- A tárcavezető kiemelte: a napokban az egyik liberális csoport újabb bizottsági meghallgatást kezdeményezett Magyarország ügyében
- „Fel sem tételezi”, hogy azért gyorsulnak fel az események, mert a „szponzor” Brüsszelbe látogat
- A kötelező betelepítésről mindig elmondják Brüsszelben, hogy „ez csak egy ötlet”, de az Európai Bizottság fokozatosan szervezi a betelepítést Európába
- A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium 51 milliárd forintot kap határvédelemre az év végéig
- Úgy szeretnék lefolytatni a vitát a magyar-ukrán viszonyrendszerben, hogy az együttműködés lehetősége megmaradjon
A tárcavezető kiemelte: a napokban az egyik liberális csoport újabb bizottsági meghallgatást kezdeményezett Magyarország ügyében. Pedig az európai együttműködésnek egymás tiszteletben tartására kellene épülnie, ezért Magyarország azt kéri minden EP-képviselőtől, hogy tartsa tiszteletben a magyar embereket és ne sértegesse őket – jelentette ki.
Lázár János közölte: „fel sem tételezi”, hogy azért gyorsulnak fel az események, mert a „szponzor” Brüsszelbe látogat, de beszédes, hogy hétről hétre kerülnek elő hírek arról, hogy Soros Györgynek milyen erős hálózata van Brüsszelben.
Bár a kötelező betelepítésről mindig elmondják Brüsszelben, hogy „ez csak egy ötlet”, az Európai Bizottság fokozatosan szervezi a betelepítést Európába – közölte a tárcavezető.
51 milliárd forintot szánnak határvédelemre az év végéig
A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium 51 milliárd forintot kap határvédelemre az év végéig – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta:
azért kapja a két tárca ezt a forrást, hogy Magyarország továbbra is Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa maradhasson, és megvédhessék az országot az illegális bevándorlóktól.
A kormány azt az álláspontot képviseli, hogy miközben tiszteletben tartják: vannak nagy nyugat-európai országok, amelyek bevándorlóországok, nem fogadják el, hogy a közép-európai “még nem bevándorlóországokat” is megváltoztassák – közölte a miniszter.
Nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai
Nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai – fogalmazta meg elvárását a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János közölte: úgy szeretnék lefolytatni a vitát a magyar-ukrán viszonyrendszerben, hogy az együttműködés lehetősége megmaradjon.
Megjegyezte: arra kéri az unióba törekvő országot, hogy tartsa be azt a szokást, miszerint ha egy kisebbségnek már megvolt egy joga, az maradjon is meg.
A tárcavezető reagált arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását vetette fel. Lázár János a határon túli szervezetek egységes véleménye mellett állt ki, és szembeállította, hogy a volt miniszterelnöknek 2003-2004 óta problémája van a határon túli magyarokkal, míg a határt áttörő illegális bevándorlókat szívesen látja.
Az áldozatok védelme a legfontosabb a zaklatási ügyekben
A miniszter kiemelte: a magánviszonyokban ugyan a kormánynak nincs helye és keresnivalója, de fontos állást foglalni. Közölte: a leghatározottabban elutasítják az erőszak minden megnyilvánulását és a hatalommal való visszaélés minden formáját.
Kérdésre elmondta: az áldozatok az elmúlt években nem tettek bejelentést „érthető okoknál fogva”, ez a személyes döntésük, és a magánszféra olyan része, amelyet illetően a kormánynak beavatkozási lehetősége nincs. Mindazonáltal a jog megfelelő védelmet biztosít, ha az áldozat él ezzel, mert ahol eljárás indul, ott van valamiféle eredmény – vélekedett. Hozzátette: ha az áldozatok oldaláról felmerül az igény jogszabály-módosításra, akkor azt mérlegelik, azonban minden eset más.
A miniszter a tájékoztatón gratulált a Fidesszel szövetséges Magosznak az agrárkamarai választáson elért győzelméhez és kiemelte, hogy a korábbi 10 ezerrel szemben 47 ezer 500-an voksoltak.
Értékelése szerint a kis- és közepes birtokosok képviselete győzött a nagybirtokosokéval szemben. Lázár János működőképes modellnek nevezte, hogy egy szakmai csoport kidolgozza saját programját és a kormány emögé áll.
