- Újabb kísérlet várható Brüsszelből a kötelező betelepítés kikényszerítésére
- Új fogalmak az EU-s dokumentumokban
- A magyar határvédelemre költött 150 milliárdot is beszámíttatnánk a közös szolidaritásba
- Áttekintik a PISA-eredményeket
A csütörtöki Kormányinfón Lázár János elmondta, Magyarországot sarokba akarják szorítani a jövő héten, ennek pedig már zajlanak az előkészületei. Több nagy állam is elszánta magát, hogy az Európai Tanács jövő heti ülésén két kérdésben is Magyarország ellenében döntést csikarjon ki. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén,.
Két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás.
A magyar álláspont világos: semmilyen formában nem fogadjuk el a kötelező betelepítést, vagy kötelező szétosztást, ahogy mostanában hívják – tette hozzá a miniszter.
Az Európai Bizottság nem megállítani, hanem megszervezni akarja a bevándorlást, ami Magyarország számára minden formában elfogadhatatlan. A magyar kormány 3 millió 300 ezer ember akaratát kell, hogy képviselje – hangsúlyozta a tárcavezető.
A magyar kormánynak azonban sem szándéka, a kvótareferendum és az alkotmánybíróság döntése után lehetősége sincs arra, hogy elfogadja a kötelező betelepítést.
A kormány álláspontja szerint az illegális bevándorlókat nem szabad beengedni az EU-ba, akik pedig már bent vannak, őket össze kell gyűjteni, és az EU-n kívülre vinni, és ott lefolytatni a kérelmek elbírálását. A hangsúlyt az uniós határvédelemre tennék.
A magyar álláspont értelmében a szolidaritás kapcsán minden nemzetnek saját indentitásához és kultúrájához kell igazítani a befogadást. Magyarország például 150 milliárd forintot költött már határvédelemre, és egyéb intézkedésekre, ezt figyelembe kellene venni, amikor a szolidaritásról beszélnek. Az önkéntes mechanizmust tartjuk a megfelelőnek, az államok határozzák meg maguk, mennyi bevándorlót kívánnak befogadni – tette világossá a magyar nézőpontot Lázár János. Az Alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalására utalva kiemelte, hogy a szétosztás lényegében érinti a szuverenitást, abban Magyarország nem tud részt vállalni.
A tárcavezető elmondta, a jövő szerdán a kihelyezett kormányülésen lesz egy évzáró Kormányinfó a tervek szerint.
oktatási kerekasztalon tekinthetik át a PISA-eredményeket
A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét. Közölte, a kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni.
Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában.
Az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni.
A kormány illetve a miniszter felelősségét firtató kérdésre, azt mondta: nem a tárca vezetője, vagy az oktatási államtitkár áll a katedrán és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük. Rámutatott: a kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag – rögzítette a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy a PISA-felmérésben a közép-európai országok átlaga hasonló volt, mint Magyarországé, a lengyelek eredménye ugyanakkor kiugró javulást mutat, az elmúlt években végrehajtott tartalmi reformok nyomán. Megjegyezte: a nemzeti alaptanterv társadalmi vitája januárra várható. A kilenc osztályos általános iskolát firtató kérdésre pedig azt felelte: a következő három évben csak beszélni tudnak erről, nincs realitása a megvalósításnak.
A miniszter beszámolt arról is, hogy megvitatták a jó államról szóló jelentést, amelyet második alkalommal készített el a közszolgálati egyetem. A több száz oldalas dokumentum hazai és nemzetközi adatokat tartalmaz – közölte Lázár János, aki kitért arra is: kiemeltek néhány kérdést, amit alaposan megvitattak. Áttekintették a versenyképességi adatokat – mutatott rá, hozzátéve: hazánk nemzetközi versenyképességi besorolása nem javul, ami nonszensz a jelentősen növekvő GDP és gazdasági bővülés mellett.
Akár már januártól új polgármesteri bérezés lehet
Ötpárti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében, amennyiben a százalékokról is megegyezés születik, január 1-jétől életbe léphet az új rendszer – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg.
