágy-mentalitású. Mindent elfogad, mert éppen ez a szabály. Ez a szabály és a szabályokat be kell tartani…„
Az egykor az SZDSZ holdudvarához tartozó – ő maga állította, hogy ügyvivőnek akarta őt az SZDSZ országos tanácsának egykori elnökségi tagja, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke, Kőszeg Ferenc -, a marxista-bolsevista Lukács Györgyöt mentorának tartó értelmiségi ismét a parasztkártyát húzta elő. A számára csak vidéki, jobbágy-mentalitású, birka Fidesz-szavazók képébe vágta a liberális igazságot: parasztok vagytok!
Ahogy egy interjúban fogalmaz: ”Ezt nevezem jobbágymentalitásnak, és ez az a mentalitás, ami a Fidesz hatalmát is fenntartja, és fenntartani képes.„
Vajda urat szerencsére már régen meghaladta a kor. Nem életkorára utalunk ezzel, hanem a letűnt 90-es évekre. Az akkori idők liberálisainak hangvételén és megosztási kísérletein lépett már túl szerencsére Magyarország. A szabaddemokratákat a történelem a saját szemétdombjukra köpte.
Már csak néhány Konrád György, vagy Vajda Mihály böfögi fel az SZDSZ émelyítő bűzét.