- A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet szeptember 7-ig fenntartja a kormány.
- Erre a a balkáni térségbe beszorult 800 ezer ember miatt van szükség.
- Több minisztérium is kiemelt pluszforrást kap határőrizeti célokra.
- 60 nap alatt készül el a második kerítés a déli határon.
- A visegrádi országok összehangolták lépéseiket a római csúcs előtt.
A miniszter azzal kezdte az immár 80. kormányinfót, hogy a kabinet legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy további hat hónappal, március 7-től, szeptember 7-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását.
Erre azért van szükség, mert mintegy 800 ezer ember szorult be a balkáni térségbe, akik nem tudnak visszatérni Törökországba
– tette hozzá a miniszter.
Lázár János arról is beszélt, hogy a déli határ további megerősítése és a határrendészeti intézkedések továbbra is kiemelt feladatot képeznek a kormány munkáján belül.
közel 25 milliárdba kerül a második kerítés a déli határon
Lázár János elmondta, kiemelt pluszforrást kap a határőrizeti munkára a belügyminisztérium – 38 milliárd forintot – de szintén pluszforrásban részesül hasonló célokra az Emberi Erőforrások minisztériuma – 76 millió forint – és a Honvédelmi minisztérium is.
A HM-nek nyújtandó támogatás pontos összegéről később születik kormánydöntés. A Honvédelmi Minisztériumnak a határvédelmi bázisok kialakítására, az őrzés-védelmi feladatokra, informatikai eszközökre, illetve személyi juttatásokra kell még forrás, ez akár a 10 milliárd forintot is elérheti.
A most nyújtandó pluszforrásokkal immár összesen 284 milliárd forintra nő a déli határszakasz védelmének költsége – húzta alá a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János emlékeztetett rá, hogy
az eddig elkészült mintegy 10 kilométer hosszúságú ún. okoskerítés-szakasz az eddigi tapasztalatok alapján tökéletes határvédelmet nyújt. Ezen senki nem tud átjönni
– hangsúlyozta a miniszter.
A kerítés teljes, 150 km-es szakasza 60 nap alatt, május 1-re készül el és annak megépítésében – ahogyan arról korábban már többször is volt szó – a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága is részt vesz, hétszáz fogvatartottat bocsát a munka elvégzésére – emlékeztetett Lázár János.
A tárcavezető elmondta azt is, az Országos Bírósági Hivatal a többletfeladatok ellátására 295 millió forintot kap.
A második kerítés 24,8 milliárd forintért épül majd meg – ismertette a pontos számokat a miniszter.
Migráns szabadon nem mozoghat Magyarország területén
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az idegenrendészeti törvény szigorításának az a célja, hogy minden menedékkérőt már a határon ellenőrzés alá lehessen vonni, az eljárást is ott lehessen lefolytatni és ennek végeztéig a egyetlen migráns se mozoghasson szabadon hazánk területén.
összehangolják lépéseiket a V4-ek
Lázár János bejelentette: a visegrádi országok összehangolták lépéseiket a 60. évfordulós római EU-csúcs előtt.
A kormány kiemelten készül a 2020 utáni költségvetés kialakítására, amiben partnere lesz a V4-csoport. Júliusban Magyarország veszi át a visegrádi elnökséget, ezért ez a téma kiemelten fontos lesz
– mondta a miniszter.
Varsóban csütörtökön két dokumentumot fogadott el a négy ország a csúcstalálkozón. Az egyik az EU jövőjéről szól, a másik az élelmiszerbotrány kapcsán a közös visegrádi fellépésről. Egy új jogszabály megalkotását kérik az Európai Uniótól valamennyi fogyasztó érdekeinek védelmében – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a visegrádiak az erős nemzetállamokban érdekeltek.
Lázár János elmondta, a V4-ek közösen fordulnak az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit jogszabály védje. Arra akarják kötelezni a kereskedőket, hogy folyamatosan adjanak információt a fogyasztóknak arról, amit vásárolnak milyen minőségű, illetve hogy más minőségű Magyarországon, mint Európa nyugati részén – mondta.
Magyarország tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció ellen – hangsúlyozva, hozzátéve, a nagy multinacionális vállalatok „élelmiszeripari szeméttel” árasztják el Közép-Kelet-Európát, kettős minőségben állítják elő termékeiket.
Lázár János beszámolt arról, Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel találkozik a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa őket az uniós csúcs előtt.
A vízummentes Ukrajna mellett vagyunk
Lázár János azt is mondta a kormányinfón, hogy az új uniós szigorítás után a magyar kormány szeretné elkerülni, hogy 8-10 órás várakozások alakuljanak ki a határokon, lépéseket tesz majd ennek érdekében.
