A sikeres kutatók vállalkozóként is sikeressé válhatnak, feltaláló fiatalokból és felkészítő tanárokból is sokkal többre lenne szüksége Magyarországnak – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadó ünnepségén szerdán Budapesten.
Hazánk soha nem szűkölködött feltalálókban, de új tendencia, hogy a temérdek díjazott középiskolás diák között évről évre egyre több a lány is, ami pozitív változás. A verseny arra is rávilágított, hogy a magyar oktatás erős, ha a pedagógusok kellő támogatást kapnak, akkor képesek a szárnyalásra, a tehetségek gondozására.
A támogatás a kormány részéről évről évre egyre erősebb mind anyagi, mind erkölcsi értelemben. Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal általános elnökhelyettese a rendezvényen hangsúlyozta: szervezetük tavaly 87 milliárd forinttal segítette a legjobb kutatásokat és fejlesztéseket, kiemelten támogatta többek között a kutatói infrastruktúra fejlesztését és a külföldön dolgozó kutatók hazatérését.
A középiskolás diákok találmányai nemcsak hasznosak, de szellemesek is a látogatók szerint. Csak néhány példa a temérdek díjazott közül: csapadékot író toll, a termelőhely hatása a borok nyomelemtartalmára, kompakt országúti közvilágító eszköz megújuló energiával, wattmérő futóknak a professzionális futás alapvető megreformálására, automata üvegház otthoni bionövény-termesztéshez, multifunkciós digitális labortápegység, személyi intelligenciával rendelkező repülő robot, vakok számára készült multifunkciós beolvasó, Peltier-elven alapuló termoelektromos hűtőrendszer.
A verseny felhívására 103 műszaki, informatikai és természettudományos pályázat érkezett Magyarországról és a határon túlról. A szakmai értékelés során négy első, három második, három harmadik díjat és két különdíjat ítéltek oda, a versenyzők közül többen Magyarország nemzeti delegáltjaként a fiatal tudósok európai versenyén (EU Contest for Young Scientist) is részt vehetnek szeptemberben Észtországban.
Első díjat nyert a jelnyelv tanulását megkönnyítő okoskesztyű (Tóth Bence – Bánki Donát Műszaki Középiskola, Nyíregyháza), a gerinc testfelszíni kontúrját meghatározó orvosi eszköz (Kocsis Ábel, Bór Dorina – Soproni Széchenyi István Gimnázium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a ferrofluoridos dőlésérzékelő szenzor (Molnár Áron – Széchenyi István Műszaki Szakgimnázium, Székesfehérvár) és a 3D-s nyomtatott holdbázis (Puskás Dávid – Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely).
Molnár Áron egy új elven működő dőlésérzékelő szenzort fejlesztett ki, amely mérési tartományban, felbontásban és eleganciában felülmúlja az iparban jelenleg megtalálható eszközöket. A diák különdíjként a stockholmi Nobel-díj-átadót követő egyhetes konferencián tarthat előadást angolul mások mellett Nobel-díjasoknak, kutatóknak. Lapunk kérdésére, miszerint honnan jött az ötlet, az ifjú magyar feltaláló közölte: két évvel ezelőtt hallott egy előadást a ferrofluidról, amely felkeltette az érdeklődését a folyadék iránt, amely gyakorlatilag úgy működik, mint egy folyékony mágnes.