- A kormány erős államok erős szövetségére törekszik.
- Az illegális bevándorlás megfékezése a fő prioritás.
- Fokozódhat a hazánkkal szembeni nemzetközi nyomás.
- A rezsicsökkentést fent kell tartani és meg kell védeni.
- Hat kérdéssel indul a nemzeti konzultáció.
- A külföldi egyetemeknek is be kell tartaniuk a szabályokat.
- Lázár János az utóbbi 30 év legdurvább választási kampányára számít.
A kormányinfó kezdetén Lázár János közölte, hogy a legközelebbi kormányülés a keddi kabinetüléseket követően a jövő héten szerdán lesz és ezzel kezdődik majd meg a 2018-as költségvetés előkészítése is.
Csak erős államok tudnak létrehozni erős szövetségeket
A miniszterelnökséget vezető miniszter ezt követően kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett volt a római Európai Uniós nyilatkozat elfogadása mellett és számos javaslatot is megfogalmazott. Ezek legfontosabb üzenete, hogy csak erős államok tudnak erős szövetséget létrehozni, alkotni.
A visegrádi országok erre koncentráltak, éppen ezért szóltak a javaslataik a határvédelemről és a terror ellenes küzdelemről, illetve a munkahelyteremtés fontosságáról – emlékeztetett az elmúlt hét történéseire a miniszter.
A kormány erősödő uniós nyomásra számít
A jogi határzár célja a Magyarország határára érkező bevándorlók megállítása – folytatta a miniszter az e hét keddjén életbe lépő intézkedés indoklásával.
Ezzel a határzárral Magyarország nemcsak saját, hanem az Európai Unió határait is védi – emlékeztetett a miniszter.
Lázár János azt is elmondta, hogy felmérések bizonyítják, hogy például a szomszédos Ausztria lakosságának biztonságérzete alaposan romlott az illegális bevándorlás erősödése óta.
A kontroll nélküli, ellenőrizetlen bevándorlás egyértelműen csökkenti a kontinens polgárainak biztonságát
– vonta le a következtetést a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az intézkedés kapcsán kedden tárgyaltak az illetékes miniszterek, Pintér Sándor és Trócsányi László az uniós menekültügyi biztossal. A látogatást Lázár János egyértelmű „nyomásgyakorlásként” értékelte .
A kormány megállapítása az, hogy a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében a magyar kormányra nagy nyomást helyezhetnek a következő időszakban.
„Ez a támadás az uniós bíróságok, a bizottság és civil szervezetek részéről érkezhet”
– fogalmazott a miniszter.
A miniszter ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kormány úgy tudja: a közeljövőben kitűzik a kvótapert is.
A miniszter újságírói felvetésre reagálva elmondta, hogy kvótaügyben jogi eszközökkel lehet védekezni, de politikai szövetségeket is kell kötni. A V4-es országok már partnerek, de lassan Ausztriában is változik a helyzet.
A miniszter szerint a jogi csatákban fel kell venni a kesztyűt, ez viszont nem jelentheti azt, hogy Magyarország kilépne az Európai Unióból – szögezte le Lázár János.
Az Európai Unió célja az, hogy megtörje Magyarország belbiztonságát.
„De mi nem kívánjuk beengedni az országba az illegális bevándorlókat”
– emelte ki a miniszter.
Hozzátette: a magyarországi szabályozás megfelel minden jogszabálynak, ezért a magyar kormány áll minden vizsgálat elé.
Ma Magyarországon 520 illegális bevándorló tartózkodik – fűzte hozzá Lázár János.
„Soros Györgynek, illetve az általa támogatott szervezeteknek van egy határozott álláspontja a világról, amelyet ugyan Magyarországon nyugodtan hirdethet, de a szabályokat akkor is be kell tartaniuk nekik is”
– reagált egy a témához kapcsolódó kérdésre a miniszter.
Újabb strasbourgi döntések jönnek majd
Várhatóan több, a két bangladesi férfi ügyéhez hasonló döntés is születik majd az Emberi Jogok Európai bíróságán. Ez a nyomásgyakorlás része, hogy Magyarország adja fel a határzárat – tette egyértelművé a miniszter.
Lázár János szerint mindehhez partnert is találtak Magyarországon, a Magyar Helsinki Bizottságot, amely mára „politikai szervezetté” vált. A miniszter azt kérte a Helsinki-bizottságtól, hogy ha valóban elvi ügynek tekintik a munkájukat, akkor a két bangladesi ügyében – akiket a szervezet képviselt – a strasbourgi bíróság döntésével neki megítélt 2,7 millió forintot ajánlja fel a határon dolgozó karitatív szervezeteknek.
