Statisztika híján nehezen határozható meg, hogy évente a kihűlés következtében elhalálozottak közül hányan hajléktalanok. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hajléktalanok körében évente felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja nemrég úgy nyilatkozott: körülbelül 15 ezer hajléktalan ember lehet Magyarországon, közülük mintegy négyezren töltik az éjszakát az utcán. Mint mondta: a kihűléses halálesetek kétharmada lakásban történik.
Ez a veszély elsősorban a vidéken, kistelepüléseken élő idős, beteg embereket fenyegeti. Az utcán élők kétharmada a vidéki városokban van, ezért itt fordulnak elő nagy többségükben a közterületi kihűléses halálesetek. A fővárosban lévő hajléktalan emberek döntő többsége ilyenkor már szálláson van, akik ezek után is kinn maradnak, azoknak egy része nagyon rossz, tulajdonképpen döntésképtelen állapotban van.
Éves szinten több mint 9500 hely áll rendelkezésre a hajléktalanszállókon az országban, a téli időszakban pedig további 1500 férőhellyel több szálláshely van. Emellett országosan 7558 férőhellyel működnek nappali melegedők és a tartósabb ellátást igénylő személyek részére 228 férőhellyel hajléktalanok rehabilitációs intézményei, illetve 446 férőhellyel hajléktalanotthonok.
A kormány idén összesen 8,5-9 milliárd forintot szán a hajléktalanellátásra. A szállásnyújtásra és nappali ellátásra fordított támogatás szolgáltatói igénylések alapján 7,9 milliárd forint volt. A jelenleg működő 83 utcai szolgálat pályázati rendszeres finanszírozására 540 millió forintot fordítanak.
Az anyagi támogatásokon túl a kabinet hajléktalanokat érintő tervei és intézkedései túlmutatnak az alapvető létfeltételek biztosításán. Fontos elem, hogy minden hajléktalan lehetőséget kapjon a szolgáltatások igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia. Ennek a célnak az elérésére a kormány komplex intézkedéseket tett az elmúlt időszakban. Az intézkedések érintették a jogi szabályozást, a finanszírozást és a fejlesztési programokat is, így téve hatékonyabbá a szolgáltatások működését is.
Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) keretében – építve az eddigi hazai (Vissza az utcáról program) és uniós tapasztalatokra – az Elsőként lakhatás program valósulhat meg, amelyben elősegíthető, hogy az utcán élő hajléktalan emberek lakóhelyhez jussanak. A csaknem másfél milliárdos program célja, hogy az intézményi gondozási idő lényegesen rövidüljön le, vagy egyáltalán ne is kerüljön rá sor. Az utcán élők sikeres és eredményes társadalmi integrációjához széles körű szociális segítés, egészségügyi ellátás, képességbeli és mentális fejlesztés, foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása szükséges, de ezek csak akkor alkalmazhatók sikerrel, ha a biztonságos lakhatás iránti alapvető emberi igényt ki lehet elégíteni.
A fenti célok eléréséhez a szakemberek szerint fontos a segítői környezet megteremtése, ami biztosítja, hogy az utcán élők eredményes integrációjához rendelkezésre álljanak a speciális tudással rendelkező szakemberek. Legyenek továbbá településszintű együttműködések az önkormányzatok, a szociális, egészségügyi, oktatási, képzési szervezetek, a kormányhivatal munkaügyi központjai, foglalkoztatási és munkaadói szervezetek között. Szükséges megteremteni emellett azokat a segítségnyújtó kereteket, amelyek alapján a közterületen élők a későbbiekben akarják és tudják is igénybe venni a már meglévő (nem csak hajléktalan embereket célzó) szociális alapellátásokat, szolgáltatásokat.
Háromtucatnyi fagyhalál
Harminchat ember vesztette életét kihűlés következtében idén október közepe és karácsony között – közölte kérdésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság. A korábbi statisztika szerint 2010. november 1. és 2015. március 2. között 671, kihűlés miatt bekövetkezett haláleset jutott a rendőrség tudomására. A KSH adatai alapján a kilencvenes évek óta szinte minden évben meghaladta a kétszázat a faggyal és a nagy hideggel összefüggésben elhunytak száma. (V. D.)