Határozatképtelenség miatt berekesztették az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülését, így nem került napirendre a városligeti beruházást lehetővé tevő ligettörvény megsemmisítéséről szóló javaslat. A rendkívüli ülést Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte, aki nem vett részt a napirend elfogadásáról szóló szavazáson.
A kezdeményezéshez csatlakoztak MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független képviselők is. Kósa Lajos szerint ha az Országgyűlés határozatképes lett is volna, akkor sem lehetett volna lefolytatni a vitát, mert ahhoz az előterjesztőnek jelen kell lennie. A parlament összehívása a Liget-projekt kapcsán mindössze „műbalhé” volt, hogy az ellenzék szerepelhessen a nyári uborkaszezonban – vélekedett a Fidesz frakcióvezetője. Szabó Tímea később azt állította, hogy egy fontos telefonhívás miatt nem volt ott a teremben.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a Liget-projektet semmi nem indokolja. Rétvári Bence parlamenti államtitkár válaszában úgy vélte: a rendkívüli ülés is azt bizonyítja, hogy a ligetügy már nem a Városligetről és nem a fákról szól, hanem politikai mezőbe került, ezzel próbálnak egyesek visszakerülni a politika fősodrába. Hangsúlyozta: az ellenzék érvelése alapján ma a Városligetben nem lenne sem Állatkert, sem Széchenyi-fürdő, sem Néprajzi Múzeum, sem Műjégpálya. Rétvári kiemelte, hogy a projekt eredményeképpen 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya a Városligetben, ahol a kezdetektől egyszerre van jelen a zöldfelület és a kulturális funkció.
A Ligetvédők a szerdai rendkívüli ülést követően a Parlament előtt performansszal egybekötött sajtótájékoztatót tartottak. A nem túl jól sikerült díszlépéses felvonulás és a molinóigazítás után Csák Gergely arról beszélt, hogy szerintük a Városliget védelme az egész országot foglalkoztatja. A Ligetvédők szóvivője szerint hibás lépés a múzeumokat elvinni a budai Várból és a helyükre a kormányt költöztetni, ez ellentétes az emberek akaratával – fogalmazott. Hozzátette: szeretnének új múzeumokat, csak nem a Városligetben.
Azt hangoztatta: nem a politikai szándék vezérli a szervezetet, csupán aggódnak a természetért és a kultúráért. Párhuzamot vont Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tervével, aki a Nyugati pályaudvar mögé tervezett kormányzati negyedet. Ugyanígy el fog bukni a Liget-projekt és a kormány Várba költözése is – jelentette ki. Közölte: szeptemberben szeretnének tömegtüntetést szervezni a Városliget védelmében. A Ligetvédők azt is tervezik, hogy információs pontokkal települnek ki a főváros köztereire.
Közben szerdán megjelent a Ligetvédők blogján a szabálysértési bírságok kifizetésére és a működési költségeikre juttatott adományokkal kapcsolatos tételes elszámolás. Tájékoztatásuk szerint az első adomány június 20-án érkezett, és július 18-ig összesen 1 659 097 forintot utaltak át a támogatók a mozgalomnak. A legkisebb adományozott összeg 500, a legmagasabb tétel 150 ezer forint volt. Korábban az aktivisták tevékenysége miatt kiszabható bírságok nagyságát 5–10 millió forint között becsülték. A Fővárosi Főügyészség pedig arról tájékoztatott a július 17-re virradó éjszaka a ligetben ordítozó részegekkel kapcsolatban, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el. Lapunk megírta: az ORFK tájékoztatása szerint felmerült, hogy a rendőrség szolgálaton kívüli, szabadidejüket töltő, hivatásos állományú tagjai érintettek az ügyben.
Betegség végzett a kacsákkal
A vadkacsák elpusztulását nem a vízminőség, hanem feltehetően betegség okozta – közölte a Liget Budapest Facebook-oldalán kedd este. A tájékoztatás szerint halpusztulásra utaló jel nem volt. Összesen tizennégy elhullott vadkacsát távolítottak el a Városligeti-tó Várárok felőli részéből. A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei mintát vettek a tóból, az eredmények szerint jó a vízminőség, beavatkozásra, vízcserére nincs szükség. Közölték továbbá, hogy a vadkacsák elpusztulásának okát a tetemek vizsgálata után lehet csak pontosan meghatározni.