- Oláh György halálával egy nagy magyar hazafit vesztett a nemzet.
- A jogi határzár megerősítésével az Európai Uniót is védjük az illegális bevándorlóktól.
- A kormány a kormánypártok néppárti tagságából eredő kötelezettséghez tartja magát.
- A paksi bővítés az utóbbi 25-30 év legsikeresebb projektje.
- Május 1-re elkészül a második kerítés a déli határon
A 81. kormányinfó kezdetén Lázár János megemlékezett az életének 90. évében elhunyt Oláh György, Nobel-díjas kémikusról, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjáról.
Egy nagy magyar hazafit és a tudományos élet egyik nagy alakját vesztette el a nemzet – tette hozzá a miniszter.
Ausztriát és Németországot is segítjük a határzárról szóló törvény szigorításával
Magyarország kormánya úgy ítélte meg, hogy az ország biztonsága fontosabb, mint, hogy az illegális bevándorlók szabad mozgását biztosítsuk – emlékeztetett a parlamenti döntésre a miniszter.
A magyar kormány álláspontja szerint az a törvénycsomag amelyet a parlament elfogadott és amely hamarosan életbe lép, teljes összhangban van az uniós jogszabályokkal.
Ráadásul ezzel Németországot és Ausztriát is segítjük, hiszen oda naponta ezrével érkeznek a migránsok, így viszont, hogy a jogi határzár szigorításával már nem léphetnek be az unió területére, így immár ez sem fordulhat elő a jövőben – tette hozzá Lázár János.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy gyermekeket nem tartanak fogva, mert a kisérő nélkül érkező kiskorúakat behozzák az országba, többek között a fóti gyermekvárosba.
Lázár János a kormányinfón kitért az osztrák kancellár szerdai nyilatkozatára, amely szerint csökkenteni kellene azon országok uniós támogatását, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadása elől. Christian Kern egyébként egyes országok piacrabló adó- és bérpolitikáját is kritizálta. Magyarország idéntől egységesen 9 százalékra csökkentette a társasági adó mértékét.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter utóbbi kapcsán úgy reagált, hogy szimpla adópolitikai versenyről van szó, az előbbi felvetésre pedig azt mondta, hogy Ausztria érdeke is az, hogy a magyar határ délen zárva maradjon.
Megítélése szerint az osztrák-magyar viszony kifejezetten jó, és aránytalan megközelítés lenne, ha pusztán a migrációs politika miatt kezdődne meg az EU-s támogatások felülbírálata.
Egy újságírói felvetésre reagálva a miniszter azt közölte, hogy a román-magyar-határon egyelőre nem épül kerítés, de ezt a lehetőséget a jövőben nem lehet kizárni.
Senkit sem bántottak a magyar katonák és rendőrök
Mind a honvédség, mind a rendőrség cáfolja, hogy bármilyen kényszerítő eszközt alkalmaztak volna a magyar-szerb határon – mondta Lázár János.
A legkisebb esélye van annak, hogy Magyarországon történtek volna a bántalmazások, mivel minden akcióról felvétel történik.
Hazugság az, amit az Orvosok Határok Nélkül szervezet állít
– jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Magyarország lojális az Európai Néppárthoz
Lázár János szólt az Európai Tanács elnökének esedékes választásáról is, amellyel kapcsolatban közölte: mivel a magyar kormánypártok az Európai Néppárt tagjai, ezért a pártcsalád javaslatát támogatják.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban próbált kompromisszumot létrehozni Lengyelország és az Európai Tanács (ET) tagjai között, de ez nem vezetett eredményre. A magyar kormánypártok így a néppárti tagságból eredő kötelezettséghez tartják magukat, még akkor is, ha megértik az ET-elnöki jelöléssel kapcsolatban a lengyelek problémáját
– fejtette ki Lázár János, utalva arra, hogy a lengyel kormány nemrég váratlanul bejelentette: a jelenlegi ET-elnök, Donald Tusk helyett Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére.
A legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt Donald Tusk jelöltségét támogatja.
a KORMÁNY 60 ÉVRE RENDEZTE AZ ÁRAMELLÁTÁS ÜGYÉT
Ez a legsikeresebb projekt az utóbbi 25-30 évben – emlékeztetetett Lázár János a Paks II. projekttel kapcsolatos, az Európai Bizottság által meghozott döntésre.
A viták lezárása rávilágított arra, hogy hogyan kell képviselni egy versenyjogi kérdésben a magyar álláspontot.
