Európa századokon át a világ vezető politikai és gazdasági hatalma volt, de mára mintha elfelejtette volna, minek köszönhette akkori versenyelőnyét – mondta köszöntőjében Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett, az, hogy a tudományos eredmények és találmányok a lehető leggyorsabban hasznosultak.
– A magyar tudomány jövője, minősége nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Hazánk ugyanis nem rendelkezik jelentős olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással és komoly tudományos tradícióval igen, amire építeni lehet és kell – hangsúlyozta a kormányfő. Kitért arra is, hogy ma már nemcsak nyugaton, hanem keleten is olyan feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat, ezért minden tiszteletet megérdemelnek azok, akik itthon kutatnak, illetve hazajöttek.
– A valóság az, hogy a nyílt és a háttérhatalmak egy olyan rendszert építettek ki a világban és körénk is, amely valójában az agyelszívást is szolgálja – fogalmazott Orbán Viktor. Köszönetet mondott a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), amiért meghirdette a tehetséges kutatókat hazahozó, illetve itthon tartó Lendület programot, amely 2009-ben öt kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, idén pedig már 79 kutatócsoport működik négymilliárd forint támogatással.
A miniszterelnök szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti agykutatási programra pedig 12 milliárd jut. – 2010-ben a nemzeti össztermék alig egy százalékát, 2016-ban már 1,4 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre. Úgy sikerült növelni a terület támogatását, hogy 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és államadósságát folyamatosan csökkenti.
A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forint jut kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Ez a támogatás már a nemzeti össztermék 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát. Orbán Viktor szerint az előttünk álló időszak legnagyobb kihívása a klímaváltozás, amit meg kell érteni, tanulmányozni kell, hogy a hatásaira megfelelő válaszok születhessenek. A miniszterelnök szerint a tudomány és a politika sem lehet öncélú, csakis közcélú.
Lovász László akadémiai elnök szerint ahhoz, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezt megalapozó oktatásra van szükség. Az általános iskolában kell megtanítani a fiatalokat a közös gondolkodásra, az összefüggések felismerésére és arra, hogy miként kell saját erőből előrejutni.
Bejelentette, hogy szeptembertől az akadémiai kutatóhálózat munkatársai is megkapják a felsőoktatással azonos mértékű béremelést. Arról is szólt, hogy a jövő év elejére elkészül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont épülete, folytatják a Szegedi Biológiai Központ felújítását, milliárdok jutnak a martonvásári agrárinnovációs központ létrehozására. Az MTA oktatás-módszertani, agrárinnovációs és víztudományi programot is indít. A közgyűlésen adták át az MTA legfontosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet, amelyet idén Beck Mihály vegyész, akadémikus vehetett át.