A magyar kormány lobbizott azért, hogy Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphessenek be az Európai Unió területére.
A miniszter emlékeztetett, hogy
az Európai Bizottság által február 16-án elfogadott jogszabály szerint az EU külső határain mindenkit, így az uniós állampolgárokat is ellenőrizni kell.
Megkezdődött ennek az ügynek a jóváhagyása, így azok, akik biometrikus iratokkal rendelkeznek, a „közeljövőben”, a február 16-án meghozott uniós döntés ellenére is várhatóan vízummentesen léphetnek majd be az EU területére.
Lázár jelezte, várakozás is előfordulhat emiatt a határon és a kormány csak addig tudja ezt az intézkedést betartatni, amíg az nem okoz aránytalan társadalmi kárt.
Erősíteni kell a szuverenitást
A Miniszterelnökség vezetője egy kérdésre válaszolva megerősítette egy korábban tett kijelentését, mely szerint továbbra sem tudna jó szívvel az uniós tagságra szavazni. Jelenleg meggyőző többségben vannak az EU-ban maradni akarók, ezért érzése szerint a véleménye kisebbségben van.
A nemzeti szuverenitás megerősítése segíthet Európának – tette hozzá a miniszter. Magyarország a megegyezés és a megállapodás lehetőségét keresi.
újabb gyermekvállalást ösztönző intézkedések várhatók
A kabinet egy 2060-ig tartó demográfiai programot készít elő ezzel kapcsolatban – tájékoztatott a miniszter.
Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján hozzátette: ennek része a születéskor várható élettartam növelése, a halálozás csökkentése, de az oktatási rendszer erősítése vagy az unión belüli magyar munkavállalás értékelése is.
A miniszter célnak nevezte a születéskor várható élettartam növelését 2030-ig mintegy öt évvel, a nők esetében 85, míg a férfiak esetében 80 évre.
Beszámolt arról, hogy a gyermekvállalás ösztönzése érdekében eddig megtett intézkedések hatása már tavaly érzékelhető volt, több mint 93 ezer gyermek született.
Mint mondta, a kormány meghallgatta az emberi erőforrások miniszterének, valamint érintett államtitkárainak erről szóló beszámolóit, a többi között annak az ifjúság kutatásnak az eredményét, amelyhez 8 ezer magyar fiatalt kérdeztek meg.
A szükséges lépésekre a gazdasági és a stratégiai kabinet tesz javaslatot, de mint kiemelte, a kormánynak ambiciózus célkitűzései vannak. A jelenlegi évenkénti 126 ezres halálozási számot például 115 ezerre csökkentenék.
Mérséklődhet a bürokrácia
Lázár János azt is bejelentette: a kormány vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy miként lehet tovább csökkenteni a bürokrácia mértékét.
A miniszter beszámolt arról is: pénteken Szigetszentmiklóson a miniszterelnök részvételével zárul le a kormányablak-építési program, amelynek eredményeként a 297 járásában összesen 262 kormányablak jött létre. Az ügyintézés eddigi költségcsökkentése évente összesen 14,5 milliárd forintos megtakarítást jelent az embereknek – ismertette, kijelentette ugyanakkor azt is, hogy még mindig nagy a bürokrácia és sok a bürokrata, ezért gondolkodni kell a következő lépéseken.
Marad a GMO-mentesség
A tárcavezető beszélt arról is hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter komolyan lobbizott Európában azért, hogy közösen lehessen fellépni a génmódosított termékek ellen. A kormány nemzeti szójakiváltási programot indít, hogy csökkenteni tudja az import szója mértékét. Erre pénzt kell fordítani, ugyanakkor a tiszta élelmiszerek megőrzése versenyelőnyt jelent – emelte ki a miniszter.
Átvizsgálják a régi ingatlanokat
A kormány felülvizsgálná a 115 évnél régebbi tulajdoni bejegyzéseket. A miniszter felidézte: több mint 1,8 millió ingatlan esetében hibás a tulajdoni lapi bejegyzés. A kormány ezért úgy döntött, arra kéri az Országgyűlést, hogy ahol a tulajdonosi bejegyzés régebbi, mint 115 év, ott lehessen vizsgálatot folytatni.
Ha nem találnak tulajdonost vagy örököst, akkor a magyar állam kerül be a tulajdoni lapra – fűzte hozzá Lázár János.
A miniszter közölte azt is, a kormány támogatja a KDNP javaslatát arra, hogy becsérték alatt ne lehessen értékesíteni árverésen ingatlanokat.