„Keresik a kollégák, hogy a Helsinki Bizottság tulajdonképpen kikről is beszél egyáltalán, merthogy a bevándorlási hivatal senki ellen nem intézkedett” – reagált Lázár János arra az újságírói felvetésre, hogy a Helsinki Bizottság szerint gyerekeket és egy beteg anyát is tranzitzónába szállítottak a magyar hatóságok.
A miniszter emlékeztetett, hogy a szervezet egykor elismert jogvédő volt, de ma már sokkal inkább politikai tevékenységet folytat. Lázár János hozzátette, hogy a Helsinki Bizottság nem az államtól kér pénzt, hanem inkább Soros Györgynél áll sorban.
Szükség van a rezsicsökkentésre
A miniszter a rezsicsökkentésről kifejtette: azt az Európai Unió több kötelezettségszegési eljárással is támadja. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ha a piaci cégek határoznák meg az árakat, és a kormány nem tudna abba beleszólni, amit az EU szeretne, akkor 30-50 százalékkal is megugorhatnának a rezsiárak.
Hat kérdés lesz a nemzeti konzultációban
Hat kérdésben és öt témában kezdődik meg a nemzeti konzultáció, így az adó és foglalkoztatáspolitika, az energetika, a civil szervezetek külföldi támogatása és a bevándorlás kapcsán is tesz fel kérdéseket a lakosságnak a kormány – tájékoztatott a miniszter. Lázár János szerint ez egy demokratikus kezdeményezés, és ha a kormány megkérdezi az emberek véleményét, arra nem szabad sajnálni a pénzt.
„Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a választópolgárok elmondhassák a véleményüket”
– tette világossá a tárcavezető. Lázár János szerint a nemzeti konzultációba kizárólag függetlenségi témák kerültek, a konzultációra pedig azért van szükség, mert
a kormánynak támogatásra van szüksége, hiszen egyedül képtelen harcolni.
A kormány megvédi a nemzeti érdekeket
A miniszter a Csíki Sör ügye kapcsán kitért arra is, hogy minden olyan esetben, amikor a multik magyar érdekeket támadnak, a magyar kormány megtalálja majd a megoldását annak, hogy megvédje Magyarország érdekeit.
A miniszter a tájékoztatón kitért arra a Nébih tesztre is, amelynek során 100 terméket vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. Lázár János szerint a vizsgálat arra jutott, hogy az itthoni termékek jelentősen rosszabb minőségűek, mint a külföldi hasonló árucikkek.
„Kettős minőséget tapasztalunk az olasz és az osztrák termékek és a Magyarországon forgalmazottak között” – emelte ki a tárcavezető.
A megvizsgált 90-ből 70 termék volt más minőségű itthon, mint a külföldi boltokban.
A kormány célja – és ebben a V4-ek is egyetértenek – az, hogy az EU szabályban rögzítse, legyen feltüntetve az ilyen termékeken, hogy ezek más minőséget képviselnek, hiába azonos a csomagolásuk – jelentette be a miniszter.
A tájékoztatón Lázár János azt is bejelentette, hogy március végéig 8921 milliárd forintnyi uniós forrást írtak ki, ez a tempó öt évvel gyorsabb, mint ahogyan azt annak idején a szocialisták intézték. Összesen 124 ezer pályázat érkezett be.
A Magyar Idők helyszínen tartózkodó munkatársának érdeklődésére a miniszter elmondta, hogy a Csíki Sör és a Heineken megállapodása ellenére sem vonja vissza a kormány a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvénymódosítási javaslatát.
Egyelőre az a törekvés, hogy az Európai Unióban próbáljon meg a kabinet szövetségeseket keresni ebben az ügyben, ha ez sikertelen, akkor a továbbiakban az Országgyűlés elé viszik a témát.
A szólásszabadságot természetesen tiszteletben tartja a kormány, ám a XX. századi diktatúrák áldozatainak emberi méltóságára is tekintettel kell lenni, a tervezet az ő érdekeiket állítja fókuszba – szögezte le Lázár János.
Élelmiszer-ügyben a következő lépés a V4-ek együttműködése lehet – szögezte le a miniszter munkatársunk másik kérdésére. Ha sikerül közös álláspontra jutniuk, a kormány azt fogja kérni az EU-tól, hogy tegye kötelezővé a gyártónak, vagy a forgalmazónak, hogyha kettős minőséget alkalmaz az élelmiszerekben, azt tüntesse is fel a termékeiken országspecifikusan – erősítette meg Lázár János.
Külföldi egyetemek: mindenki tartsa be a játékszabályokat!
A külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, és nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását – mondta Lázár János a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról szólva.
A tárcavezető az Oktatási Hivatal vizsgálatát – amely 28 külföldi egyetem közül 27-nél talált problémákat – jogszerűnek és alaposnak nevezte. Jelezte egyúttal: minden külföldi egyetem számíthat arra, hogy a kormány méltányos módon fogja megvizsgálni a kérelmét mind az együttműködést, mind a képzés tartalmát illetően.
