– Milyen jelenleg a határon a helyzet? Most is jellemző az, hogy az embercsempészek előőrsöket küldenek, hogy átvágják a kerítést, később pedig az éj leple alatt próbálják meg átjuttatni a nagyobb migráns csoportokat a határzáron?
– Előfordul, hogy próbálkoznak vele. Az alapján, amit láttam és hallottam erről, azt tudom mondani, hogy naponta eltérő létszámban próbálnak bejutni az ország területére az illegális bevándorlók. A rendőrök és a katonák hatékonyan dolgoznak együtt, ezért nehéz dolguk van. Ez azonban csak az egyik kihívás.
– Mi a másik?
– A másik, hogy milyen körülmények között, milyen feltételekkel lehet szolgálni a határnál. Ezért létesítettünk korszerű, tábori körülményeket Kelebiában a katonák számára, és ezt követik újabb bázisok is. Az a probléma is nehezen kezelhető, hogy a határvédelemben résztvevő katonák folyamatosan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, és hosszú hetekig, hónapokig távol kell lenniük a családjuktól. És tegyük hozzá, az egyéb szolgálati feladataiktól is.
– A határvédelmi szolgálat miatt veszélybe kerülhetnek a hadgyakorlatok és a missziós tevékenység is?
– Nem, hiszen a határvédelemben való részvétel mellett – amelyben közel háromezer fő vesz részt a honvédségből – a katonáink eredményesen vettek részt hazai és nemzetközi hadgyakorlatokon. Több mint negyven ilyen gyakorlat volt, ami több ezer katonát érintett, és a békefenntartó missziókban is közel ezer fő vesz részt a Magyar Honvédség állományából egy váltásban.
– A több feladat azonban több tapasztalatot is jelent.
– Ez igaz. Az elmúlt másfél év sok tapasztalatot is adott a Magyar Honvédségnek. A déli határ mentén végezhettek terepfelmérés, részt vehettek a határzár kiépítésében és a járőrözés sem csak hadgyakorlat volt a számukra, hanem valóságos szolgálati tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédségnek több mint ötszáz kilométer szélességben gondoskodnia kellett a katonák elhelyezéséről, ellátásáról a szolgálati feltételek biztosításáról.
– Ez azért nem volt zökkenőmentes.
– Valóban eleinte voltak nehézségeink, de mondja meg valaki, hogy a Magyar Honvédségnek mikor volt ilyen feladata utoljára? Ehhez képest az elmúlt időszakban a magyar határ mentén több mint 15 ezer katonánk fordult meg különböző váltásokban a mai napig.
– Említette a hadgyakorlatokat. Hamarosan egy negyvenezer fős NATO hadgyakorlat lesz Európában Németországtól a Fekete-tengerig. Hogyan vesz ebben részt a honvédség, milyen részgyakorlatok lesznek nálunk és milyen alakulatok, eszközök érkeznek hozzánk?
– A varsói NATO-csúcson a szövetségesek részéről több dolog is megfogalmazódott, például hogy kiemelt szerepe lesz az elkövetkezendő időkben a nagy láthatóságú gyakorlatoknak. A NATO számára ugyanakkor két hangsúlyos fenyegetési irány van, a keleti és a déli. Nagyon fontosnak tartja a NATO azt is, hogy nagyon gyorsan tudjon reagálni bizonyos eseményekre, alkalmas legyen a műveleti feladatok ellátására és jelenlétével bizonyítani, hogy közösen képesek vagyunk a béke fenntartására. Ehhez pedig hadgyakorlatokra van szükség. Az ön által említett nagyszabású hadgyakorlatra Magyarországon keresztül érkezik majd nagyon sok katonai erő és gépjármű. Magyarországnak is különböző feladatai lesznek, a különleges műveleti erők, a szárazföldi alakulatok és a logisztikai biztosítás is részt vesz a részgyakorlatokban. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a Magyar Honvédség Győr környékén, pontonhidakkal fogja segíteni az átkelést a Dunán a NATO alakulatok számára. Ez például egy olyan képességünk, amelyben kiemelkedőek vagyunk nemzetközi szinten is.
– Milyen típusú eszközök kelnek majd át a Magyar Honvédség által épített pontonhídon a hadgyakorlatok részeként?
– Típusokat egyelőre nem szeretnék mondani, de lesznek köztük szállító eszközök, harci járművek, légvédelmi és tüzérségi eszközök is.
– Úgy tudjuk, hogy a tervek szerint magyar Gripen vadászgépek is mennének Romániába egy tűztámogatási gyakorlatra. A jelenlegi romániai politikai helyzet megengedi ezt?
