A magyar kormány megegyezésre törekszik a Norvég Alap és az EGT Alap 2014–2021-es ciklusának támogatása ügyében, de nem minden áron – mondta lapunknak Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára. A 2014–2021-es ciklusban 214,6 millió eurót kaphat Magyarország, ha sikerül megegyezni a részletekben. Ebből 107,5 millió euró a Norvég Alapból, 108,9 millió euró pedig az EGT Alapból tevődik össze.
Ez utóbbinak minimum 10 százalékát kell a civil alapnak juttatni. Kérdésünkre, hogy a tárgyalópartnerek felfüggeszthetik-e az alap működését, Perényi elmondta, hogy nem tehetik meg olyan könnyen, mert komoly és jól megtérülő gazdasági előnyökhöz jutnak azért cserébe, hogy támogatást nyújtanak. – Liechtenstein, Izland és Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de szerződések révén bizonyos területeken ugyanazokat a jogokat élvezik a közösségen belül, mint ha tagjai lennének.
Például használhatják az EU belső piacát, vámmentesen hozhatnak be termékeket, és kedvezményes halászati kvótát kapnak. Ez utóbbi létfontosságú ezeknek az országoknak. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem jószántukból adják ezeket a pénzeket. A tizenöt országból, amely részesül az alapok támogatásaiból, Magyarország a harmadik legnagyobb összeget kapja.
Egyébként semmiről nem vagyunk lemaradva, mert eddig csak öt ország állapodott meg velük a tizenötből – magyarázta a helyettes államtitkár, aki azt is elmondta, hogy a május közepén esedékes harmadik tárgyalási kört Budapesten tartják.
A napokban negatív hangnemben nyilatkozott a norvég miniszterelnök a magyar és a lengyel kormány tevékenységéről. Perényi ezzel kapcsolatban kifejtette, a közelgő norvég választások miatt nagy a tét, és ilyenkor sok politikus hajlamos arra, hogy sarkítva fogalmazzon, valamint az államtitkár valószínűnek tartja, hogy a munkatársai rosszul készítették fel. Hangsúlyozta: a magyar kormány soha nem mondta azt, hogy bele szeretne szólni a pénzek szétosztásába.
– Abba meg végképp nem szeretne beleszólni a magyar kormány, melyik civil alap mikor pályázhat és milyen támogatásban részesülhet. Hiába állítja ezt bárki is, a magyar tárgyalódelegáció részéről ilyen nem hangzott el. Azt gondoljuk ezekről a pénzekről, hogy közpénzek.
A magyar kormány tehát abból a feltételéből nem kíván engedni, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét, amely aztán – pályáztatás révén – szétosztja a kapott támogatást – tette hozzá Perényi.
– A kormány szándéka, hogy minden célterületre átláthatóan jusson a pénzekből, és ami szintén nagy jelentőséggel bír, hogy a teljes magyar civil társadalom részesülhessen belőlük. Hazánkban több mint 66 ezer civil szervezet működik jelenleg, a támogatásokat viszont csak néhány jól körülhatárolható kör kapta az előző támogatási ciklusban, akik ráadásul sokszor nem a civil társadalomra, hanem politikai célok megvalósítására költötték. Egyébként ezt nemcsak a magyar kormány gondolja így, hanem a lengyel kabinet is ugyanezt az álláspontot képviseli – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Kérdésünkre, hogy a norvégoknak miért olyan fontos, hogy a magyar kormány ne szóljon bele az alapkezelő pályázati feltételeinek a kialakításába, Perényi elmondta, ha valaki pénzt oszt, befolyást akar szerezni a saját víziói megvalósítására – ez mindenhol így működik a világban.
– Ha ezek a víziók nem egyeznek a nemzeti kormányokéval, akkor csak a tárgyalás marad a kompromisszumos megoldás kialakítására – tette hozzá a helyettes államtitkár.