- Lázár János elhúzódó vitára számít Brüsszellel a bevándorlás kérdésében
- A kvótaper tétje a magyar szuverenitás. A pert Dávid és Góliát harcához hasonlította.
- A kormány nem a migránsok, hanem családok, fiatalok támogatására költené az adófizetők pénzét
- Teljessé vált a határvédelem, 4,8 milliárdból elkészült a második kerítés a déli határon
- Eddig közel 1,3 millióan válaszoltak a nemzeti konzultációra, ami példátlan véleménynyilvánítás
Magyarország nem megszervezni, hanem megállítani kívánja a bevándorlást – mondta Lázár János bevezetőjében, hozzátéve hogy a bevándorlás a legizgalmasabb kérdés ami a kormány asztalán van május-júniusban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elhúzódó vitára számít Brüsszellel a következő egy évben.
Lázár János szerint az a kvótaper tétje, hogy ha a magyar parlamenttől, kormánytól és az emberektől megvonják a jogot, hogy meghatározhassák, az ország területén ki él, ki tartózkodhat, azzal a magyar államiság és szuverenitás alapjai kerülnek veszélybe.
Magyarország álláspontja szerint a kvóta helytelen dolog, sikertelen ügy, a gondok megoldására a helyes válasz nem a kvóták bevezetése, ezért „semmilyen kvótát nem fogadunk el”.
A kvótaper lényege, hogy az Európai Bizottság felülírhatja-e az európai miniszterek és kormányfők döntését, hogy önkéntes legyen a befogadás. Itt az az elv van veszélyben, hogy saját magunk mondjuk meg, hogy a határon belül ki éljen.
Magyarország nem migránsok támogatására akarja költeni az adófizetők pénzét, hanem a magyar családok, fiatalok támogatására – közölte. Lázár János hangsúlyozta: Magyarország vitatja azt az eljárást, hogy az Európai Bizottság felülírja az Európai Tanács döntését, miszerint a befogadás csak önkéntes lehet, vagyis amelyik tagállam nem akarja, arra ne lehessen migránsok befogadását kényszeríteni.
Ugyanakkor „Dávid és Góliát harca zajlik”, a küzdelemben csak a visegrádi és a közép-európai országokra számíthatunk – mondta.
Lázár János kitért rá: a minap egy uniós fejlesztési dokumentum szövegébe is beletették, hogy az EU jövője azon múlik, hogy mennyi migráns jön ide, de Magyarország szerint minél kevesebbre van szükség, annál jobb, ezért vétót emelt a dokumentum ellen. A jövőben is, amikor az EU azzal próbálkozik, hogy különböző dokumentumokban legitimálják a bevándorlást, az ellen Magyarország fellép – közölte.
Teljessé vált a határvédelem, 4,8 milliárdból elkészült a második kerítés a déli határon, így 100 százalékban csökkenteni lehet a migrációból fakadó veszélyeket – mondta.
A Miniszterelnökség vezetője kitért a nemzeti konzultációra adott brüsszeli állásfoglalásra és tételesen cáfolta az Európai Bizottság állításait. A tapasztalatokkal szemben az árak liberalizálása nem járult hozzá az árak csökkentéséhez. Példaként elmondta, hogy amíg Magyarországon a fogyasztók kilowattóraként 36-38 forintot költenek, addig Németországban ez 90 forint. A liberalizáció semmit sem fog segíteni. Legyen az embereknek joga, hogy a gáz és az áram árát szabályozzuk – tette hozzá.
Nemzeti konzultáció: Példátlan véleménynyilvánítás
Soha ennyien nem válaszoltak a nemzeti konzultációra 1,276 millió ember mondta el eddig a véleményét, ez is mutatja, hogy jól működik a demokrácia Magyarországon. A nemzeti konzultációt érő kritikák a demokrácia lényegét nem értő álláspontok, hiszen a konzultációban a demokrácia teljesedhet ki. Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban.
A tárcavezető kiemelte: a kormányzás helyes módja, ha két választás között is kikérik az emberek véleményét egy-egy fontos ügyben. A nemzeti konzultációra még soha ennyi ember nem válaszolt, mint most, ami példátlan véleménynyilvánítást jelent – jelentette ki. Május 20-ig lehet még kitölteni az íveket.
Napirenden a költségvetés
A költségvetés számai is szóba kerültek a kormányülésen, amelyet legközelebb május 24-én tárgyal a kormány. Folytatódnak az életpályamodellek, tovább nő a minimálbér, amely 2018-ban 138 ezer forint lesz, szemben 2010-as 73 ezer forinttal. Jelenleg 4,4 millió ember dolgozik jelenleg, a cél, hogy minél többen a piacon találjanak munkát – tette hozzá Lázár.
Jövőre mindegyik tárca többet kap, mint idén. Az egészségügyre 102 milliárddal, az oktatásra 81 milliárddal forint plusz forrás jut. Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők.
