A Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott, hétfőn keltezett nyilatkozatban a miniszterek felidézték: 25 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Németországi Szövetségi Köztársaság és az akkori Magyar Köztársaság kormányának képviselői a „baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést”. Ez a dokumentum a történelemben példa nélküli módon, békés úton lezajlott forradalom természetes eredményeképpen jött létre, és e folyamatot olyan bátor lépések vezették be, mint a magyar-osztrák határ megnyitása az NDK polgárai előtt 1989-ben – emlékeztettek. Hozzátették: ez a mozzanat „kiütötte az első követ a berlini falból és egyengette a Németország és Európa egységéhez vezető utat”.
Szijjártó Péter és Sigmar Gabriel azt írta: a szerződés a mai napig országaink kétoldalú kapcsolatainak alapját képezi.
Magyarország és Németország az elmúlt időszakban az Európai Unióban és a NATO-ban is szoros partnerséget alakított ki egymással, a szerződésben kitűzött céljaik és kötelezettségeik pedig a mai napig érvénnyel bírnak – mutattak rá.
A két külügyminiszter hangsúlyozta: csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt, ma is kiemelt fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletén, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megteremtésének. A közös érdekek mentén továbbra is „minden erőnkkel síkra szállunk az Európai Unió összetartásáért, de különösen egy belső határok nélküli európai közösségért” – fogalmaztak.
Kiemelték: együttes céljuk „Európa jólétének, biztonságának és kohéziójának biztosítása, a kisebbségek védelme”, valamint a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. A belső piacot is magában foglaló egyesült Európa képezi jövőnk alapját – vélték.
A magyar és a német tárcavezető kitért rá: felelősséget viselünk az európai integráció folyamatáért, amelyet jelenleg több veszély fenyeget. Fontos célkitűzés az alapvető értékek védelme. „Szoros, többsíkú és – szükség esetén – kritikus párbeszédet folytatunk egymással” – írták.
Kifejtették: ebben részt vesznek a parlamentek, a kormányok, valamint a szövetségi tartományok és a régiók egyaránt. A hivatalos érintkezéseken túl is széles körű hálózata működik a társadalmi és az emberek közötti kapcsolataiknak, amelyek „élettel és sokszínűséggel töltik meg a kétoldalú párbeszédet” – közölték.
Megjegyezték: kiemelkedő példája mindennek a Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, az egyetlen ilyen német nyelvterületen kívüli felsőoktatási intézmény Európában.
Szijjártó Péter és Sigmar Gabriel azt írta: nemzeteink között további fontos összekötő kapocs a magyarországi német kisebbség és annak azon tagjai, akiket a második világháború után kitelepítettek Magyarországról és megfosztottak állampolgárságuktól. A megbékélés szellemében Magyarországon emléknappal tisztelegnek a németajkú kitelepítettek előtt – közölték. Hozzátették: az 1991 óta évente rendszeresen megrendezett Magyar-Német Fórum ülései pedig a párbeszédnek egy egészen különleges formáját jelenítik meg a politika, a gazdaság, a kultúra és a média vonatkozásában.
A két külügyminiszter azzal zárta a közleményt, hogy a magyar-német kapcsolatok mély és sokoldalú alapokon nyugszanak, és ezen alapokból kiindulva szeretnének mind kétoldalú, mind pedig európai és nemzetközi téren együttműködni, hogy az Európai Uniót, mint értékközösséget és a béke zálogát a következő nemzedékeknek is fenntartsák és elmélyítsék.
Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár 1992. február 6-án Budapesten írta alá a magyar-német alapszerződést.