Az Európai Parlament (EP) egy kilencvenpontos állásfoglalást fogadott el néhány napja a menekült- és migránsáramlás kezeléséről, amely több pontjában eltér a magyar kormány által követett migrációs politikától – mondta el pénteken a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György közölte: a dokumentum kiemelt szerepet szán a migránsok integrációjának, oktatásának és foglalkoztatásának, és rögzíti, hogy a társadalomnak rugalmasabbnak és befogadónak kell lennie a bevándorlókkal. Állásfoglalásuk szerint a migráció hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági fejlődéshez.
Az EP úgy véli, ellensúlyozni kell a nacionalizmust, a populizmust és az idegengyűlöletet.
A dokumentumot a magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta, így igent mondott a jelentésre Szanyi Tibor (MSZP), Ujhelyi István (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), Jávor Benedek (Párbeszéd) és Meszerics Tamás (LMP) is. A magyar balliberális oldal ezzel egy újabb, írásos bizonyítékot szolgáltatott arról, ők is be akarják telepíteni az illegális bevándorlókat Magyarországra.
Bakondi György úgy véli, mivel nincs összhang a brüsszeli és a magyar migránspolitika között, kiemelten fontos, hogy a magyar állampolgárok elmondják a véleményüket a nemzeti konzultáción. Emlékeztetett: hat pontban lehet összefoglalni a jövőbeni, migrációval összefüggő fenyegetéseket: a határzár folyamatos támadása, a beáramlás bővülése, a belső határellenőrzések tartóssá válása a schengeni vívmányok sérülésével, az Európai Unióban lévők kvóta szerinti elosztása, negyvenezer menekült visszaküldése Magyarországra, valamint „a migránsbiznisz részét képező perek”.
Bakondi felhívta a figyelmet: miközben jelenleg is zajlik a rendőrség létszámának bővítése és a második kerítés építése, március 28-án életbe léptek a jogi határzárral kapcsolatos szabályok. Április 7-től pedig az az EU-rendelet lépett hatályba, amely a szisztematikus határellenőrzést vezeti be a schengeni övezetben.
A kormány céljai közt szerepel, hogy erősítse az európai biztonságot, ami csak biztonságos határőrizettel lehetséges, továbbá felkészüljön egy esetleg romló migrációs helyzet kezelésére a balkáni útvonalon, valamint bezárja a menekültkérelmekkel kapcsolatos kiskapukat. Hozzátette, folytatják a nemzetközi határőrizeti együttműködést a Balkán felé, amelyben a magyar rendőri erők közreműködnek.
A főtanácsadó ismertette, idén eddig 371 illegális határátlépő volt – tavaly több mint 18 ezer –, ebből 250-et az ország belsejében fogtak el. A déli határszakaszon tavaly 19 ezer belépési kísérlet volt, idén 6333, ebből 3863-at megakadályoztak, 2470 embert pedig visszakísértek a kerítés túlsó oldalára. Március 28-a óta 83 belépési kísérlet történt a déli határszakaszon, ebből 29-et megakadályoztak, 54 embert pedig visszakísértek a kerítésen túlra.
Hozzátette: idén 1337 menekültkérelmet nyújtottak be, március 28-a óta 86-ot. Nemzetközi védelemben idén összesen 84-en részesültek, tavaly 438-an. Ebben az évben eddig 38 embercsempész ellen indult büntetőeljárás – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a tranzitzónákban –Röszkén és Tompán – növekvő számban, már 99-en tartózkodnak, a fóti gyermekotthonban pedig 21, kísérő nélküli kiskorú van.
Bakondi György kitért arra is: többen kifogásolták, hogy a menekültügyi hatóság nem vizsgálja egyedileg a kérelmeket, ami nem felel meg a valóságnak.
– Minden esetben egyedileg vizsgálják, hogy a kérelmező ki van-e téve üldöztetésnek a kiinduló, illetve a tranzitországokban – tette hozzá.