Szakmai kerekasztal szervezésére kérte a kormány Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy a pedagógusok érdekképviseletével tekintsék át a legfrissebb PISA-felmérés eredményeit – közölte Lázár János (képünkön jobbra) a tegnapi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: szeretnék, ha ezen a fórumon megkezdődne a tárgyalás arról, milyen változásokra van szükség az oktatás tartalmában, illetve a módszertanában. – A kormány nem a pedagógusokon szeretné számon kérni az eredményeket, ugyanakkor be kell látni, hogy erről beszélni kell. Az iskola nem politikai kérdés, egy értelmes szakmai párbeszédhez szeretnénk hozzájárulni közvetítőként – hívta fel a figyelmet.
Lapunk kérdésére, miszerint kié a felelősség a korábbinál lényegesen rosszabb eredményekért, a kancelláriaminiszter hangsúlyozta: nem az oktatásért felelős miniszter áll a katedrán, és nem a kormány tagjainak kellett a tesztet kitölteniük. – A kulcs a pedagógusok kezében van – mutatott rá. Hozzátette: miközben ez a felmérés nem lett jó, a magyar kabinet az unió átlagánál többet költ EU-s és hazai forrásból az oktatásra. – Mi biztosítottuk a pénzt, a szabályozást, a fenntartást, a kereteket – mondta. Hozzátette, hogy a kialakult keretrendszenek tartalommal való feltöltéséért a kormány nem tudja egyedül vállalni a felelősséget. Szerinte ezért kell szakmai egyeztetést folytatni, amelybe az Akadémiát is be kell vonni.
Lázár János úgy fogalmazott: nincs olyan politikus, aki meg tudja mondani, hogy kellene oktatni a matematikát, vagy úgy tanítani, hogy jobb legyen a szövegértés. Ezt csak a szakma, a tudományos világ szereplői és a tanárok tudják megmondani. Arra a kérdésünkre, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) milyen változások lennének szükségesek az eredmények fényében, hangsúlyozta: senki nem mer felelősséggel arról dönteni, mit ne tanuljanak a gyerekek, miközben arról teljes konszenzus van, hogy túlterheltek a diákok. Megjegyezte: a NAT társadalmi vitája januárra várható.
A miniszter beszélt a jövő heti uniós csúcsról is. Úgy fogalmazott: Magyarországot Brüsszel sarokba akarja szorítani a bevándorlás ügyében, ugyanakkor a kormány kitart a korábbi álláspontja mellett. Emlékeztetett, hogy a kabinet kezét köti a kvótanépszavazás eredménye, a parlament és az Alkotmánybíróság döntései, valamint 2500 önkormányzat határozata. Szerinte ezen az ülésen a „migránspárti erők” áttörésre készülnek majd. A kormány a kihelyezett ülésén foglalkozott a kérdéssel, és ott is egyértelművé tette, hogy a kötelező szétosztás helyett az önkéntes mechanizmus mellett foglal állást Magyarország.
Lázár János tájékoztatása szerint ötpárti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében. Várhatóan a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek pedig államtitkári fizetést kapnak majd. Minden más települési vezető bérét ezek adott százalékában határoznák meg. Az új rendszer január 1-jétől léphet életbe. A miniszter bejelentette azt is, hogy kerekasztal-megbeszélést kezdeményez a szakmával az orvosi leletek jobb megismerhetősége érdekében.
Kérdésekre válaszolva a miniszter beszélt a budapesti metrók helyzetéről is. Leszögezte, ha a főpolgármester a kormányhoz fordul, készek segíteni, ugyanakkor az már a főváros feladata és felelőssége, hogy eldöntse, mi számít krízishelyzetnek. A nyugdíjasoknak szánt tízezer forintos Erzsébet-utalványok kiszállításáról azt mondta: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője „életszerű érveket” fogalmazott meg a járási hivatalok bevonása ellen. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a hivatalok nap mint nap látnak el hasonló feladatokat.