A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint a kokadi gazda 2013 januárja és márciusa között csaknem tíz hektáron végzett szárzúzást a Kék-Kálló völgyében, Natura 2000-es területen. A lápi bagolylepke élőhelyeként szolgáló rekettyefűz kiirtása miatt az ügyészség szerint 54 egyed pusztult el, de odaveszett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty is. Az ügyészség szerint a gazda összesen csaknem 16 millió forint kárt okozott. Az ügy érdekessége, hogy a korábbi, polgári perben még másfél milliárd forintra perelték a gazdát, mert 6000 egyed elpusztulásáért tartották felelősnek. Első fokon bizonyítottság hiányában elutasították a keresetet.
A per keddi fordulóján a bíró ismertette azokat az iratokat, amelyeket a polgári perből emelt át a bíróság. Ezeknek a bizonyítékoknak a büntetőügyben is lehet majd jelentőségük. Azt, hogy a polgári ügy iratait a bíróság tegye a büntetőeljárás anyagává, a védelem is szorgalmazta.
Csütörtökön folytatták az új igazságügyi élővilág- és tájvédelmi szakértő korábban megkezdett meghallgatását. Az egyik döntő kérdés az volt, hogy a vádlott által művelt terület mészkedvelő üde láprétnek minősül-e. Ez a vádban foglalt természetkárosítás szempontjából lényeges. A szakértő – akinek szakterülete a Natura 2000-es területek és a lápok vizsgálata – vitatja, hogy erről az élőhelytípusról lenne szó, és az általa csatolt dokumentumban cáfolja a korábbi szakértői vélemény megállapításait.
Szerinte a területen történt beavatkozás, a szárzúzás a lápi területeket is érintette, de a tudomány mai állása szerint nem bizonyítható, hogy a lápi bagolylepke megsemmisült volna. A vád szerint G. Ernő 2012-ben nem kért meg minden szükséges engedélyt ahhoz, hogy fakitermelést végezhessen az érintett földterületeken, amelyek a Natura 2000 hálózathoz tartoznak.
Az ügyben október 17-én vagy 19-én a perbeszédek következnek.