2017. szeptember 26., kedd, Jusztina napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/megepul-az-elso-szakapolasi-centrum-2134891/

Megépül az első szakápolási centrum

Kelet-Magyarországon kétmilliárd forintért épül az első, időseknek szánt szakápolási centrum
A kormány bezárja a nagy gyermekvárosokat, és 2019 végére 8–12 fős lakásotthonokba vagy nevelőszülőkhöz kerül minden állami gondozott gyermek, az idősgondozás finanszírozási reformja mellett pedig létrehozzák az első szakápolási centrumot Kelet-Magyar­országon – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A gödi TopHáz otthon számára korábban egy harminc pontból álló, azonnali intéz­kedéscsomagot fogalmazott meg a minisztérium. – Vissza fogunk menni, és ellenőrizzük, hogy mind a harminc előírás teljesült-e – hangsúlyozta.

Hogyan kívánják erősíteni a gyermekvédelmi ellátórendszert?
– A kormány alapvető törekvése, hogy minden segítséget megkapjanak a vér szerinti szülők azért, hogy ne kelljen kiemelni a gyermeket a családból. Az alacsony családi jövedelemből nem következhet az, hogy elkallódjon, veszélyeztetett és elhanyagolt legyen egy gyermek. A hátránykompenzáció sok elemét sorolhatom: a Biztos Kezdet Gyerekházaktól kezdve az ingyenes étkeztetés jelentős kiterjesztésén át a tankönyv kilenc évfolyamon keresztül történő térítésmentes biztosításáig.

A hátránykompenzáló tanodák száma 160-ról 270-re nő a következő hónapokban. A segítség sokrétű, ugyanakkor ha egy szülőről mégis bebizonyosodik, hogy nem akarja vagy nem tudja a szükséges mérvű támogatást nyújtani a gyermekének, vagy nem megfelelő az életmódja, akkor bizony intézkedni szükséges, és kiemelhetik a gyermeket a családból.

– Az úgynevezett jelzőrendszer nem tökéletes. Sokan bár látják a bántalmazás nyomait egy gyermeken, nem szólnak senkinek. Kik a legaktívabbak a jelentéstevésben, a védőnők, a pedagógusok vagy az orvosok?
– A tapasztalatok azt mutatták, hogy a védőnők voltak (a szociális ágazatban dolgozókkal együtt) a legaktívabb együttműködők a problémás esetek kiszűrésében, viszont a pedagógusok és a gyermekorvosok esetében valóban sok nehézség adódott e téren. Régi törekvésünk valósult meg azzal, hogy bekerült a köznevelési és az egészségügyi törvénybe, hogy a pedagógusnak és a gyermekorvosnak is feladata az aktív együttműködés a gyermekjóléti központtal és szolgálatokkal.

Most már nem fordulhat elő, hogy gyermekbántalmazási nyomokat látnak, és nem jeleznek. Úgy vélem, a jelzőrendszer megerősítésével csökkenni fog a látencia, időben észleljük majd az elhanyagolás, a bántalmazás, az abúzus és a veszélyeztetettség jeleit.

Kurucz Árpád

Az államtitkár szerint a cél az, hogy két év múlva idehaza ne legyen zsúfolt intézmény

– Az állami gondozás szerepe megváltozott, ahogy a nagy gyermekvárosok helyett is más gondoskodási formák kerülnek előtérbe. Melyek ezek?
– Ha már ki kell emelni a gyermeket a családból, elsődleges, hogy ne csak ellátást kapjon, hanem esélyt is. Idén húszéves a gyermekvédelmi törvény, az év jelmondata pedig a következő: „Életre szóló esély”. Az elmúlt ötven évben az állami gondozás egyet jelentett az elkallódással. Most visszaadjuk a társadalomnak azt a hitet, hogy az állami gondozás valóban fel tudja készíteni a gyermekeket az önálló, teljes és boldog életre. Olyan programot indítottunk, amelynek fontos eleme a közösségbe ágyazás.

Azt gondoljuk, ezeknek a gyermekeknek nem az a jó, amit erről a szocializmusban gondoltak, azaz hogy valahol a város szélén, a társadalomtól elkülönítve kell létrehozni a gyermekotthonokat vagy gyermekvárosokat, hanem vissza kell őket vinnünk saját települé­seik közösségeibe. Ennek két formája lehet. Az egyik a kis kortól kötődéseket, családias körülményeket biztosító nevelőszülői ellátásban való elhelyezés. Az állami gondozott gyermekek száma csaknem 24 ezer. Az 5500 nevelőszülőnél 15-16 ezer gyermek él. Vannak, akik még nagy intézményekben élnek, esetükben folytatjuk a kiváltás folyamatát, amelyet 2019 végére be is fogunk fejezni. A célunk az, hogy ne legyen Magyarországon zsúfolt gyermekintézmény.

