- A 98-ik Kormányinfo fő témája a bevándorlás és az ukrán nyelvtörvény volt
- Lázár János szégyenteljesnek nevezte az ukrán oktatási törvényt
- A kormány mindent megtesz, hogy a magyar érdekeket védelmezze
- Az európai politikát Soros György terve dominálja
A politikus szégyenletesnek és elfogadhatatlannak nevezte „a magyar kisebbségek jogait durván megsértő” ukrán oktatási törvényt.
Arra kérte az ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. Magyarország ezt a törvényt hátbatámadásnak tekinti, „Ukrajna ezzel elveszíti egy barátját” – fogalmazott.
„Aki a magyar érdekeket veszélyezteti, az arra számíthat, hogy a magyar állammal találja magát szemben” – mondta Lázár János. A marosvásárhelyi iskolaügyről szólva kijelentette: a kormány mindent megtesz, hogy a magyar érdekeket védelmezze.
Lázár János megerősítte: Magyarország mindaddig nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg nem történik az iskolaügyben érdemi előrelépés. A magyar kormány rendkívüli barátságtalan lépésnek tekinti a bukaresti kormány döntését. Elmondta, hogy ezzel új szakaszba léptek a magyar-román kapcsolatok.
Heteken belül Indul a nemzeti konzultáció a soros-tervről
A kabinet kormányülés hiányában is foglalkozott a bevándorlási kérdésekkel. Elmondta, hogy továbbra is nem áthidalható az ellentét Brüsszel és Magyarország között. Nagyon komoly erők dolgoznak azon, hogy az európai döntéshozókat meggyőzzék, hogy a kontinens nyissa meg kapuit a bevándorlók előtt – fejtette ki.
A kötelező elosztási mechanizmus miatt újabb vitákra számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki erre hivatkozva kéri, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak az október elején induló nemzeti konzultáción és megválaszolják: kitartanak-e amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Lázár János azt mondta: az európai politikát Soros György terve dominálja, amely szerint hitelek és adóemelések árán is évi egymillió embert kell behívni a Közel-Keletről vagy Afrikából az EU-ba.
A Magyarországot ért bírálatokra utalva, elmondta, hogy hazánk az egyetlen amely betartja a schengeni szabályokat.
Értékelése szerint az EU jövőjéről még csak most indul a vita. Szóvá tette, hogy a szeptember 26-án lejáró kötelező elosztásra vonatkozó elvárás miatt a kérdésben világos álláspontot képviselő Magyarországot bélyegzik meg, miközben Máltát leszámítva nincs olyan tagállam, amely végrehajtotta volna a döntést, mindössze 28 ezer befogadandó bevándorló ügye zárult le.
Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a most kezdődő nemzeti konzultáció a korábbiakhoz hasonlóan 7-900 millió forint között lesz.
További fontos témák a Kormányinfón
- Az uniós kifizetésekről szólva, elmondta, hogy 9 ezer milliárd forintnyi tendert hirdettek meg, ebből már 6 ezer milliárdról döntöttek és 3 ezer milliárdot kifizettek. A gazdaságot érdemben befolyásoló tényező, hogy a vállalatok minél hamarabb hozzáférhessenek a forrásokhoz. A magyar költségvetés képes fél- egy évig előre finanszírozni ezeket a pénzeket.
- A sportlövészet önkéntesen, az iskolai tanmeneten kívül lesz elérhető a diákok számára.
- A kormány tervezi, hogy felülvizsgálja a kötelező kölcsönszerződések rendszerét, amely a mozgássérültek számára biztosít egymillió forintig hiteltámogatás igénybe vételét autóvásárlás esetén.
- A kormány arról döntött, hogy októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig jövőre havi 70 ezer forintra emelik. A hiteligénylést időpontját szeptember 30-ra tolták ki.
- A lélegeztetőgép-tender ügyében Lázár János elmondta az Emmi csak a tender felülvizsgálatát kérheti.
- Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, hét év alatt felére esett a lopások, rablások száma. A rendőrség létszáma 7 ezerrel nőtt, a körzeti megbízotti rendszer bevezetése pedig tovább növelte a közbiztonság érzetét.
- Mintegy százan lehetnek azok, akik nem kapták meg a nyugdíjkiegészítést, de a kormány kész erről tárgyalni.
- Elvi megállapodás van a kormányon belül, hogy ingyenes lesz az első KRESZ-vizsga (nem a képzés).