– A romániai politikai helyzetről nem szeretnék beszélni, de a hadgyakorlatok nagy részét az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem befolyásolta Európában az aktuális politikai helyzet. Hogy egy példát is mondjak: az ukrán-magyar-román-szlovák többnemzeti műszaki kötelék, a Tisza Zászlóalj működött attól függetlenül, hogy Ukrajnában milyen helyzet alakult ki.
– Mennyire változhat meg a hadgyakorlatok tervezett rendje amiatt, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetése mást gondol az amerikai-orosz viszonyról, mint az előző vezetés?
– Úgy gondolom, hogy a hadgyakorlatok rendjét ez nem fogja befolyásolni. A NATO tagállami által közösen megtervezett védelmi hadgyakorlatokat ugyanúgy végrehajtják majd. Egy ilyen hadgyakorlat megtervezését általában másfél évvel korábban elkezdik, hiszen több nemzet egységeinek és különböző haderőnemeinek együttműködését kell összehangolni.
– Milyen nemzetközi gyakorlat vár a szolnoki különleges műveleti erőkre?
– A Különleges Műveleti Ezredünk összetétele és feladatrendszere olyan, amit egyszerűbben úgy szoktam összefoglalni, hogy nekik képesnek kell lenniük szárazföldön, levegőben, vízen és víz alatt is műveleti feladatokat végrehajtani. Erre ők alkalmasak is, és ezt a képességet fogják gyakorolni. Ezt a képességünket is szeretnénk a későbbiekben fejleszteni.
– Ehhez azonban korszerűbb haditechnikai eszközökre van szükség. A Zrínyi 2026 elnevezésű haderő-fejlesztési terv elképzeléseiből várhatóan mi a legégetőbb feladat, milyen eszközöket fognak elsőként beszerezni a honvédségnek?
– Arról tudok csak beszélni, hogy a mi szakembereink milyen igényeket fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. A legfontosabb továbbra is a katonák megbecsülése, ezért az illetményemelés mellett az egyéni felszerelések korszerűsítése áll az első helyen. Fontos a szállító repülőgépeink cseréje és a helikopter képesség fejlesztése is. A későbbiekben természetesen a szárazföldi haditechnikai eszközök korszerűsítésére is szükség lesz.
– Milyen jellegű feladatokat hajtanak most végre a katonáink Afganisztánban és Irakban?
– Afganisztánban közel száz katonánk hajt végre különböző feladatokat, kiképzést, oktatást, mentorálást, törzsmunkát. Irakban mintegy százötven katonánk van, akik az Iszlám Állam ellen harcoló pesmergák kiképzését végzik. Mindkét helyszínen vannak különleges műveleti katonáink is.
– Mi a helyzet a balkáni misszióknál? Olyan híreket hallani, hogy átvesszük a koszovói békefenntartó erők, a KFOR parancsnokságát.
– Van ilyen szóbeszéd, de nem vesszük át a KFOR parancsnokságot. A tavalyi volt viszont az első olyan év, amikor a KFOR parancsnok-helyettese egy magyar tábornok volt. A szarajevói EUFOR ALTHEA misszióban a törzsfőnöki teendőket látjuk el magyar tábornokkal. A KFOR Manőver Zászlóalj parancsnokságát és működtetését veszi át a portugáloktól a Magyar Honvédség.
– Ez létszámbővítést is jelent a misszióban?
– Létszámbővítést és átcsoportosítást is jelent. Magyarország számára nagyon fontos a Nyugat-Balkán békéje, biztonsága és stabilitása. Ha mást nem is veszünk figyelembe csak azt, hogy a migráció egyik fő útvonala a Balkánon keresztül vezet, és a szélsőséges nézeteket valló iszlám, a terrorizmus elleni küzdelem is fontos a térségben.
– Említette, hogy a NATO két fenyegetettségi irányt jelölt meg Varsóban, a keletit és a délit. Elképzelhetőnek tartja, hogy a déli fenyegetés miatt a későbbiekben NATO-erők vegyenek részt a balkáni útvonalon érkező migráció megfékezésében is?
– A legutóbbi brüsszeli védelmi értekezleten célként jelölték meg, hogy a déli irányból érkező fenyegetésre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítani, mint korábban. Ez magában foglalja az Iszlám Állam elleni, a szélsőséges iszlám elleni küzdelmet és a migrációt is. Azt tehát még nem tudom megmondani, hogy NATO egységek is részt vesznek-e a migráció megfékezésében a balkáni útvonalon, erről döntés nem született. A védelmi értekezleten elhangzottak alapján azonban ez is elképzelhető.