A magyar kormány álláspontja az, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy meghatározza, mi történik a területén, állampolgárai kivel élnek együtt – szögezte le tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagálva, hogy menekültek nagyobb csoportjainak kelet-európai áttelepítését szorgalmazta kedden a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjúban a Zöldek európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője. Ska Keller azt mondta, a szír falvak létrehozása Kelet-Közép-Európában egy lehetőség. Szerinte ugyanakkor az EU jogszabályaival ellentétes az, hogy Csehország és más államok elutasítják menekültek befogadását. Lázár János hangsúlyozta: óriási vita van az Európai Néppártban és az Európai Parlamentben is a migráció kérdéséről.
Magyarország szerint külön kell választani a politikai menekülteket az illegális, illetve a gazdasági bevándorlóktól. Mindenkit Európa határain kívül kell megállítani, ott kell elvégezni az ellenőrzésüket. – Európába csak azok léphetnek be, akik menedékjogot kaptak, illetve ha valamelyik tagállamnak – gazdasági vagy politikai – érdeke fűződik ahhoz, hogy az illetőt – érte felelősséget vállalva – beléptesse – sorolta.
Lázár hozzátette: ezek a viták összekapcsolódnak a biztonság kérdésével, ami az Európai Tanács e heti ülésének egyik legfontosabb kérdése. – Ma már olyan Európában kell élnünk, ahol hétköznapivá váltak a kisebb-nagyobb terrorcselekmények, terroresemények. Az elmúlt egy évben nem történt olyan terrorcselekmény Európában, amelynek ne lett volna köze valamilyen formában a bevándorláshoz. Lázár János kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács mostani ülésén amellett lesz, hogy Európában fokozott biztonsági együttműködés alakuljon ki, gyorsuljon fel Európa védelmi képességeinek megerősítése, a közös európai hadsereg kialakítása.
Az EP zöldfrakciója által javasolt migránsfalvak létrehozását Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója megdöbbentőnek nevezte. Megítélése szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Brüsszelben nem a migráció megállításán, lelassításán, hanem éppen annak felgyorsításán dolgoznak. Tekintettel arra, hogy az LMP is tagja az EP zöldfrakciójának, Hidvéghi azt kérte az ellenzéki párttól, hogy nyilatkozzon, támogatja-e migránsfalvak létrehozását Magyarországon. Az LMP közleményében leszögezte: nem támogatják az elképzelést.
Lázár János a Kormányinfón arról is beszélt, azt is kifejezetten ellenzik, hogy Európa liberalizálja a családegyesítést. – Az Európa Tanács (ET) meghirdette a bevándorlócsaládok újraegyesítésének programját, amely súlyos kihívást fog jelenteni. Az ET liberális megszólalói a korlátok nélküli könnyítés mellett érvelnek, míg Magyarország szerint a szülőföldjükön kell újraegyesíteni a családokat – magyarázta a különbséget a tárcavezető, aki szerint noha a nyári időszakban lelassulnak a döntéshozatali folyamatok, a mechanizmusok a határok megnyitása felé tolódnak.
A visegrádi négyek (V4) találkozójáról Lázár azt mondta, hazánknak komoly felelőssége van abban, hogy jól jelenítse meg a V4 érdekeit, mivel az elnökség átvétele után Európában napirendre kerülnek a migráció kérdései. – Európa jövője a tét, ebben pedig Közép-Európának szerepe, feladata, felelőssége és kötelessége van – szögezte le a tárcavezető, aki méltatlannak nevezte a Lengyelország ellen indított európai bizottsági eljárást. Mint mondta, Magyarország mindig kész kiállni és védeni a lengyel érdekeket az „európai politikai hadszíntéren”.
Ceu-tárgyalások az egyesült államokban
A magyar kormány képviseletében Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott ma New York államban tárgyal a CEU ügyéről – jelentette be Lázár János. Elmondta: a parlament hozott egy törvényt, a kormány végrehajtja azt. Hozzátette: készek módosítani a jogszabályt, de még nem hallott olyan érvet, ami ezt indokolná. Hozzátette: a külföldi egyetemekkel történő tárgyalásra létrehozott kormányzati munkacsoport feladata az, hogy minden külföldi országnak biztosítsa a konzultáció, az egyetem számára pedig a működés lehetőségét. – A CEU kivételével minden egyetemmel megállapodtunk vagy megállapodásközeli stádiumban vagyunk. A CEU körül óriási a hisztéria, megpróbálnak egy törvény végrehajtásából olyan ügyet kreálni, mintha a felsőoktatás szabadsága lenne korlátozva – mondta. Kitért arra is, hogy június 27-én életbe lép a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény. Az Európai Bizottság brexittárgyalásával kapcsolatban pedig azt mondta: százezres nagyságrendben élnek magyarok Nagy-Britanniában, ők most jogvédelmet igényelnek, ezért fontos, hogy a magyar kormány az ő érdekeiket fokozottan próbálja védeni. A miniszter beszámolt arról is, hogy a következő tanévben már egymillió gyermek kapja ingyen a tankönyveit, míg például 2013-ban 614 ezer volt a jogosultak száma. Erre 12 milliárd forintot fordít az állam. Szólt arról, hogy a béremeléseknek köszönhetően a bruttó átlagkereset átlépte a 300 ezer forintot, a nettó pedig 200-210 ezer forint körül alakul. Több pénz van az embereknél – értékelt, hozzáfűzve: a Magyar Turisztikai Ügynökség szerint míg 2012-ben az emberek 36 százaléka tervezett utazást, ez idén 51 százalékra nőtt. Elmondta azt is, hogy végre fogják hajtani az Európai Unió Bírósága ítéletét, miszerint a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Budapest program részeként az idén negyvenmilliárd forintot, az elkövetkező években pedig 700 milliárd forintot fordít a kormány kórházfejlesztésre. Egyetértve Orbán Viktor kijelentésével, közölte: Horthy Miklós volt kormányzó kivételes államférfi volt. Majd Antall József volt miniszterelnököt idézve hozzátette: „Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom.” Szerinte az megcáfolhatatlan tény, hogy volt néhány politikus, aki a trianoni békediktátum után megmentette ezt az országot. Idesorolta Bethlen Istvánt, Klebelsberg Kunót és Horthy Miklóst is. (G. D.)