Az uniós átlag fölött vagyunk
A Miniszterelnökség vezetője arról is beszélt, hogy emberek százezreit mentette meg a kormány attól, hogy elvegyék az otthonát. Aki bajban van most, az mehet az önkormányzathoz, vagy a járási hivatalokhoz – tette hozzá Lázár János. Európai összehasonlításban a magyar támogatások jóval az uniós átlag fölött vannak.
AZ EMBEREK MEGÉLHETÉSE MÖGÖTT TELJESÍTMÉNYNEK KELL LENNIE
A kormány sem most, sem a jövőben nem kíván bevezetni sem alapjövedelemet, sem más, ehhez hasonló, segélyre alapuló jövedelmezési rendszert, ugyanis a 2010 óta hivatalban lévő kabinet egyik legfontosabb célkitűzése volt a teljes foglalkoztatottság megteremtése, vagyis az, hogy mindenki dolgozzon, aki tud és aki akar – mondta egy újságírói kérdésre válaszolva Lázár János.
Paksról már 2014-ben szavaztunk
Lázár János egy kérdésre válaszolva azt mondta, a kis pártoknak „láthatósági problémájuk” van, ezért kezdeményeznek különféle témákban népszavazásokat. Paks esetében is azért akarnak népszavazást, hogy felhívják magukra a figyelmet. A választási bizottság és a kúria majd eldönti, lehet-e népszavazás a paksi erőműről.
2014-ben már döntött a nép Paksról, mivel a választási kampánynak ez a része volt.
A Miniszterelnökség vezetője arra is emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt volt egy komoly vita a paksi bővítésről. Az alaptörvényt be kell tartani – figyelmeztetett a miniszter, aki hozzátette, hogy a kormány minden vita előtt nyitva állt.
Ma Magyarországon a paksi erőmű 11 forintos kilowattóra árban állítja elő az áramot, és ezért 36 forintot kell fizetni, míg Németországban kilowattóránként a megújuló energiáért 90 forintot kell fizetni, és ebben 21 forintnyi állami támogatás van – vont párhuzamot Lázár János.
A miniszter rögzítette: az atomerőmű beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól, mint ahogy a Momentum Mozgalom kezdeményezése sem az olimpiáról szólt.
A tárcavezető kérdésre beszélt arról is, hogy a miskolci városi és megyei kórház összevonásával létrejövő úgynevezett szuperkórház az összevonás után kiemelt támogatásra számíthat.
Kitért arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének hozzákezdeni a budapesti szuperkórház-beruházáshoz.
A Puskás stadion költségeiről a miniszter elmondta, a kormány bruttó 190 milliárd forint összeget hagyott jóvá a beruházásra. A nyílt, nemzetközi tender után a legolcsóbb ajánlat 190 milliárd forint plusz áfa lett – mondta. Kifejtette: a kormány 15 százalékos eltérésig igazságügyi szakértő bevonása nélkül dönthet úgy, hogy a programot el lehet indítani. Közölte, mivel az eltérés 5,8 százalékos volt, elfogadták.
A 4-es metró beruházási szerződés aláíróját, a volt főpolgármestert terheli a felelősség
A 4-es metróval kapcsolatban közölte, az Európai Bizottság várhatóan március 17-én bocsájtja Magyarország rendelkezésére az OLAF hivatalos jelentését. A fővárosnak és a kormánynak 60 napja lesz álláspontja közlésére – ismertette. Hozzátette: a vita lezárása után várhatóan azonnal 59 milliárd forintot vissza kell fizetni a magyar államnak, amelynek kötelessége, hogy ezt az összeget a fővároson behajtsa. Jelezte, megpróbálnak majd Budapestnek segíteni, hogy a fővárosiakat érzékelhető kár ne érje. Ezt követően van lehetőség ezt a pénzt a kivitelezőkön behajtani – mondta.
A miniszter szerint a szerződés aláíróját, a volt főpolgármestert terheli a felelősség.
Beszámolt arról is, hogy a Csíki sör meghívására március második felében meglátogatja a sörgyárat, amelynek szeretne segíteni.
A most még a XIII. kerületi Szent István-parkban lévő Lukács György-szobor kapcsán kérdezték a minisztertől azt, van-e helye véreskezű kommunistáknak emléket állító szobornak Budapesten. Lázár János szerint nincs. Megjegyezte, tartalmilag Lukács György munkásságát mindig is kerülte.
Az izsáki uniós beruházásról a miniszter közölte, bejelentés után szabálytalansági eljárást rendelt el, helyszíni vizsgálat már volt, de még folyik az eljárás.