A kabinet azt szeretné elérni, hogy a diákok védelme jegyében mindenki tartsa be a játékszabályokat
– hangoztatta.
Lázár János hozzátette, elegendőnek tartja az elkövetkező egy évet arra, hogy az érintett külföldi egyetemek esetében megköttessenek azok a nemzetközi megállapodások, amelyek a tervek szerint a működésük feltételei lesznek.
A miniszter szerint minden, ami ezen felül van, „politikai hisztériakeltés”.
Egy újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte, hogy a CEU-ügye nem érintheti az amerikai-magyar államközi viszonyt. Leszögezte, hogy a Soros-féle egyetem is fair eljárásra számíthat a kormány részéről.
Lázár János nem hiszi, hogy a CEU számára a jelzett feltételek teljesíthetetlenek lennének. Ha mégis, az szerinte egy szegénységi bizonyítványt jelent az egyetem számára.
„Közeledik a kampány, szerintem ez egy politikai ügy, hisztéria” – húzta alá a miniszter. Lázár János szerint a CEU nem fog megszűnni, ha betartja a szabályokat és emlékeztetett rá, hogy van ma Magyarországon egy másik olyan amerikai egyetem, amely már most is megfelel a szabályoknak.
A tárcavezető szerint senki számára sem lehetett meglepő, hogy vizsgálat folyik a külföldi intézetek kapcsán, hiszen ez tervezhető volt és minden érintett tudott róla.
Nem megengedhető, hogy egy magyar egyetem hátrányban legyen egy itthon működő felsőoktatási intézménnyel szemben
– húzta alá Lázár János. A miniszter emlékeztetett, hogy ma kiadhat egy külföldi egyetem vagy főiskola magyar-és külföldi diplomát is úgy, hogy közben a származási országában nem folytat képzést.
Egy magyar egyetem ugyanígy nem adhat ki külföldi diplomát.
Törvénymódosítás jöhet a gyorsabb bürokrácia érdekében
A miniszter elmondta, a tervezett módosítás célja, hogy gyorsabb legyen a külföldön született magyar gyermekek magyar papírjainak elkészítése. Ebben a folyamatban lát hiányosságokat a tárcavezető. Ehhez a szülők együttműködésére is szükség van, ugyanis van olyan dokumentum, amelyet csak kérelemre állítanak ki a magyar hatóságok – tette hozzá Lázár János.
A reklámadót firtató kérdésre azt felelte: az Európai Bizottság döntésének végrehajtásáról van szó, amely szerint egységes adókulcsot kell alkalmazni 100 millió forint felett.
Ennek értelmében az idei évre – mivel csak június 1-jétől tervezik a módosítást – valamivel több mint 5 százalék lesz az adó, az eddigi befizetésekből pedig 20 milliárd forintot kapnak vissza a szereplők. Az adónem jövőjével összefüggésben azt mondta, a 9 százalékos kulcs jövöre lesz a terveik szerint, de az a 2018-as költségvetés és adótörvények tárgyalásakor dől el. A motiváció az ötlet mögött az volt, hogy a hazai kisebb médiaszereplők kevesebb adót fizessenek, mint mondjuk az RTL.
Az uniós bizottság azt mondta, hogy nem lehet sávos az adózás, ezért lesz várhatóan 2018-tól egységesen 9 százalékos kulcs. Idén azonban visszajár a pénz azoknak, akikre a reklámadó korábban vonatkozott – ismertette a kormány döntését Lázár János.
Egyetért a miniszter Tarlós Istvánnal
A főpolgármesternek arra a kijelentésére, hogy nem kellene befizetni a közterületi kamerák által rögzített közlekedési vétségek után kiszabott bírságokat a miniszter úgy reagált, hogy egyetért a felvetéssel. Lázár János emlékeztetett, hogy az ORFK szerint a közterület-felügyelet kamerái nem is felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján bírságolni lehetne.
Pintér Sándort megkérik majd arra, hogy világosabb szabályozás legyen erről, ugyanis jelenleg hét jogszabály rendelkezik a témáról – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János azt közölte, hogy a kormányhoz nem jutott el semmilyen, a Budapestre tervezett Maccabi-játékokat ellenző kezdeményezés és a miniszter reméli, hogy az eddigi konszenzus nem szűnik meg és ez a sportesemény nem fog úgy járni, mint az olimpiai pályázat.
Extrém durva kampány várható
Egy újságírói kérdésre reflektálva a miniszter megjegyezte, a kormánynak nincsenek illúziói, az elmúlt 30 év legdurvább választása kampánya jön. Ez azonban egyáltalán nem a kormánypártokon múlik majd – tette hozzá Lázár János.