– Hogyan toborozzák a nevelőszülőket?
– A kormány célul tűzte ki, hogy 2019 végére a zsúfolt intézményekből a 8–12 fős lakásotthonokba vagy nevelőszülőkhöz kerüljenek a gyerekek. Azt a vállalást, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekek már ne otthonokba, hanem inkább nevelőszülőkhöz kerüljenek, jelentem, tudtuk teljesíteni. A hálózatokat egyházak, civil és állami szervezetek működtetik, ők maguk próbálják a saját hálózatukat bővíteni hirdetésekkel, nyílt napokkal, tréningekkel. Mindezzel együtt szükséges lenne több figyelmet fordítani a fogyatékos gyermekekre: olyan nevelő­szülőket kell képeznünk, akik erre a speciális területre fogékonyak.

Léteznek területi egyenlőtlenségek is. Budapesten, a Közép-Magyarország régióban és Nyugat-Magyarországon az országos átlagnál alacsonyabb a nevelőszülők aránya. A kormány 400 millió forintot biztosít 2560, a rendszerbe újonnan belépő nevelőszülő kiképzésére, továbbá 500 millió forintot a már ezzel foglalkozók továbbképzésére. A nevelőszülői díjak mértéke néhány éve még 15 ezer forint körül volt, 2018-ban ez az összeg átlépi majd a 60 ezer forintot.

– A napokban pedofíliagyanú miatt vádat emeltek a bicskei gyermekotthon egykori vezetőjével szemben, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Hogyan szűrik, ki jelentkezik az igazgatói pályázatra, vagy azt, ki jelentkezik nevelőszülőnek?
– Ma már csak komoly felkészítés és alkalmassági vizsga után lehet valaki nevelőszülő, a jövő évtől pedig a nevelőszülők tevékenysége abból a szempontból is nyomon követhető lesz, hogy ha valaki valamikor elhanyagolta, bántalmazta, veszélyeztette a nevelésre kapott gyermeket, nem kap többé lehetőséget gyermekek gondozására. Hasonlóan kontroll alá vetjük a gyermekvédelemben dolgozó vezető beosztású személyeket is. Felvetődött egy úgynevezett szakmai feketelista létrehozása is, annak jogi háttere egyelőre még nem tisztázott. Az azonban már biztos, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények vezetőképzéséről elkészült egy új miniszteri rendelet tervezete.

– Felgyorsították az általános intézmények kiváltási folyamatát a gödi TopHázban tapasztalt állapotok? Májusban a The New York Times hasábjaira került Magyarország, amikor a fogyatékosok életkörülményeivel foglalkozó Mental Disability Advocacy Center jelentést tett közzé a gödi TopHáz Speciális Otthonban tapasztalt visszásságokról. Embertelen körülményekről, fizikai erőszak nyomai­ról cikkeztek és az Európai Unió­hoz fordultak.
– Nem gyorsították fel, mert a kiváltási folyamat már korábban elkezdődött. Ugyanaz az alapelv, mint a gyermekvédelemben: kisebb létszámú, korszerű infrastruktúrájú lakhatási feltételeket kell biztosítani a fogyatékos emberek számára. A fogyatékos és pszichiátriai betegek közül jelenleg 21 ezren élnek intézményekben, 19 ezren 50 fősnél nagyobb otthonokban.

Az úgynevezett kiváltási program stratégiája 2011-ben fogalmazódott meg, 2015-ben kezdődött, és 2023 végéig erre a célra 77 milliárd forintot fordít a kormány. Az első hatmilliárd forintból finanszírozott etapban 2016 elejéig 660 ember költözhetett ki hat elavult szociális intézményből. A nemrég indult második körben további 2500, fogyatékkal élő ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége, majd 2023 végéig további 7500 ember költözhet ki a nagy intézményekből hat-tizenkét fős házakba. 2023-ra a nagy bentlakásos intézmények felét be tudjuk zárni. A gödi TopHáz kiváltási terve is elkészült.

