Először azon döbbentek meg egyesek, hogy a Fejér megyei Perkátán Horthy Miklósnak szobrot állítanak, majd másoknál az verte ki a biztosítékot, hogy az önkormányzat az utolsó pillanatban felülbírálta a döntését és lemondta a szombati avatást. A négyezer lelkes falu központjában, a kastély oldalában ott a másfél méter magas talapzattorzó. A közepéből kisujjnyi vastag vasak állnak ki hosszan, cementtel megkötve, abba illesztették volna az ellentengernagy márványból készült mellszobrát.
Somogyi Balázs polgármester (PÖPE–Fidesz–KDNP) a következőképpen foglalja össze az előzményeket: márciusban három perkátai magánszemély kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy Horthy Miklós mellszobrát szeretnék közterületen felállítani. Április második felében a képviselő-testület támogatta ezt az elképzelést. Az önkormányzat akkori döntésében szerepet játszott, hogy perkátai magánszemélyek felajánlása volt ez, illetve az is, hogy nem kerül egy forintjukba sem – magyarázza az elöljáró.
Viszont ezért a döntésért az elmúlt hetekben Perkátára soha nem látott nyomás nehezedett a baloldal részéről, ami az ügy helyi vonatkozása helyett országos politikai színtérré és témává tette a közterület használatáról szóló döntést. Tiltakozott a Raoul Wallenberg Egyesület, az MSZP, a DK pedig bejelentette, hogy tüntetéssel igyekszik megakadályozni az e hét szombatjára tervezett avatást.
A polgármester szerint az országos médiumok által keltett viharban az a település legfontosabb érdeke, hogy a helyi köznyugalom helyreálljon. Ezért a május 15-i ülésén a képviselő-testület visszavonta a szoboradomány elfogadásáról és közterületi felállításáról szóló határozatot.
– Nem tehetjük ki szeretett településünket a történelmi viharok frontvonalába. A visszavonó döntésünket az is befolyásolta, hogy a támogató határozatunkkal nyomasztó perceket, napokat okoztunk mindenkinek. Azt sem értettük, hogy egy közterület-használati kérdésből miért váltunk központi szereplővé, azt meg pláne nem, hogy a döntést miért kérték számon miniszterelnökön, országgyűlési képviselőn és helyi nemzetiségi önkormányzati képviselőn.
– Lesz majd olyan, aki azt gondolja, hogy önnek a Fidesz magasabb fórumairól leszóltak.
– Senkivel nem vitattuk meg ezt a kérdést. Az döntött, hogy a politikai pártokhoz nem sorolható Függetlenek Perkátáért Egyesület szervezésében háromszázötvenen, köztük polgári gondolkodásúak is aláírtak egy ívet arról, hogy ne legyen a faluban Horthy-szobor. Lehet, hogy a visszavonást valakik gyáva lépésnek gondolják, de mi kizárólag a településen élők nyugalmának az érdekében hoztuk meg a döntést. Persze számolunk azzal, hogy most nem a baloldali média, hanem a radikális jobboldali sajtó fog minket a szájára venni.
Joggal merül fel, hogy Horthy Miklós többféle megítélése, vitatott személye miatt miért nem kérdezték meg a helyieket. Somogyi Balázs polgármestertől megtudtuk: Perkátán a rendszerváltozást követően jó ideig megmaradt a Marx, a Tanácsköztársaság, a Rajk László, a Ságvári utca, s 2015-ig volt Lenin utca.
A kilencvenes évek elején és a kétezres évek közepén is felvetődött az új utcanevek adásának szükségessége, ám a lakosság, s az akkori képviselő-testületek sem tartották fontosnak a változtatást sokáig. Miután az utcanevek kapcsán meghirdetett internetes szavazást akkor többen kritizálták, ezúttal ez a szűrési lehetőség az önkormányzatban fel sem merült a Horthy-szobor kapcsán. Most viszont a helybeliek Attilára, Szent Istvánra, Hunyadi Jánosra, a turulra és a faluban élt grófnőre, Győry Teréz emlékművére szavazhatnak majd.
Kun Barna, a Horthy-szobor adományozóinak egyike csak az esti órákban lelhető fel Perkátán. Vasipari célgépek kezelőjeként, meósként Esztergomban és a Felvidéken dolgozik, naponta 130-150 kilométert autózik. Mint mondta: ők zsűriztették is a szobrot, s több mint száz embernek küldtek ki meghívót, így az önkormányzat döntése megdöbbentette őket.
Pedig megadták volna a módját. Beszédre kérték fel Murányi Leventét, az ’56-os Pesti Srácok Intézet igazgatóját, Mészáros Istvánt, az Új Magyar Gárda főkapitányát, Hegedűs Loránt református lelkészt, Zetényi-Csukás Ferencet, a Horthy Miklós Társaság elnökét és egy székely népdalénekes műsorát is tervezték. Egy hétig lett volna látható a Horthyról rendezett kiállításuk.
A férfi, aki köztudottan az Új Magyar Gárda tagja, közölte azt is: már több vidéki önkormányzat megkereste őket azzal, hogy örömmel helyet adnának a Horthy-szobornak. Addig a hetvenkilós márványszobor a nappalija sarkában áll gondosan, sok rétegben papírokba csomagolva.
– Kocsiba vágjuk magunkat, elmegyünk minden helyszínként szóba vehető faluba, s megnézzük, hol kerülne legméltóbb helyre. Tűzfalra, faluszélre néző helyszínt pedig mi nem fogunk támogatni – szögezte le.
Profi marketingesek szerint a negatív reklám is reklám. Perkátán amúgy is van látnivaló. 1960-ban Sztálinvárosba érkezett egy kínai delegáció, néhány tagjának bemutatták a környéket. Az egyik perkátai téesz felvette a Kínai–magyar Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nevet, egy Peking környéki kommuna pedig baráti intézményük lett. Mára ez a településrész 150 ezer lakosú, és Peking részévé vált. Évtizedek óta ápolják a kapcsolatot.
A ma már önkormányzati fenntartású ingatlanban, a Győry család egykori kastélyában látható a Huaxiang és Perkáta című kiállítás, de van helytörténeti gyűjteményük is. Állítólag jövőre Hszi Csin-ping kínai államfő Magyarországra látogat. Kínaiak mondták nekik, gyakori gesztus, hogy az államelnök ellátogat egy vidéki helyszínre, s az biztosan Perkáta lesz.
A Horthy-szoborral kapcsolatban megkérdeztem néhány helybélit. Többen azt mondták, nem volt rá szükség. Egy közmunkás érdekes módon azzal érvelt az egykori kormányzó ellen: „Elég volt a kommunistákból.” Néhányan a turult, mások Petőfit szeretnék látni Horthy helyén. Ketten viszont a régi szökőkutat követelnék vissza.