2016. július 24., vasárnap, Kinga, Kincső napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/meggyorsitanak-az-egykori-rokkantak-komplex-felulvizsgalatat-16135/

Meggyorsítanák az egykori rokkantak komplex felülvizsgálatát

Nyugdíjas orvosok is kaphatnak ezentúl megbízást rehabilitációs orvos szakértői feladatok ellátására, miután a kormány döntése alapján rájuk ezentúl nem vonatkozik a „nyugdíj vagy munka” elve. Az ok prózai: több szakemberre lenne szükség, hogy végre lezárhassák az egykori rokkantnyugdíjasok 2012-ben kezdett komplex felülvizsgálatát.

Csaknem öt éve, hogy a kormány döntést hozott arról: 2012 januártól átalakította a rokkantellátás rendszerét, és ezzel egy időben komplex felülvizsgálatra kötelez minden 57 évnél fiatalabb rokkantat, illetve rendszeres szociális járadékost. Azért őket, mert az alapelképzelés az volt, hogy akit lehet, azt rehabilitálni kell, és visszavezetni a munka világába. Márpedig ez az ő esetükben volt ez a leginkább valószínűsíthető.

A változásnak kétszázezer érintettje volt, de a nyilatkozatot csak valamivel több mint 186 ezren küldték vissza. Majdnem tízezren nem is nyilatkoztak, félszázan pedig nem kívántak részt venni a komplex minősítésen, így összesen több mint tízezer volt rokkantnyugdíjas ellátása szűnt meg a törvény erejénél fogva 2012. május elsejétől.
Mint most a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) megtudtuk, 2015 közepéig sem sikerült mindenkinél elvégezni a felülvizsgálatot, az első fokon eljáró szakértői bizottságok összesen 144 211 egykori rokkantnyugdíjasnál, illetve szociális járadékosnál végezték el az ellenőrzést. Ez ugyanakkor már jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy az első két évben alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvos szakértők.

A probléma éppen ez utóbbiakkal, egészen pontosan azzal van, hogy kevesen voltak, illetve vannak. A munkaerőhiány enyhítésére az NRSZH újabb orvos szakértőket vont be a munkába, és miután erre a feladatra javarészt nyugdíjas korú orvosok jelentkeznek, most a kormány is tett egy lépést a megoldás érdekében. A kabinet egy, a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent határozatában módosította a „közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről” szóló kormányhatározatot, azt, amelyik alapján a közszféra nyugdíjas korú dolgozóinak – így többek között az orvosoknak – választaniuk kell a továbbfoglalkoztatás és a nyugdíj között, a rehabilitációs orvos szakértői feladatokat ellátó orvos szakértőkre mindez nem vonatkozik.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál – amely már másodfokon eljáró hatóság – hét helyen összesen 27 orvos szakértő végez jelenleg komplex minősítést. Az első fokon eljáró kormányhivataloknál ennél többen állhatnak jogviszonyban, ám az NRSZH-nak nincs információja a számukról.

Még mindig sokat költünk
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében, tehát a rendszer átalakítása előtt a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege 72 888 forint volt, míg az egészségkárosodott személyek szociális járadékai esetén ez az összeg 30 299 forint. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban az ONYF 2015. januári adatai szerint mintegy 405 ezren részesültek, a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átlagos összege 2013 januárjában 66 035 forint, 2014 januárjában 66 364 forint, 2015 januárjában pedig 67 759 forint volt. 2012-ben 342,2, 2013-ban 349 milliárd forintot fordított a költségvetés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásaira. A 2014-es előirányzat 345 milliárd forint volt, a 2015-ös 336 milliárd. A rehabilitációs hozzájárulásból – amit minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalói aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát – befolyó bevétel 2012-ben 62,7, 2013-ban 64,1 milliárd forint volt, a 2014-es és a 2015-ös előirányzat pedig egyaránt 65 milliárd forint.

Az egykori rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata valóban komplex módon történik: ennek során az egészségi állapot szerinti funkcióképességeket, a foglalkoztatási előzményeket és lehetőségeket, a szociális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Az ellenőrzésen átesettek közül több mint 69 ezernek ítéltek meg rokkantsági ellátást (ez 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén jár). Rehabilitációs ellátást – ami legfeljebb három évig folyósítható annak, akit rehabilitációt követően munkára alkalmasnak találnak – kevesebb, mint 17 ezer embernek ítéltek meg. A felülvizsgálat után, azért, mert az érintett már nem minősült megváltozott munkaképességűnek, 2013 óta több mint 20 ezer ember ellátása szűnt meg. Összességében jelenleg valamivel több mint 142 ezren kapnak rokkantsági, míg majdnem 93 ezren rehabilitációs ellátást az NRSZH közlése szerint. A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható.

A szigorúbb, körültekintőbb elbírálás miatt idén március végéig majdnem 64 ezer új rokkantsági kérelmet utasítottak el. Az elutasítások elsődleges oka, hogy a kérelmező az új rendszer szerint nem minősült megváltozott munkaképességűnek. Előfordul azonban, hogy olyanok folyamodnak rokkantsági ellátásért, akik dolgoznak vagy rendszeres pénzellátásban részesülnek. Azért, mert nem volt meg a jogszabályban előírt biztosítási idejük, a kérelmezők 14,2 százalékát utasították el, ez az összes elutasított kérelem 22 százalékát tette ki.

Annak a korábbi rokkantnyugdíjasnak, aki a felülvizsgálaton rehabilitálhatónak minősül, „együttműködési kötelezettsége van”, ami kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a részvételre a felajánlott képzési vagy munkaerőpiaci programban, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A 2015. első negyedévi adatok szerint a kötelező együttműködés több mint 37 ezer embert érint, és további több mint 15 ezren önkéntesen kérték nyilvántartásba vételüket ezekre a szolgáltatásokra.

Hirdetés

Kiemelt

LUGASEgy lány a kommunista blokkból

Halálhírét a korabeli sajtó megpróbálta gyorsan lezárni, ám nyilvánvaló, hogy az első magyar szépségkirálynő tragikus döntése nem hirtelen felindulás, hanem folyamat következménye volt.

Poszt-trauma

Gyurcsány anyósa jelentett

Most meg kéne lepődnünk?

Az albánok beárazták Thomas Dollt

Nem dicsérhetjük a magyar futballistákat sem, méltatlan volt a Fradi-mezhez a szerdai produkció.

11 éves gyereket fejeztek le az USA támogatottjai

Nem az ISIS tette.

Fel kéne fogni: nem fognak integrálódni!

A liberális sajtónak még nem esett le.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!