A legsúlyosabb, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt Portik Tamás vonatkozásában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, amely a napokban benyújtotta fellebbezését a 90-es évek három nagy alvilági leszámolásának – az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság – ügyében. A vidéki bírók kirendelése miatt egyelőre bizonytalan, hogy a Fővárosi Ítélőtábla vagy a táblabíróság nevében egy szegedi büntetőtanács foglalkozik-e majd érdemben az eljárással.
A Fővárosi Törvényszék március 31-én hozott ítéletet a korábban egyesített három ügyben. E szerint 1998. február 11-én este Jozef Rohác végzett Fenyő Jánossal. A médiavállalkozó, aki a Vico vállalatcsoporton keresztül olyan lapok tulajdonosa volt, mint a Vasárnapi Hírek és a Népszava, éppen hazafelé tartott. A merénylő azt a pillanatot használta ki, amikor Budán, a Margit körút és a Margit utca kereszteződésénél kocsijával megállt a piros lámpánál.
Az ügyészség szerint Rohác volt az elkövető, az autót pedig, amelyik a tetthelyre szállította, bűntársa, Ladislav Trnka vezette, amit szerintük DNS-mintákkal bizonyítani is lehet. A törvényszék azonban csak Rohác bűnösségét állapította meg, Trnkát felmentette. A fellebbviteli főügyészség szóvivője, Csiha Gábor lapunk kérdésére elmondta: Trnka tekintetében nem látnak lehetőséget arra, hogy a táblabíróság korrigálja az első fokon elkövetett hibát, ezért az ítélet rá vonatkozó részének hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására tettek indítványt. Érdemes megjegyezni, hogy a számtalan találgatásra okot adó bűncselekmény felbujtója, megrendelője máig ismeretlen.
Ami a négy halálos áldozatot követelő, 1998. július 2-i Aranykéz utcai robbantást illeti, ott ugyanez nem volt kérdéses a hatóság számára: Portik Tamást vádolták meg azzal, hogy megbízást adott Boros József Károly megölésére. A törvényszék ezért el is ítélte – tizenhárom éves fegyházbüntetést szabott ki rá márciusban, a végrehajtásért pedig Jozef Rohácot vonta felelősségre. Őt a gyilkosságok miatt életfogytiglannal sújtotta.
Az ügyészség álláspontja szerint Portik tudott arról, hogy a bérgyilkos mikor és milyen módszerrel intézi el a korabeli magyar alvilág számos tagjára veszélyt jelentő Borost. Csiha Gábor kérdésünkre felidézte, hogy ezt tanúk is megerősítették, a törvényszék azonban kétségbe vonta a szavahihetőségüket, de az ítélet indoklásában maga is az egyik „szavahihetetlen” tanúra hivatkozik, amikor azt állítja, hogy Portikot „kiakasztotta” a robbantásról és az ártatlan áldozatokról érkező hír.
A fellebbviteli főügyészségnek az az álláspontja, hogy ebben a kérdésben a másodfokon eljáró ítélőtáblának meg kell változtatnia a törvényszék döntését. Ha a másodfok arra jut, hogy Portik Tamás tudott róla, hogy hol és mikor hajtják végre a támadást Boros ellen, s nem érdekelte, hányan sérülnek meg a merényletben, akkor felbujtóként több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésben kell kimondani a bűnösségét.
A harmadik ügy Domák „Cinóber” Ferenc megölése. Őt 1996. december 18-án lőtték agyon. Az eredeti vád szerint a végrehajtó ebben az esetben is Rohác, a felbujtó pedig Ferencsik Attila és Portik Tamás volt. A Fővárosi Törvényszék viszont bizonyítottság hiányában valamennyiüket felmentette. A márciusi határozathirdetés után az ügyészség fellebbezést jelentett be, de a fellebbvitel ezt végül visszavonta, mivel az írásba foglalt ítélet és a periratok alapján a hatóság úgy ítélte meg, a bizonyítékok valóban nem alkotnak olyan zárt logikai láncot, amely a terheltek elmarasztalását lehetővé tenné.