Orbán Viktor újságírók előtt arról beszélt tegnap a parlamentben, hogy a magyar kabinet tárgyalni fog az Egyesült Államok kormányával a CEU ügyében. A miniszterelnök azt mondta: „jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen”. – Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a „Soros-egyetem” – nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni – jelentette ki.
Közben a Közép-európai Egyetem (CEU) memorandumban fordult az országgyűlési képviselőkhöz. Azt írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. A Ripost egyébként megkereste a CEU New York-i központját a West 57th street 224. szám alatt, egyetem helyett azonban Soros György világszerte elhíresült alapítványát találták. Vagyis a CEU-t az Open Society központjába jegyezték be.
A parlamentben is a CEU és a külföldi egyetemek működése volt a meghatározó téma. A kormány kérésére már ma szavazhat a Ház a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról, miután a többség megszavazta a kivételes eljárást. Napirend előtti felszólalásában Hiller István az általa lex CEU-nak nevezett törvénymódosítási javaslatot bírálta, politikai indíttatásúnak nevezve az indítványt, amely szerinte megsérti az oktatás szabadságát, ezért azt követelte, vonják vissza.
– A Soros-egyetem nem a jogait, hanem az előjogait félti, nem akarja betartani a jogszabályokat, a törvények fölött akar állni – reagált Rétvári Bence. Az Emmi államtitkára válaszában hangsúlyozta, a törvényjavaslat lényege, hogy egy külföldi egyetem akkor működhessen Magyarországon, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik, és ha a származási országban is tényleges felsőoktatási képzést folytat.
A Soros-egyetem csak Magyarországon működik, mégis kiad amerikai diplomát is, ami nem fair a magyar egyetemekkel szemben. Rétvári szerint lehet, hogy a CEU-t védő külföldi tiltakozókat félretájékoztatták a törvényjavaslatról a hisztériakeltés érdekében.
A Párbeszéd alkotmányjogi panasszal él, ha az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, a DK pedig népszavazást kezdeményez a kérdésben. A Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel szerint egyetemeket bezárni, lerombolni bolsevik-kommunista módszer.
Lapunk azon felvetésére, hogy akkor Toroczkai Lászlónak, a párt alelnökének véleménye is bolsevik-kommunista, Z. Kárpát úgy reagált: nem lerombolni kell dolgokat, hanem építeni. – Az, hogy a párt egyik tisztségviselő vezetőjének van egy Facebook-oldalra beírt bejegyzése és magánvéleménye, a néppárton belül szerintem bőven elfér – mondta Z. Kárpát Dániel arra reagálva, hogy az ásotthalmi polgármester Soros egyeteméről azt írta: azzal „nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni”.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a 24.hu kérdésére, amely szerint CEU-ügyben a Jobbik az egyetem mellé állt, azt válaszolta, „nem az egyetem, hanem általában a felsőoktatás mellé. – Nekem is megvan a véleményem Soros Györgyről, értékrendjéről, világképéről, de nem hiszem, hogy a CEU beszántása a megoldás – tette hozzá Vona.
A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége tegnap esti ülésén.
A bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezt a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A módosítás a hatálybalépést a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.
Támogató nyilatkozatok
Sólyom László volt köztársasági elnök nyilatkozatban állt ki a CEU mellett. Szerinte a tudomány és az oktatás nemzetközi, az universitas intézménye kilencszáz éve ezt valósítja meg. A Magyarországon működő egyetemek elismerése Magyarország javára szolgál.
Ez a rang adja a CEU értékét az ország és a magyar tudományos élet számára – hangsúlyozta. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben fejezte ki tiltakozását a törvénymódosítási javaslat benyújtásának módja ellen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége és az intézmény doktorandusz-önkormányzata is nyilatkozatban állt ki a CEU mellett. Száz erdélyi magyar egyetemi oktató, kutató és véleményformáló pedig nyílt levélben kérte Balog Zoltán minisztert, hogy vonja vissza a törvénymódosítási javaslatot.
A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be, de ez szerintük nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését.