A migrációs válság a legnagyobb kihívás ma Európában Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint, akit hétfőn hallgatott meg az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetéről. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány határozott választ kívánt adni a krízisre, meg akarja védeni Magyarország lakosságát és területét, s ez teljes mértékben összhangban van az európai joggal.
– Európában garantálni kell a közrendet és közbiztonságot, ezek nélkül ugyanis nincs jogállamiság. A terrorizmus itt van köztünk, nem tudhatjuk, hol fog lecsapni – idézte szavait az MTI.
A miniszter úgy vélte, különbséget kell tenni migránsok és menekültek között, a gazdasági bevándorlók ugyanis pusztán a jobb élet reményében akarnak Európába jönni. Fontosnak tartotta továbbá a schengeni rendszer, a belső határellenőrzések nélküli szabad mozgás megőrzését.
A nem kormányzati szervezetekről (NGO) szólva Trócsányi László elmondta, hatvanezer ilyen működik Magyarországon, élnek és virulnak, elmondhatják az álláspontjukat, attól pedig még nem lesz diktatúra, ha azt bizonyos esetekben nem fogadja el a kormány. – A készülő jogszabály mindössze arra vonatkozik, hogy a bíróságoknál be kell majd jegyezni, hogy mennyi pénzt kapnak ezek a szervezetek külföldről – hangsúlyozta a miniszter.
Trócsányi László szavai szerint Magyarország üdvözli a civil társadalom részvételét az Európa előtt álló kihívások megoldásában, de különbséget kell tenni a különböző szerepek között, tagadhatatlan ugyanis, hogy a kormányok bírnak a legnagyobb legitimitással.
A meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, illetve a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a magyarországi liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.
A meghallgatást követő sajtótájékoztatón Trócsányi László a magyar bevándorláspolitikát bíráló képviselők és civil szervezetek kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, „hogy minden szép, minden jó, a terrorizmus nem létezik, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni”. Kitért arra is, hogy a kormánynak biztosan lesznek vitái az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről készülő törvényről, „Magyarország azonban felelősséget érez nemcsak a saját, hanem Európa polgáraiért is”. A miniszter kifejtette továbbá, hogy a dublini egyezmény és a schengeni határellenőrzési kódex között konfliktus van, ő pedig az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A menedékkérők áthelyezése a gyakorlatban megbukott, 10 ezer embert vettek át eddig a tervezett 160 ezerből – tette hozzá. Jelezte azt is, hogy a kvótaperben komoly jogi érveket vonultat fel a kormány, szakmailag rendkívül alapos keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságán, ezért bíznak a kedvező döntésben.
Az ülés előtt Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 kérdésére elmondta: a magyar kormány migrációs politikája ellen irányul az a meghallgatás, amelyen – mint fogalmazott – magukat civilnek valló, alapvetően a bevándorlást segítő szervezetek, illetve politikusok érvelnek a magyar kormány ellen. Hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt másfél évben következetesen képviselte álláspontját az illegális migrációval kapcsolatban, és a második határvédelmi vonal felállítására azért van szükség, mert lehetetlenné akarják tenni, hogy illegálisan, az ellenőrzések mellőzésével Európába lehessen jönni.
AZ ELLENZÉKET NEM AZ ORSZÁG ÉRDEKLI
Magyarország felmutatott egy olyan migrációs politikát, amelynek jóváhagyása lehetővé tenné a jelenleg kiszolgáltatott Európai Unió védelmét. Azonban az EU mostani formájában való fennmaradásának zálogát jelentő stratégia Brüsszel ellenállásába ütközött, és a hazai liberális ellenzéket sem az ország és az unió védelme motiválja. Ezt illusztrálják az Európai Bizottság (EB) felé intézett uniós képviselői kérdések, amelyeket a plenáris ülésen nyújtottak be a Brüsszelbe delegált honatyák.