Hosszabb távon rajtavesztett a néppártosodás erőltetésén a Jobbik. A 2014-es országgyűlési választások után még úgy tűnt, az egykori radikális pártnak bejön a „cicás-kutyás” kampány, hiszen az év végén, illetve a következő esztendő elején a közvélemény-kutatók 14-19 százalékra becsülték támogatottságát a teljes népesség, és 24-28 százalékra a biztos szavazók körében.
Az Origó elemezte a Jobbik táborát jellemző változásokat. Eszerint 2015 nyarára a párt lejtőre került, mostanra pedig a teljes népességnek csupán a 10-12 százalékát tudhatják maguk mögött. A biztos választók között ugyanakkor a Jobbik két évvel ezelőtti közel 30 százalékos támogatottsága mostanra 16-20 százalékra esett vissza, a Medián pedig már csak 13 százalékot mért. Tehát a biztos szavazói körben is közel a felét elveszítették híveiknek.
Az adatokból kitűnik, hogy a csökkenés az októberi kvótanépszavazás óta gyorsult fel. Akkor a Jobbik a korábbi álláspontjával szemben nem szavazta meg azt az alaptörvény-módosítást. Mint arról lapunk is hírt adott, a párt támogatóinak, szellemi holdudvarának egy része megrökönyödéssel fogadta a történteket, és a szervezeten belül is fokozódott az elégedetlenség.
A Századvég közvélemény-kutatásai alapján míg a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében 2015 februárjában még 16, áprilisában pedig 17 százalékos volt, 2015 novemberétől már folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg. Ekkor a párt 15 százalékon állt, 2016 nyarán viszont már csak 12 százaléka gondolta azt a teljes lakosságnak, hogy a Jobbikra szavazna.
Tavaly ősszel 11 százalékra csökkent ez a szám, és 2017 elején pedig már csak 10 százalék volt.