Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) Transzparenciakódexe kimondja: a tagvállalatoknak 2016-tól a nyilvánosság számára megismerhetővé kell tenniük a gyógyszeripari juttatásokat, beleértve az egészségügyi intézményeknek adott pénzeket, az orvosoknak személyesen nyújtott konferenciatámogatásokat, a tanácsadásra vagy tréningre kifizetett összegeket, illetve a klinikai vizsgálatokért nyújtott ellenszolgáltatásokat.
A 39 érintett cégnek mindezt legkésőbb június 30-ig kell közzétenni saját honlapján, ahol a szponzorált intézmények és orvosok is névvel szerepelnek, amennyiben ehhez hozzájárultak. A szabályozás kiterjed mind a közvetlen, mind a közvetett kifizetésekre, és vonatkozik a vállalati szponzorációkra, a képzések és konferenciák támogatására, valamint a konzultációkra és egyéb, gyógyszergyáraknak nyújtott szolgáltatások ellentételezésére.
A Magyar Idők értesülései és tapasztalatai szerint a legtöbb cég az utolsó pillanatra időzíti a közzétételt. A Pfizer gyógyszergyár viszont a legelsők között hozta nyilvánosságra 2015-ös támogatási adatait. Ezek szerint 308 egészségügyi szolgáltatónak, illetve szervezetnek majdnem 89 millió forintot fizetett ki tavaly.
A gyógyszercég listáján emellett 484 orvos neve szerepel, akiknek konferenciákon történő részvételükhöz majdnem 49 millió forint értékben vállaltak át utazási és szállásköltségeket. Emellett 109 orvos kongresszusi regisztrációs díját is állták, csaknem 12 millió forint értékben.
Tanácsadásért 39 orvosnak fizettek ki összesen 17,7 millió forintot, ezenfelül a tanácsadáshoz kapcsolódóan 24-en járulékos költséget is elszámoltak, összesen hárommillió forint erejéig. A tanácsadói díjak 50-350 ezer forint közöttiek, a járulékos költségekkel együtt csak egyetlen esetben haladták meg az egymillió forintot. A legnagyobb tételt a klinikai vizsgálatok költsége teszi ki, ami a Pfizernél tavaly megközelítette a félmilliárd forintot.
Az EFPIA hazai tagszervezeténél, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél az előkészületek során többször is hangsúlyozták: a juttatások nyilvánosságra hozatalának alapvető célja átláthatóvá tenni az iparág és az orvosok közötti együttműködést, hogy azt ne árnyékolhassák be mesés utazásokról, hatalmas összegekről szóló városi legendák.
Némethi Erika, az AIPM igazgatója a Magyar Időknek úgy fogalmazott: az iparág szeretné, ha világossá válna, hogy egyetlen új orvosság sem kerülhetne piacra, ha nem lennének gyógyszeripari kutatások, amelyek nem létezhetnének a klinikai vizsgálatokat elvégző orvosok nélkül, valamint hogy a magyar orvosok döntő többsége nem tudna részt venni világkonferenciákon, nemzetközi továbbképzéseken a gyógyszergyárak támogatása nélkül, márpedig a tudásuk így gyorsan elavulna.
A magyar orvosfizetésekhez képest a konferenciatámogatások vagy a tanácsadói díjak akár kirívónak is tűnhetnek, Némethi Erika azonban emlékeztet: a cégek mindig az adott munkát díjazzák, függetlenül attól, hogy az illető orvosnak egyébként a munkahelyén tízezer font (mintegy négymillió forint) vagy háromszázezer forint a havi fizetése.
– Az orvosok a többletmunkájukért kapják az ellenszolgáltatást – ezt hangsúlyozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Velkey György, Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke pedig úgy fogalmazott: a kórházi világnak és az orvosoknak nincs takargatnivalójuk. Szavai szerint a klinikai kutatások révén évente majdnem húsz- ezer beteg jut hozzá kísérleti gyógyszerekhez itthon, miközben az intézmények a legkorszerűbb eszközökkel dolgozhatnak, a kutatásba bekapcsolódó magyar szakemberek pedig megérdemelt juttatást kapnak.