Közölte: a pótlékot 2018-ban is megkapják a védőnők. Hozzátette: ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat előkészítését, mert azt szeretnék, hogy a védőnői szolgálat egységes feltételekkel működjön 2018-tól. A miniszter megerősítette, hogy a mentőszolgálat dolgozóinak bére 2018-tól az új életpálya keretében 10 százalékkal emelkedik.
Gazdasági eredmények
Az elmúlt időszak eredményeit firtató újságírói kérdésre Lázár János hangsúlyozta, hogy sikerült visszafizetnie az országnak az IMF-hitelt, és jelentősen csökkent a munkanélküliség, amely a 2010-es 10 százalékról 4,5 százalékra esett.
Hét éve csődben volt az ország, a gazdaság, azóta viszont a gazdasági mutatók jelentősen javultak. Az államadósság 85 százalékról a GDP 72,4 százalékára esett, a költségvetés hiány 7 százalékról 2-2,4 százalékra.
Csak tavaly 130 ezren új munkahely létesült az elsődleges munkaerőpiacon. A minimálbér hét éve 73,500 forint volt, amely jövőre 138,000 forintra nő Amíg 2010-ben még 35 százalékos SZJA kulccsal adózott egy átlagfizetésből élő magánszemély, addig ez mostanra 15 százalékra csökkent, a gyerekes családok még ennyit sem fizetnek. Természetesen vannak hibák a tevékenységünkben – tette hozzá.
További fontos kérdések a sajtótájékoztatón
- A paksi hitel kiváltásáról azt mondta, hogy a gazdasági kabinet széles körű egyeztetést folytatott, és arra jutottak, hogy a 30 éves hitelkeretet megtartják, de minden egyes hitellehívásnál megvizsgálják, hogy van-e lehetőség jobb konstrukcióra.
- A honvédelmi költségvetésben 2024–2026-ra érhetjük el a 2 százalék körüli GDP-arányt, ebből a fejlesztések 20 százalékos arányt képviselnek.
- Nem valószínű, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen jövőre, ez a 2018-2022 közötti költségvetések kérdése. A jövőbeli áfacsökkentésekről az eddig intézkedések eredményeit összefoglaló hatástanulmányok után születhet döntés.
- Elmondta, hogy feljelentést tettek a Welt 2000 Kft. ellen az ügyészségen.
- A Miniszterelnökség nem tervezi az 1-1,2 millió embert érintő közétkeztetés központosítását, az önkormányzati konyhák államosítását. A kormány célja, hogy javuljon a közétkeztetés minősége.
- A magyar kormánynak nincs joga, sem lehetősége, hogy megtiltsa, hogy Perkátán szobrot állítsanak Horthy Miklósnak. Lázár János hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem fog szobrot állítani Horthy Miklós kormányzónak.
- Az emelkedő kórházi adósságáról is kérdezték Lázár Jánost, aki szerint egyes kórházaknál az adósságállomány újabb növekedését az alulfinanszírozás is okozhatja.
- A Szeged-Hódmezővásárhely traimtrain beruházás kapcsán elmondta, hogy a projektre szükség van, de nem minden áron. A kormányfő május végi hódmezővásárhelyi látogatásán is megvitatják a kérdést.
- Orbán Viktor külön kormánygépet nem kap, a Honvédség a decemberben 30 év használat után forgalomból kivont AN27-es gépeinek cseréjét tervezi. A szállítóflottát a kormány tagjai is használhatnák.
- A jövő évi költségvetés lezárása előtt még születhetnek döntések családtámogatási kérdésekben. A kormány rövid és hosszú távon is vizsgálja a magyar családtámogatási rendszer kiszélesítésének lehetőségét, amelyet Európa egyik legerősebbjei között említett. A 2018-2028 közötti időszak fő kérdése a demográfia, hangsúlyozta.
- A közfoglalkoztatottak száma azért is csökkent, mert piaci munkahelyeken találnak munkát. Jövőre a kormány tervei szerint a közmunkások száma 180-200 ezer lesz. Tavaly 70 milliárd forint maradt a közmunkaprogram kasszájában.
- A közérdekű nyugdíjas szövetkezet intézményének bevezetésére tett előterjesztés kapcsán Lázár János elmondta, hogy az könnyíti, hogy a nyugdíjasok munkát vállaljanak. Szemben a nyugat-európai adórendszerekkel, a magyar szabályozás bünteti a nyugdíjasok munkavállalását. Ha nyugdíjas korú orvosok nem dolgoznának, súlyos ellátási zavarok lennének az egészségügyben.
- Lázár János arról is beszélt, hogy a Norvég Alap esetében egy új megállapodás születhet. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy megállapodás legyen”.
- A magyar kormány tett a legtöbbet az antiszemitizmus ellen, a kormány zéró toleranciát hirdetett ezen a területen, reagált Lázár János Frans Timmermans vádjaira.