– Minden javaslatot megfontolunk, hiszen az ország érdekéről van szó – mondta lapunknak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Emlékeztetett: a Jobbik mostani feltétele, miszerint csak akkor támogatják az alaptörvény módosítását, ha a kormány megszüntetni a letelepedési kötvényt, már a sokadik a sorban. – Korábban Vona Gábor fogalmazott úgy: nemzeti ügy az alaptörvény módosítása, hogy megvédje Magyarországot a kötelező betelepítési kvótákkal szemben – hívta fel a figyelmet.
Tájékoztatása szerint a jövő heti kormányülésen foglalkoznak majd a kötvény megszüntetésének kérdésével. Tuzson emlékeztetett arra is: a letelepedési kötvények felülvizsgálatának tervét már az utóbbi hetekben jelezték. Arról is beszélt, bár elképzelhető, hogy a házszabálytól való eltéréssel döntsön az Országgyűlés a letelepedési kötvények esetleges eltörléséről, de „nincs kőbe vésve” az alaptörvény-módosítás tervezett november 8-i dátuma sem.
Szerdán Kósa Lajos úgy fogalmazott: a Jobbik elnöke „összevissza beszél és hazudik” a népszavazás és az alaptörvény-módosítás ügyében. A Fidesz frakcióvezetője – az MTI tudósítása szerint – kifejtette: amikor a Fidesz konzultációt indított a migrációról, Vona Gábor népszavazást sürgetett a kérdésben, amikor pedig referendumot kezdeményeztek, a pártelnök azt feleslegesnek minősítette, és alkotmánymódosítást szorgalmazott. Idézte a Jobbik elnökének korábbi nyilatkozatát is, amely szerint aki nem szavazza meg a betelepítés elleni módosítást, az hazaáruló.
Kósa Lajos a letelepedési kötvényt vásárlók és az illegális bevándorlók közötti párhuzamot azzal utasította vissza, hogy az előbbiek olyanok, mint az albérlők, akik engedélyt kérnek, hogy bejöhessenek, és fizetnek érte, míg utóbbiakat betörőkhöz hasonlította, akik nem kérdeznek, hanem bejönnek a kerítésen. Hozzátette, hogy a letelepedési kötvényt vásárlókat szigorúan ellenőrzik a magyar hatóságok.
Emlékeztetett arra is, hogy a választási kampányban az MSZP még azt ígérte, megszavazzák majd a kvótaellenes törvényt a parlamentben, most azonban az alaptörvény-módosítást nem támogatják. Kósa Lajos egyúttal reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan ellenzéki képviselők, akik lelkiismereti okokból megszavazzák az előterjesztést.
Az MSZP eközben „elvtelen politikai prostitúciónak” minősítette, amit a Jobbik elnöke csinál. Közleményükben azt írták: Vona Gábort nem az emberek biztonsága érdekli, hanem felajánlja magát és pártját Orbán Viktornak, „semmibe véve a magyar emberek akaratát”, és azért „seftel” a letelepedési kötvények eltörlésével, hogy a Fidesz védőszárnyai alá kerülhessen.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője erre úgy reagált: a baloldal lényegében kifutott a harctérre, aztán ott rájött, hogy otthon hagyta a fegyvereit, majd eltűnt, és most beállt a Fidesz mögé egyfajta papagájpropagandát folytatni. Jelezte azt is, Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szövegszerű javaslatot tesz a parlamenti frakciók csütörtöki egyeztetésén az alaptörvény módosítására vonatkozóan. Megerősítette: amennyiben a kormánypártok azt szeretnék, hogy a Jobbik november 8-án megszavazza a módosítást, akkor november 7-ig hatályon kívül kell helyezni a letelepedési kötvényről szóló passzusokat.
Az alaptörvény módosításához a „nagy kétharmad” kell, vagyis az összes – tehát nemcsak a jelen lévő, hanem mind a 199 – országgyűlési képviselő kétharmadának, 133 képviselőnek igenlő szavazata. Jelenleg a Fidesz–KDNP-frakciónak csak 131 mandátuma van, tehát két ellenzéki képviselő támogató szavazata kell ahhoz, hogy módosítsák az alaptörvényt.
Mráz Ágoston Sámuel politológus
„Taktikai előnyökért stratégiai hibát követett el Vona Gábor. A Jobbik a migrációs válság kirobbanása óta tanácstalannak tűnik, se programja, se mondanivalója nincs saját támogatóinak és a „néppártosodás” álmával kinézett szavazóknak. Ezzel magyarázható, hogy 2015 nyara óta Vona Gábor mindent elkövet a népvándorlás ügyének feledtetéséért, illetve saját témái előtérbe állításáért.
A lépések mögött azonban nem látszik az átgondoltság, néha programlopással vádolják a kormányt, máskor ennek ellenére ellenzik a kormány programját.
A Jobbik reakciói, felvetései és húzásai összességében rögtönzésnek tűnnek. Ez történt a kvótanépszavazással is: volt, hogy referendumot akartak, majd ellenezték, helyette alkotmánymódosítást követeltek, utána támogatásukról biztosították az alkotmánymódosítást, végül a támogatásukat feltételekhez kötötték. Mindez percemberek látószögéből tűnhet ravasz taktikai húzásnak, végeredménye viszont a párt szavahihetőségének csökkenése és a Vona által feledtetni akart migráció ügyének napirenden maradása lesz – mindkettő komoly stratégiai hiba a Jobbik szempontjából.”
Boros Bánk Levente politológus
„A Jobbik megpróbálja megragadni a veszett fejsze nyelét, ugyanis 2014 nyaráig emelkedett a párt népszerűsége, de a kormány hatékony fellépése az illegális migrációval szemben kifogta a szelet a Jobbik vitorlájából. Azóta politikai értelemben a Jobbik kullogott a kormány után. Azzal pedig, hogy bár deklarálták, hogy a nem szavazatot támogatják a népszavazáson, de nem kampányoltak és nem mozgósítottak, ők is hozzájárultak a népszavazás érvénytelenségéhez, és így a többi ellenzéki párttal együtt vesztes pozícióba kerültek.
Vona Gábor most valahogyan vissza akar jönni ebből a vert helyzetből, és ehhez találtak egy olyan mondvacsinált okot, amivel – ha a kormány befogadja a Jobbik javaslatát – úgy kommunikálhatnák a helyzetet, hogy sikert értek mind a kormánnyal szemben, mind a migrációs helyzet kezelését illetően. Emellett míg a kormány és a „nem” szavazatok elsöprő aránya azt mutatja, hogy a választók is nemzeti ügyként kezelik ezt a kérdést, addig a Jobbik inkább pártpolitikát csinálna belőle, ami minden eddigi deklarációjukkal szembemegy.
A Jobbik zsarolja a kormányt, csak azért, hogy valamilyen módon hasznot tudjon húzni ebből a helyzetből.
Mindez azonban nemcsak a Jobbik eddig hangoztatott ideológiájával, de az ügy komolyságával is szemben áll.”