Hátrányosan befolyásolná a településszerkezetet és a városfejlesztési lehetőségeket, ha a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közútrendszer a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) elképzelései szerint épülne meg, ezért a főváros – egyetértve Fürjes Balázs kormánybiztossal és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel – „dörgedelmes” hangvételű levélben a munkák leállítására szólította fel a céget – közölte Tarlós István a szerdai Budapestinfón.
A főpolgármester elmondta: az eredeti tervekben egy Csepelt Budával és Pesttel összekötő Nagy-, illetve Kis-Duna-híd szerepelt a hozzájuk kapcsolódó utak és a ferencvárosi vasúthálózat teljes átépítésével, ezt támogatta az önkormányzat, és minden eltérést csak úgy tud elfogadni, ha a NIF egyeztet a fővárossal, a kormánybiztossal és az érintett kerületekkel.
Tarlós István a sajtótájékoztató elején reagált azokra a hírekre, amelyek szerint népszavazást akar a római-parti gátról. Mint rámutatott, a szavait félremagyarázták, ő ugyanis nem állított többet annál, mint hogy fel fogja vetni a témát a legközelebbi közgyűlésen, személy szerint azonban nem támogatná – igaz, nem is akadályozná – egy efféle referendum megtartását. A főpolgármester már a kezdeményezők kérdését is értelmetlennek tartja, mivel az egy konkrét határozatra, nem pedig a beruházásra kérdez rá.
Ennélfogva a képviselő-testület az ellenzők győzelme esetén akár azt is megtehetné, hogy „három percen belül” újra beterjeszti és elfogadja a gátépítésről szóló döntést. Tarlós István azt is kifogásolta, hogy egy budapesti ügydöntő népszavazás esetén nem az érintettek, hanem „mondjuk Soroksár vagy Cinkota” szavazatain dőlhet el a beruházás sorsa, hiszen a veszélyeztetett terület lakosainak száma elenyésző ahhoz képest, hogy a referendum érvényességéhez legalább 400 ezer voksra van szükség.
Válaszolt azoknak is, akik a gátról szóló vitákat kérték számon a fővárosi önkormányzaton. Felidézte ugyanis, hogy az utóbbi 4-5 évben nyolc szakmai tanulmány készült, összesen több mint 180 oldal terjedelemben. A Nánási út–Királyok útja nyomvonalat viszont kizárólag a Lányi András-féle anyag favorizálja. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy már a Demszky-korszak városvezetése is part menti védművet akart, ráadásul – ellentétben a mostanában elhangzottakkal – egyáltalán nem ideiglenes változatot, akkor azonban furcsamód senki sem tiltakozott ellene.
A 3-as metró szerelvényeinek felújításáról szólva közölte: a BKV 2,5 milliárdos kötbérre vált jogosulttá, az orosz mérnökök pedig vizsgálják a klimatizálás utólagos megoldását. Egyelőre viszont az is kérdéses, hogy a magyar közbeszerzési jog megengedi-e, hogy a kötbér terhére terméket vagy szolgáltatást szerezzenek be. A klimatizálást egyéb, technikai okok is kérdésessé teszik, ám a kocsik felújításának köszönhetően csökkenni fog a hőkibocsátás, az alagút felújítása során pedig a szellőztetést nagy teljesítményű ventilátorokkal oldják meg – tájékoztatott a főpolgármester.