Az egyik fő törésvonal Európában a brüsszeli elit és az európai választópolgárok között, a másik pedig az alapító államok és a később csatlakozott országok között van, például a szuverenitás és a migráció kérdésében – hangzott el a Merre tart Európa? címmel a Project 28 kutatás eredményeit nyilvánosság elé táró pénteki konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió akkor tud megerősödni, ha felgyorsítják a bővítési programot, a tagországok lépéseket tehetnek versenyképességük érdekében, felgyorsítják a szabadkereskedelmi megállapodásokat, és sikerül megkötni egy mindenki számára előnyös brexitmegállapodást. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt években a világgazdaságban zajló változások átalakították a gazdasági erőviszonyokat, és az EU ennek a vesztesei közé tartozik. Arról is beszélt, hogy a britek kilépése komoly politikai és gazdasági veszteséget okozott az EU-nak.
– A brexit nem oka, hanem következménye a korábbi hibáknak – tette hozzá. A miniszter a hibák közé sorolta az unió Oroszországhoz való viszonyát is. – Az európai versenyképesség visszaszerzésének egyik alapfeltétele a kontinens keleti és nyugati felének kulturált és hatékony együttműködése – jelentette ki, hozzátéve: ennek legjobb módja az lenne, ha visszahoznák Európába a demokratikus és racionális viták kultúráját az emocionális viták és egymás megbélyegzése helyett. Rámutatott: Magyarországot gyakran számonkérik orosz politikája miatt, miközben az év első négy hónapjában az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom 32 százalékkal növekedett, és ugyanennyivel emelkedett Oroszország és az Egyesület Államok között is.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője elmondta, az unióról szóló kutatásukat azért indították, mert Európa még keresi a helyét az átalakuló geopolitikai környezetben, és erről szeretnének tükröt tartani. A tavalyi hasonló felmérésükkel összevetve az látható, hogy a feszültségek még egyértelműbben szabdalják szét az uniót – ismertette. A kutatás reprezentatívnak minősül, amelyet az Európai Unió 28 országában, 28 ezer ember megkérdezésével végeztek.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, egyebek mellett arról kérdezték az európai polgárokat, mit gondolnak a migrációról, a terrorizmusról, a biztonsági helyzetről, valamint mi a jövőképük. A kérdésre, miszerint „Hogyan voksolna egy, az ön országának EU-tagságáról szóló népszavazáson?” a lengyelek és a magyarok mondták magukat a legelkötelezettebbeknek a tagság mellett.