Azt is megerősítette, hogy a miniszterelnök utasította a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét a téli hajléktalanellátás megszervezésére. Célként jelölte meg, hogy annyi szálláshely legyen, ahány hajléktalan, senki nem maradhat ellátatlanul. Kitért arra is, hogy november 15-én életbe lép a kilakoltatási moratórium és elindul a szociális tűzifaprogram is, utóbbiban 4 milliárd forintot biztosítanak 2255 önkormányzatnak.
Lázár János arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság kedvezően módosította a Magyarország 2017-es és 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseket. Ezt óriási eredményként értékelte, jelezve: a szeptemberi adatok is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság jól fejlődik.
Egy kérdésre azt is elmondta, hogy jövőre minden beruházás elkészül a budai Várban, ami jelenleg folyamatban van. A Várkert Bazár műszaki problémáit érintő sajtóhírekre pedig úgy reagált: kérte, hogy ha érvényesíthető a garancia, akkor éljenek vele, ha nem, akkor pedig javítsák ki a hibákat.
A minisztert megkérdezték a közlekedési múzeum fejlesztéséről is, amire válaszul közölte: a Városligetben nem szabad gigantikus épületet építeni, ezért döntöttek arról, hogy két helyszínen helyezik el a tárgyakat, eszközöket. A nagy méretűekre az Eiffel épületegyüttes ajánlották fel, végső döntés a helyszínről még nem született.
A 3-as metró nyolc állomásának akadálymentesítését firtató kérdésre azt felelte: a kormány 2010 óta minden fővárosi fejlesztést támogatott, ehhez a beruházáshoz is maximálisan hozzájárult – 137 milliárd forintot biztosított -, ugyanakkor az akadálymentesítés az önkormányzatok kötelessége.
Az állam odaadta azt a pénzt, amit odaadhatott, ehhez hozzájárultak azok is, akik nem Budapesten élnek – mondta, hozzátéve: a fővárosnak van saját költségvetése, bevétele, semmi nem tiltja, hogy a saját pénzéből ezt megcsinálja. Nagy költségvetéssel dolgozó önkormányzatokról van szó, több 100 milliárd forint önkormányzati megtakarítás áll bankszámlákon, nemcsak a kormánytól kell kérni, akiknek van, azok maguk is hozzátehetnek – fogalmazott.
Egy másik felvetésre a HÉV állami üzemeltetésbe vételével és a Budapest és Ferihegy közötti közlekedési fejlesztésekkel indokolta, hogy Homolya Róbertet közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Mint mondta, az államtitkár eddig is ezért a területért volt felelős, azonban eddigi feladatkörébe a főváros nem tartozott bele, ezzel bővítették ki azt.
A tárcavezetőt faggatták a Tiborcz Istvánnal való találkozójáról is. Azt felelte: ezt nem tartja összeférhetetlennek, ő az az ember a kormányzatban, akinek az a dolga, hogy „mindenkivel beszéljen”. Kifejtette: még polgármesterként ismerte meg a vállalkozót, amikor még nem volt házas és semmi köze nem volt a leendő családjához. A beszélgetést azzal magyarázta, hogy a parlamentben egy jobbikos képviselő róla érdeklődött, erről beszéltek.
Megjegyezte azt is, hogy a parlamentben ritkán fordul elő, hogy a több százezer magyar vállalkozóból egy nevére rákérdeznek. „Ha Tiborcz István ugyanennyi pénzt keresne, ugyanilyen házat vásárolna, ugyanennyi lenne a jövedelme, ugyanennyire sikeres lenne a vállalkozása, de nem Orbán Viktor veje lenne, föl nem állna egyetlen egy parlamenti képviselő sem és meg sem kérdeznék” – mondta, méltánytalannak nevezve, hogy családtagokat kevernek a politikába. Azt is hozzátette: megtehették volna, hogy nem egy nyilvános helyen találkoznak, de semmi szégyellni- vagy titkolnivalójuk nincs.
Lázár János egy múlt heti futballmérkőzésen történt késeléssel kapcsolatban feltett kérdésre közölte: ez alapvetően rendőrségi ügy, a kormány elvárja a rendőrségtől, hogy a legszigorúbban lépjen fel az elkövetőekkel szemben, mert „megengedhetetlen, ami történt”.