- Magyarország nem a szolidaritás hiányából nem fogad be migránsokat
- Nem kapjuk, hanem visszakapjuk a forrásokat
- A népességfogyás megállítása kiemelt feladat
Lázár János szerint szaporodik azon események száma, amelyek miatt egyre inkább szükség van az összefogásra, ezért fontos, hogy már 1,5 millió állampolgár válaszolt a nemzeti konzultáció kérdéseire.
Magyarország nem embertelenségből, a szolidaritás hiányából mondja azt, hogy nem fogad be migránsokat, hanem azért, mert úgy gondolja, a bajokat nem az európai határokon belül, hanem helyben kell megoldani; és mert a betelepítettek helyett a magyar emberekre akarja a pénzt költeni – közölte.
A kormány egyedül nem tud győzni a brüsszeli centralizációs törekvésekkel szemben, ezért fontos a választópolgárok támogatása – tette hozzá.
A 2004-es uniós csatlakozáskor Magyarország sok döntési jogáról, így például a piacvédelmi eszközökről lemondott. Nem lehet vámokkal védeni a hazai piacot, ezért öntötték el a boltokat a külföldi termékek, ezért szorul az ország importra. „Részben ezek kompenzálására kapjuk az uniós forrásokat” – mondta.
Soros György szája ízének megfelelő módon ítélték el az országot
A politikus kifejtette, bár fenyegetik az országot az uniós források elvonásával, Magyarország 3500 milliárd forintot fizet be a következő években a közös kasszába. „Nem kapjuk, hanem visszakapjuk a forrásokat” – jegyezte meg.
Lázár János az Európai Parlament szerdai döntésével kapcsolatban közölte: a testület „Soros György szája ízének megfelelő módon” elítélte az országot azért, mert meg akarta vonni a Soros-egyetem privilégiumait.
Aki megszavazta a szigorúbb határozatot, Magyarország ellen szavazott.
„Ezt nem fogadhatjuk el” – jelentette ki.
A miniszter kifejtette: jelenleg a gyermekvállalás ösztönzése, a falvak népességfogyásának a megállítása a legfontosabb feladat. A jelenség Kiszombort kevésbé érinti, a településen 30-35 gyerek születik évente, ami elegendő ahhoz, hogy iskolát tartsanak fenn. Ám választókörzete 19 településéből van olyan, amelyet a kihalás fenyeget – mondta a térség országgyűlési képviselője.
„Erre nem az a megoldás, hogy idehozunk valakit Afrikából” – jegyezte meg.
Lázár János kifejtette: 2010 óta a gazdaság fellendítésén, a biztonság megteremtésén dolgoznak. A munkanélküliség országosan öt százalék alá esett, a bűncselekmények száma jelentősen csökkent, ötezer rendőrt és hétezer határőrt vettek fel, a szabálysértési törvényt szigorították, „több bűnelkövetőt vontak ki a forgalomból”.
Ezt nem akarják azzal veszélyeztetni, hogy beengedik ide a migránsokat – közölte. Kiszombor helyzetéről szólva az országgyűlési képviselő elmondta: 2010 óta 601 millió forintnyi támogatást kapott a település az intézmények és a közlekedés fejlesztésére, ugyanis a település 2010 előtt nem adósodott el.
Vasútvonal korszerűsítés a tervek között
A jövőbeli fejlesztésekről szólva a miniszter elmondta, választási ígérete volt a makói elkerülő körgyűrű teljes kiépítése, azon dolgozik, hogy 4-4,5 milliárd forint értékben külön fedezetet kapjon ez a projekt. Emellett a Makó – Szeged vasútvonal korszerűsítése is a terveik között szerepel – tette hozzá.
A makói ivóvízminőség-javító programról szólva elmondta, 2012-ben kezdődött a beruházás, 3,7 milliárd forintból 52 kilométernyi ivóvízhálózat rekonstrukcióját végezték el, ám a víz minősége rosszabb lett, ezért a programhoz csatlakozók most is a régi hálózatról kapják a vizet.
Újabb szűrőkre 560 millió forintot tudott szerezni, de további 900 millióra lenne szükség, „miközben a kivitelező, a megrendelő, a műszaki ellenőr már nincs meg” – közölte.
Az idő sürget, elképzelhető, hogy a teljes támogatást vissza kell fizetni Brüsszelnek. Lázár János elmondta, még nem tudja, hogyan oldják meg ezt a problémát.
Szegvári Ernőné (független) polgármester a lakossági fórumon beszámolt arról, hogy a település összesen 562 millió forintot nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatain. Épületfelújításokra 112 millió forintot nyertek el, és napokon belül elkészül 40 millió forintból a műfüves futballpálya – közölte.