- Módosítja a kormány a jövő évi büdzsé keretszámait, közel százmilliárd forinttal
- Több jut családtámogatásra és a paksi bővítéssel összefüggő lakás és útépítésekre 20 milliárd forint jut
- 2018-ban, aki akar dolgozni tud, mondta Lázár János
- Nem a magyar állam, hanem Soros György szervezetei működtek maffiaszerűen
- A kormány megküldte válaszát az Európai Bizottság CEU-val kapcsolatos kérdésekben
- A jövő heti kormányülésen a 3-as metró felújításáról is tárgyalnak Tarlós Istvánnal
A költségvetés tárgyalása zajlik a parlamentben, ehhez néhány módosító indítvány került az asztalra: júniusban elfogadhatják a 2018-as költségvetést, ez jelentősen növeli a kiszámíthatóságot. A családok és a munkából élők költségvetése lesz a jövő évi büdzsé – húzta alá.
Aki akar, 2018-ban dolgozni tud, hiszen a versenyszféra is munkaerőt keres, aki pedig nem ott, az az állam világában talál munkát.
Tájékoztatása szerint a kormány által javasolt teljes költségvetési átcsoportosítás összege 98 milliárd forint. Ebből fordítanának forrásokat családtámogatásra, gyermekvállalásra, továbbá 20 milliárdot a paksi bővítéshez kapcsolódó közinfrastruktúra-fejlesztésre – például a kalocsai Duna-híd előkészítésére, továbbá lakás- és útépítésre -, turisztikai célokra pedig 16,4 milliárd forintot csoportosítanak át a költségvetési előterjesztésben. Bővítették az Állatkert újjáépítésének programját egy mélygarázzsal, erre 8,7 milliárd forint jut.
A kormány döntött: gyermekvállalás támogatására növelnék azoknak a családoknak a számát, akik gyereket vállalnak, szeretnék ha 2030-ra minden családban ahol gyereket vállalnak, 2 gyermek születne. 2018 a családok éve lesz, megtörténnek az átcsoportosítások.
Stabil pályán a gazdaság
Az elmúlt napok gazdasági adatait – például a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedést és a beruházások ütemének bővülését – Lázár János úgy kommentálta: a magyar gazdaság stabil, kiegyensúlyozott pályán van, a gazdasági növekedés pedig az ország fejlődésének egyik fontos állomása.
Hét éves munkánk meghozta gyümölcsét – fogalmazott a miniszter.. Egy év alatt a 34 százalékkal nőttek a beruházások, ezer milliárd forint feletti fejlesztés valósult meg.A tavalyi adatokhoz képest 84 ezerrel többen dolgoznak, 55 százalékkal nőtt lakásépítés, a kiskereskedelmi forgalom sorozatban 45 hónapja, a reálkeresetek 50 hónapja mutatott bővülést.
Idén az első három hónapban a bérek reálértéke 8,2 százalékkal emelkedett, ebből a versenyszférában közel tíz százalékos volt a bővülés. A foglalkoztatottság 4,37 millióra emelkedett, 104 ezerrel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon részvevők száma. 2010 óta 700,000 új állás jött létre, a közmunka programban résztvevőket nem számítva 550-600 ezer.
párbeszéd 1,7 millió emberrel
A magyar kormány mintegy 1,7 millió emberrel folytatott párbeszédet, ennyi embert sikerült bevonnia a kormányzásba – értékelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a most zárult nemzeti konzultációt. Ezek az emberek kiállnak a kerítés, a jogi határzár, az alacsony energiaárak mellett, illetve amellett, hogy a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a szociális segély, a munkahelyi támogatás, valamint az áram és a gáz ára.
A nemzeti konzultációban résztvevők száma néhány párt választási eredményén is túlnyúlik, hiszen 2014-ben a baloldali pártokra 1,4 millióan, a Jobbikra közel 1 millióan szavaztak.
Jelezte, hogy ezt a párbeszédet fent kívánják tartani, mivel számos ügy van a kormány előtt, például a kerítés miatt indított kötelezettségszegési eljárás.
Lázár János beszélt azokról a hírekről, hogy német javaslatra jogállamisági követelményekhez kötnék a hozzáférést a felzárkóztatást szolgáló alapokhoz az unió következő költségvetésben. Németország az egyik legnagyobb haszonélvezője ezeknek a forrásoknak és ő követte el a legnagyobb alapjogi sérelmet azzal, hogy 2015-ben illegális migránsok millióit engedte be a területére, megszegve az európai határellenőrzési szabályokat – tette hozzá.
Kockázatok a migrációban
Magyarországnak példátlanul nemzetközi szervezetekhez kellett fordulni Ahmed H. nevű férfi miatt, aki Röszkénél megtámadta a kerítést és a rendőröket. Az Európai Parlament elítélő határozata az illető tevékenységét úgy írja le, mintha tárgyakat hajított volna a kerítés felé, ám ennél több történt. Az EP mégis a terrorizmusban érintett személy védelmére kelt, ez pedig jól mutatja a különbséget – fogalmazott. Akik illegális bevándorlóként érkeznek, kockázatot jelentenek – mondta Lázár János.
Egységes a V4-ek álláspontja erről: a migráció kockázat és az uniónak komoly lépéseket kellene tennie. A schengeni határokat meg kell védeni, az ellenőrzés biztonsági garancia lenne – mondta Lázár János.
A kormány visszautasítja Soros kijelentését
A Miniszterelnökség vezetője visszautasította Soros György brüsszeli kijelentését, mert az szerinte igazságtalan Magyarországgal szemben, és súlyosan elferdíti a valóságot. Soros György nem kevesebbet mondott, minthogy Magyarországon maffiaállam működik.
Nem a magyar állam, hanem „a Soros György által pénzelt szervezetek” voltak azok, amelyek az elmúlt években nem tartották be Magyarországon a törvényeket, nem vállalták az átláthatóságot, a nyilvánosságot – fogalmazott Lázár János, aki szerint nem a magyar állam, hanem ezek a szervezetek működtek maffiaszerűen.
A politikus azt is megerősítette, hogy a kormány megküldte válaszait az Európai Bizottság CEU-val kapcsolatos kérdéseire. Lázár szerint azonban a brüsszeli testület kérdéssora inkább volt politikai, mint jogi természetű. A CEU-val kapcsolatos fejleményekről a kormány jövő héten tárgyal – közölte.
Jövő héten kormányülés Tarlós István részvételével
A főváros kérésére 137,5 milliárd forintnyi támogatást biztosít a kormány a 3-as metró felújítására, ezzel kapcsolatban a támogatási szerződést tavaly megkötötték a fővárossal. Ez az összeg már az Európai Bizottsággal is jóvá lett hagyatva, mivel uniós forrásból biztosítják nagy részét. Ennél többet nem tud adni a kormány. Innentől kezdve a kormánynak nincs szerepe a lebonyolításban Lázár szerint. A jövő heti kormányülésre meghívták Tarlós Istvánt, ahol várhatóan beszámol róla, hol tart a folyamat.
Decemberben kiderült, hogy a legolcsóbb közbeszerzési pályázat is több, mint a biztosított forrás, ekkor vonta vissza a főváros a pályázati felhívást. Azóta csökkentett műszaki tartalom mellett már meghirdették újra, de az erre beérkezett pályázatok is túl drágának bizonyultak, meghaladták a 137 milliárdot.