Ha egy kistelepülés nem tudja fizetni a polgármestere bérét, akkor a Belügyminisztériumtól megkapják az összeget, ahol pedig van rá lehetőség, ott az adóbevételekből biztosítják azt. Megegyezés esetén a parlament jövő héten dönthet és januártól életbe lép az új szabályozás – mondta a tárcavezető, jelezve: az Országgyűlés december 12-én fejezi be idei munkáját.
Eseti bizottság jöhet létre az uniós források monitorozására
A kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007-13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza – közölte Lázár János. Tájékoztatása szerint arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.
Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek.
A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.
csak fejlesztési célokra fordítják a maradványt, jutalom nem lesz
A kormány csak fejlesztési célokra fordítja a költségvetés idei maradványát, év végi jutalmakat nem oszt – hangzott el a sajtótájékoztatón. Lázár János jelezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter még nem határozta meg a felhasználható keret nagyságát, ugyanakkor a miniszterelnök asztalán számos nagy projekt támogatási kérelme áll. Kérdésre elmondta, hogy a kormányhivatalok azon dolgozói, akik kiskorú gyermeket nevelnek, alanyi jogon összesen egymilliárd forintot kaptak december 6-án, ahogy húsvétkor is, de egyedi jutalmazás nem volt.
Az összefogásra kell helyezni a hangsúlyt
Kérdésre a Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezésből való kilépésről azt mondta, az volt a reményük, amikor beléptek, hogy ez egy olyan szervezet, ahol a tagokkal korrektül bánnak, s a magyar kormány elmondhatja saját olvasatát egy-egy ügyben. Kiemelte: egy jelentés akkor korrekt, ha annak a véleményét is leírják, akiről a jelentés szól, ezt a lehetőséget azonban Magyarországtól megtagadták. Megkérdezték arról, elfogadhatónak tartja-e, hogy magáncégek befektetéseit finanszírozza az Eximbank. Azt válaszolta, ha turizmusról és exportról van szó, akkor igen. Kérdezték arról is, hogy Tőkés László EP-képviselő csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke részt vett az RMDSZ kampányában. Lázár János válaszában kifejtette: ez reálpolitikai és nem érzelmi kérdés, jelenleg egy magyar párt van, amely esélyes a román parlamenti képviseletre. Több kérdés van, amiben egyetértenek, mint amiben nem, ezért az összefogásra kell helyezni a hangsúlyt – tette hozzá.
Metróügy: ha a főpolgármester a kormányhoz fordul, készek segíteni
Lázár János szólt arról is, hogy az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció még „komoly hendikeppel küzd”, fejleszteni kell az oktatás, a gazdaság és a bürokrácia digitális képességeit. Szavai szerint ma 100-ból 20 ügyet intéznek elektronikusan, miközben szerinte 70-80 lenne az ideális. Faggatták a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos Erzsébet-utalványok kiszállításáról is. Elmondta, hogy Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője életszerű érveket hozott a járási hivatalok bevonása ellen. Nem jogi, hanem emberi szempontokkal érvelt, amit a kormány elfogadott – magyarázta a miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a járási- és kormányhivatalok nap mint nap látnak el hasonló feladatokat, például a tanyák összeírását is ők végezték.
Lázár János több kérdést kapott a budapesti metró helyzetéről is. Leszögezte, ha a főpolgármester a kormányhoz fordul, készek segíteni.
Jelezte azt is, hogy a fővárosnak, mint üzemeltetőnek a feladata és felelőssége, hogy eldöntse, mi számít krízishelyzetnek, s mikor állít le egy vonalat, a kormány pedig minden támogatást megad.
Újságírói felvetésre a miniszter kommentálta a domaszéki taxisgyilkos ítéletének enyhítését is. A táblabíróság csütörtöki döntésével jelentősen enyhítette a most negyvenéves Tóth Rolandra első fokon kiszabott életfogytig tartó büntetést. Lázár János azt mondta: az elsőfokú ítéletet tartotta méltányosnak. Kifejtette: a szigorú büntetési tételek híve, még akkor is, ha a bíróságoknak, mint a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ágnak az ítéletét tiszteletben kell tartania.
Magyarországon a büntetési tételeket azért szigorították 2010 után, hogy nagyobb legyen a közbiztonság.
Szimbolikus ügyekben fontos, hogy a társadalom érezze, hogy nemcsak jog, hanem igazságszolgáltatás is van.