Telekrendezési munkálatok közben fedeztek fel egy magyar katonák holttesteit is rejtő tömegsírt Oroszországban, a Kirovi terület központjának határában – értesült lapunk a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnökétől. Szebenyi István tájékoztatása szerint a Szibériába vezető út mellett dolgozók kezdetben nem törődtek a csontokkal, s vélhetően a parcellákat már értékesítették, beépítették volna, ha az orosz hadisírkutató, Alekszej Ivakin tudomást nem szerez a leletről. Ivakinnak azonban így sem volt könnyű dolga. A kirovi hatóságok kezdetben figyelmen kívül hagyták a megkereséseit, amelyek szerint ezernyi második világháborús hadifogoly maradványait rejtheti a föld.
A kutató az elutasítás miatt a nyilvánossághoz fordult, s egyebek mellett internetes naplójában számolt be a felfedezésről. Mint megírta: az 1943-as voronyezsi áttörés és Sztálingrád eleste után az amúgy is legyengült, fertőzések tizedelte német, magyar, olasz, román és más nemzetiségű foglyokat tömegesen szállították az Urál vidékén és Szibériában felállított táborokba. Azokat, akik menet közben életüket vesztették, a nagyobb állomásokon, például Kirov mellett kirakodták a transzportokból, és tömegsírba vetették.
A környékbeliek ugyan tudhattak arról, hogy katonák nyugszanak a mező szélén, de a háború emléke, illetve az abból fakadó ellenséges érzület miatt nem törődtek velük. Akkor sem, amikor évek, évtizedek múltán szántáskor egy-egy koponyát, vagy csontokat fordított ki az eke a földből. Később a területet kivonták a művelésből, így a tömegsír léte szinte teljesen feledésbe merült. Most pedig, Alekszej Ivakin tájékoztatása alapján legalábbis úgy tűnik, a település gazdasági érdeke állhatott a feltárás útjába, hiszen az ásatás és az exhumálás egyelőre lehetetlenné teszi a terület értékesítését. A kutató egyébként úgy becsülte: a sír körülbelül ötszáz méter hosszú és száz méter széles, s hozzávetőlegesen 15-20 ezer ember maradványait rejti.
Ivakin a közelmúltban felvette a kapcsolatot a Magyarországon élő Andrej Ogoljukkal, az orosz honvédelmi tárca berkein belül működő A Haza Védelmében Elesettek Bizottságának külső munkatársával. Ő és Szebenyi István aztán számos levelet írt a német, magyar, olasz és román illetékeseknek. Munkájuk nem is maradt következmények nélkül: az oroszok végül egy terepbejáráson meggyőződtek róla, hogy csakugyan egy tömegsírt fedezett fel Alekszej Ivakin, s a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke szerint vállalták a teljes feltárást és a holtak kihantolását.
Szebenyi István hangsúlyozta: a történetnek különös jelentőséget ad, hogy az elhunyt katonáink egykori ellenségeik utódainak, Alekszej Ivakinnak és Andrej Ogoljuknak köszönhetően nyerhetik el a végtisztességet. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy 71 évvel a háború befejezése után be tudjuk temetni a képzeletbeli lövészárkainkat és megnyugvást találjunk – tette hozzá. Ismert, hogy a Szebenyi vezette civil szervezet a Fogadj örökbe egy hadisírt programmal igyekszik a megbékélést előmozdítani.
Ennek lényege, hogy az év adott napján a csatlakozó önkéntesekkel rendbe hoznak egy-egy hadisírt – nem nézve, hogy szovjet, magyar vagy német katona nyugszik-e benne. Az akcióról legutóbb az orosz sajtó is hírt adott, ami Szebenyi István reményei szerint az oroszokat is hasonló kezdeményezés elindítására ösztönzi majd.