– Milyen tanulságot vontak le az ügyből?
– Azt hiszem, a kormány jól reagált, hiszen, ahogy az említett jelentés híre megérkezett hozzám, huszonnégy órán belül elrendeltem az igazgató felfüggesztését és egy rendkívüli vizsgálat lefolytatását, amely az összes, előző három évben lezajlott ellenőrzés eredményét felölelte. A megállapítások egybecsengenek az ombudsman megállapításaival: komoly hiányosságok voltak, ám a szándékos bűncselekmény, az elhanyagolás, az erőszak, a szexuális abúzus rendkívül súlyos vádja nem lett megerősítve.

Harminc pontból álló, azonnali intézkedéscsomagot fogalmazott meg a miniszté­rium, amelyet az intézménynek szeptember 1-jéig kell végrehajtania. Nyilvánva­lóan vissza fogunk menni, alaposan és szigorúan ellenőrizzük, hogy mind a harminc előírás teljesült-e.

– Mondana pár előírást?
– Nem volt háziorvos. Ez retten­tően súlyos hiányosság. A kiskorúak számára nem volt megszervezve az ellátás külön csoportban, és huszonnégy gondozó hiányzott. Ezekre a problémákra nem válasz a forráshiány, mert ez az intézmény a fogyatékosokat ellátó intézmények magyarországi átlagánál jobban volt finanszírozva. Az intimitás hiánya is súlyos hiányosság. Úgy fürdették a lakókat, hogy nem voltak elszeparálva, magyarul hiányoztak a zuhanyfülkék, és nem voltak elválasztók az illemhelyek között. Ezeket soron kívül kellett az intézménynek pótolnia.

– Idősotthonban 57 ezer ember él, és az utóbbi évek tapasztalata szerint „egyre intenzívebb” ápolási-gondozási szükséglettel érkeznek az intézményekbe a lakók. Ezért a kormány úgy döntött, hogy egy új bentlakásos intézménytípust hoz létre, úgynevezett szakápolási központot. Hol épül meg ez az otthon?
– Valóban egyre nehezebb állapotú, egyre intenzívebb gondozást és ápolást igénylő idősek jelennek meg a rendszerben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban homogén, azaz egységes ellátás tovább nem tartható fenn. Úgy gondoltuk, a házi segítségnyújtást és a bentlakásos rendszert is differen­ciálni szükséges az idősek szükségletei szerint. A házi segítségnyújtás vonatkozásában ez megtörtént két évvel ezelőtt. Az egységes homogén szolgáltatás kettévált: segítésre és gondozásra.

A segítésbe tartozik a hó eltakarítása, a bevásárlás, a tüzelő aprítása, de a szakképzettséget igénylő gondozási feladatot – gyógyszerezést, sebkötözést – a gondozáshoz soroltuk, és 50 százalékkal emeltük a gondozás állami támogatását. Ugyanezt végig kell tekinteni a bentlakásos rendszerben is. Az ma még homogén, ugyanaz a finanszírozás a nem súlyos, illet­ve a 24 órás felügyeletet és intenzív szakápolást igénylő személy esetében is.

Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az idősotthoni rendszert az idősek ápolási és gondozási szükségletei alapján differenciálja: a gondozást előtérbe állító idősotthonok mellett elindulnak a szakápolási centrumok, amelyekben a gondozásról a szakápolásra helyeződik át a hangsúly. Az első ilyen otthon épí­tési helyszínének keresése, kiválasztása már elkezdődött. Mindenképpen Kelet-Magyarországon lesz, és kétmil­liárd forintot fordít rá a kormány. Másfél éven belül fel kell épülnie. Az üzemeltetés tapasztalatai alapján 2019-től fog a szakápolás rendszerszinten is megerősödni.

Hirdetés

Kiemelt

Jelentős forráshoz jutott a környezetbarát közlekedés

Összesen 22,4 milliárd euró jut brüsszeli forrásból az alternatív üzemanyagok terjesztésére, így minden korábbinál nagyobb támogatást kap a tiszta közlekedés.

Poszt-trauma

Rákay Philip KO-t mért a HVG-re

Nekik tömény gyűlölet az igazság.

Szanyi belegabalyodott a kerítésbe

Talán egyszer majd Szanyi-kórnak nevezik el a jelenséget.

Jobbikos elszólás: Simicska az egész ellenzéket segíti

„Helyes törekvés”.

Baljós árnyak jelentek meg Lendvai Ildikón

Az idő vasfoga nem kegyelmezett.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!