A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a bizottsági ülés előtt egyeztettek a magyar titkosszolgálat munkatársai brit kollégáikkal. A tárcavezető elmondta, hogy foglalkoztak a titkosszolgálatok tavalyi tevékenységével, az elhangzottakat 2046-ig titkosították.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke az ülést követően a manchesteri terrortámadás kapcsán nemzetközi terrorelhárító központ létesítését sürgette. Az ellenzéki politikus hozzátette: elvárja a magyar kormánytól, hogy kezdeményező legyen ebben az ügyben. – Magyarország a terrorizmus szempontjából tranzitország, nem szabad megvárni, hogy terroristák dúlják fel Európát – hangsúlyozta Molnár Zsolt, aki azt is elmondta, hogy ebben a kérdésben az MSZP felelős ellenzékként fog eljárni.
Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja a zárt ülés után alaposnak nevezte Lázár tájékoztatását az Információs Hivatal munkájáról. A Jobbik szóvivője azzal kapcsolatos aggodalmának adott hangot, hogy mind az elhárítás, mind a hírszerzés terén lemaradásban van az ország. Mirkóczki szerint ezzel a problémával még a következő kormányoknak is lesz dolguk. Arra is rámutatott, hogy nemzetbiztonsági tekintetben nemcsak a technika, hanem a humánerőforrás is fontos, szerinte a szolgálatokra többet kell költeni.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes tagja az ülést követően arról tájékoztatott, hogy a jövő évi költségvetésben a nemzetbiztonság működtetésére 514 milliárd forint jut, ami csaknem negyedével több az idén rendelkezésre álló összegnél. A Fidesz alelnökének közlése szerint ebből jut majd a közbiztonságra, a határvédelemre, ahogyan a terrorcselekmények megelőzésére is, valamint növekszik minden olyan szerv támogatása, amely ezekkel a feladatokkal foglalkozik. Béremelések és rendkívüli beruházások is lesznek – fűzte hozzá.
Bizonytalan ellenzéki Támogatás
Az ellenzék megosztott az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar szerepvállalás kérdésében. A Jobbik nem fogja megszavazni a javaslatot, de más pártok képviselőivel elérhető az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség – közölte Kósa Lajos a honvédelmi bizottság zárt ülését követően. Elmondta: a Magyar Honvédség iraki missziója eddig 6,5 milliárd forintba került éves szinten. Kósa Lajos azt is közölte, hogy a javaslat szerint a magyar katonák továbbra sem vennének részt harci cselekményekben, ám háborús övezetről lévén szó, ez nem garantálható. Hazánk 2015-ben csatlakozott az iraki misszióhoz, amelynek folytatásához a június 13-i országgyűlési szavazáson kétharmados többség szükséges.