Megható pillanatokat él át, aki először vagy akár sokadszor belép a Pető András Főiskolához tartozó óvodába, és szembesül azzal az elhivatottsággal, amellyel a konduktorok foglalkoznak a mozgássérült gyermekekkel. Egy-egy mozdulatsorért, egy megtett lépésért sokat dolgozik a gyermek és az őt tanító pedagógus is, együtt küzdenek a sikerért. A világhírű, korábban Pető Intézetként ismert Pető András Főiskola szellemiségével, az ott alkalmazott konduktív, azaz a rávezetésre alapuló pedagógiai módszerrel csodát tenni nem tudnak ugyan, de mindent elérnek, amire a tudomány és az emberi akarat képes. Mozgássérült gyerekek kapnak esélyt arra, hogy beilleszkedhessenek többségi társaik közé; hogy a most még nem vagy nehezen mozduló testrészeik ne akadályozzák őket abban, hogy később megismerhessék a körülöttük lévő világot.
Tenk Miklósné Zsebe Andrea rektortól és Antoni Gábornétól, a főiskola gyakorlóóvodájának vezetőjétől megtudtuk, sok középiskolás itt végzi közösségi szolgálatát, játszanak és tanulnak a gyerekekkel. Vannak, akik evezni is elviszik a tanulókat. Olyan közösségi teret alakítottak ki, ahol a szülők egymással, a konduktorokkal és a gyerekekkel is tudnak beszélgetni, tapasztalatokat cserélni. Antoni Gáborné elmondta: nagyon sokan ajánlanak fel segítséget, főleg a 30-40 éves korosztályból. Idén karácsonyra például két fenyőfát is kaptak. Sok programot is szerveznek, többek között a a szülők támogatásából, ilyenek például a Bábszínház művészeinek óvodai előadásai vagy a művészeti bemutatók. Az óvodavezető hangsúlyozta, nem hasonlítgatják egymáshoz a kicsiket, mindenkit önmagához képest fejlesztenek.
A gyakorlóóvodát működtető főiskola élére nemrég kinevezett rektor, aki 24 éve dolgozik az intézményben, igen ambiciózus. – A főiskola hatékony, gazdaságos és fenntartható intézménnyé akar válni, amely három pilléren nyugszik: a képzés és a tudományos tevékenység fejlesztésén, valamint a nemzetközi kapcsolatok további erősítésén – vázolta terveit Tenk Miklósné Zsebe Andrea. Jelenleg a főiskolán nyolc féléves, osztatlan konduktorképzés folyik, amelyet bővítenének új kurzusokkal, szakképzésekkel és továbbképzésekkel.
A tervek között szerepel egy mesterképzés beindítása is, amely angol, német és orosz nyelven folyna, kibővített gyakorlati területtel, vagyis a külföldi hallgatók saját országukban végeznék a gyakorlati képzést. Ezzel vonzóbbá lehetne tenni a főiskolát a külföldi hallgatók számára, hiszen jelenleg csak magyar gyermekekkel dolgozhatnak.
Feketéné Szabó Éva rektorhelyettes hozzátette: a képzés 43 százalékát a gyakorlat teszi ki: az ismereteket a hallgatók azonnal kipróbálják valós élethelyzetben, vagyis a főiskola a ma sikeres duális képzési formát valósítja meg már hosszú ideje. A családias hangulat, amely az intézménybe látogatókat megérinti, nem véletlen: 276 hallgató tanul az intézmény falai között, ezért a vezetők mindenkit személyesen ismernek.
A tudományos tevékenység a gyakorlatra épül, és ami igazán különleges: a leendő konduktoroknak a hat hónapos csecsemőktől az idősekig szinte minden életkort lefedő gyakorlóterepet tarthatnak fenn. Évente mintegy 500 gyermeket és 70-80 felnőttet látnak el. Mint ismert, a konduktív pedagógia lényege: megtanítani a sérült személyt az önálló életvitelre, ezért tevékenységük alapja a komplex személyiségfejlesztés – tudtuk meg a rektorhelyettestől. A hetven éve alkalmazott eljárás kiválóan alkalmas az idegrendszer sérüléséből eredő mozgásszervi fogyatékossággal élők megsegítésére.
A Pető-módszer az agysérülést nem biológiai akadályként, hanem tanulási zavarként kezeli, így az agy, illetve az idegrendszer tartalékai megfelelő tanulási folyamattal mozgósíthatók. A főiskola legfontosabb célja, hogy a hozzájuk forduló mozgássérültek visszanyerjék elvesztett képességeiket, ezáltal aktív és tartalmas életet élhessenek. A gyerekek mellett stroke-tól, sclerosis multiplextől vagy éppen Parkinson-kórtól szenvedő felnőtteket is ellátnak. A rektorhelyettes saját magukat úgy jellemezte mint a pedagógiai optimizmus követőit, akik hisznek a tanulás, illetve a taníthatóság korlátlanságában, a nem használt agyi kapacitások kiaknázásában. A konduktorok a korai fejlesztéstől az óvodán át az általános, és ha kell, a középiskoláig gondozzák, segítik, illetve nyomon követik a hozzájuk kerülőket. Azok, akik a fejlesztés során elérik a megfelelő szintet, többségi iskolákban folytatják tanulmányaikat, akik nem, a Pető András Főiskola Villányi úti iskolájában tanulnak tovább.
Tenk Miklósné Zsebe Andrea a főiskolán megszerezhető tudást azzal jellemezte, hogy hallgatóik 95 százaléka elhelyezkedik a szakmájában, mivel nagy kereslet mutatkozik a konduktorokra nemcsak a Petőben, hanem az integrált közoktatási intézményekben, a kórházakban és a szociális ellátó intézményekben is. Az sem mellékes, hogy az itt végzettekre a pedagógus-életpályamodell vonatkozik, ezért a korábbinál magasabb anyagi megbecsültségnek örvendhetnek.
Az egy évvel ezelőtti fenntartóváltást követően az államhoz került az intézmény. – A kancellári rendszer megkönnyítette a működést, hiszen sokkal tisztábban elkülönülnek a feladatok – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette: a fenntartó tudatosan vállalta az értékek megőrzését és a társadalmi megbecsültség is úton-útfélen érezhető. Az intézmény 21 országot átfogó nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, ezek rendezetlensége miatt szükség lesz egy nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőre. Az új rektor szeretné átláthatóvá tenni a rektori hivatal tevékenységét, hatékonyabbá alakítani a teljesítményértékelést és a hallgatói értékeléseket. Mint fogalmazott: egy nagy adósságot is törlesztettek, mivel nemrég elkészültek azok a szakmai protokollok, amelyek ötven éve váratnak magukra. Információink szerint a Pető-módszer minőségbiztosítása érdekében a BME ipari formatervező szakos hallgatóinak közreműködésével tervezik újjá az alkalmazott segédeszközöket, így biztosítható a Pető-módszerhez kapcsolódó tudás és fejlesztőeszközök megújítása, és az, hogy a főiskola kizárólagosan használhassa ezeket az eszközöket.