Ma nagyon sokan álmodnak jövőt az energiapolitikát illetően, de azt csak Orbán Viktor tudja megvalósítani
– tette hozzá. A paksi bővítés esetében a nemzetállami érdeket sikerült képviselni, ami szintén azt mutatja, hogy ez nagyon komoly siker – mondta a miniszter.
Bebizonyosodott, hogy Magyarországnak joga volt Oroszországgal tender nélkül szerződést kötnie a bővítésről – húzta alá Lázár János.
Amikor fűtőanyagot vásárolunk az oroszoktól, akkor is az mindenben megfelel az uniós jogi elvárásoknak, ahogy a szerződéskötés módja is és az állami támogatás módja is – mondta a miniszter.
A Miniszterelnökség vezetője szerint a műszaki feltételek is megfelelnek az uniós követelményeknek, hasonló a helyzet a szerződések titkosságával. A versenyszabályokat tekintve is megfeleltünk a bizottság előtt – tette hozzá.
A miniszter kifejtette, hogy a 2013. november 23-án kezdődött uniós vizsgálat eredménye alapján az orosz technológia mindenben megfelel az uniós és nemzetközi biztonsági követelményeknek és a nukleáris szakembergárda is kimagasló – mondta Lázár János.
A kormány még 2014-ben úgy döntött, hogy nem privatizálja Paksot, amely a jövőben a magyar energiafelhasználás 50 százalékát fogja biztosítani – emlékeztetett Lázár János. Abban az esztendőben a választók annak fényében döntöttek a paksi erőmű bővítéséről, hogy a kormány még a választások előtt megkötötte a szerződést – kanyarodott vissza négy évvel ezelőttre a miniszter.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kormány azt is mérlegeli, hogy nem veszik föl az orosz hitelt, de erről még semmilyen döntés nem született. Várhatóan több ország is megkérdőjelezi majd az Európai Bizottság döntését.
A jelenlegi tervek szerint 2018-ban indulhat az építkezés és ezzel a magyar kormány hatvan évre rendezi az áramellátás ügyét
– tette hozzá a miniszterelnökséget irányító miniszter.
A tárcavezető számot adott arról is: Ausztria jelezte, hogy részt kíván venni az engedélyezési eljárásban, s elképzelhető, hogy mások is megkérdőjelezik a beruházás szükségességét, azonban annak halasztó hatálya nincs. Magyarország folyamatosan tájékoztatja az uniót a projektről és nem számít olyan kezdeményezésre vagy támadásra, amely érdemben befolyásolná a beruházás sorsát – tette hozzá.
Lázár János egyúttal fajsúlyos gazdasági, és nem politikai kérdésnek minősítette Paksot és sajnálatosnak tartotta, hogy néhány kispárt a választási kampányt megkezdve zászlajára tűzte a kérdést.
A kormány mindig készen áll az értelmes gazdasági vitákra, s azt tartja szem előtt, hogy 4 millió magyar háztartás és az ipar mennyiért tud áramot kapni
– szögezte le.
Értékelése szerint az emberek a beruházásról szóló elképzelések ismeretében választották újra a kormányt 2014-ben, a 40 környékbeli település fórumain pedig az derült ki, hogy a helyi közösségek elsöprő arányban támogatják a bővítést.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a paksi bővítés a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése szempontjából is fontos. Magyarország pillanatnyilag nincsenek olyan kereseti viszonyok, hogy a magyar emberek megengedjenek maguknak olyan áramárak kifizetését, mint például a németek, ahol sokkal magasabb a villamos-energia előállítási költsége és ezáltal a fogyasztói ára is – szolgált példával Lázár János.
További újságírói érdeklődésre felelve a miniszter elmondta, hogy az elképzelések szerint Paks II-t Paks I. munkatársaival üzemeltetik majd.
Lázár János arról is tájékoztatott, hogy a kormány nem tervez kampányt Paks ügyében. Politikai vitát nem akarunk, de szakmai vitát szívesen folytatunk – tette hozzá a miniszter.
Május 1-e az új határzár elkészültének határideje
A Magyar Idők helyszínen tartózkodó munkatársának kérdésére a miniszter emlékeztetett rá, hogy gőzerővel folyik a déli határon a 143 kilométer hosszúságú ún. második kerítés megépítése és a munkában fogvatartottak is részt vesznek. A kerítés elkészültének a határideje nem változott, az továbbra 2017. május 1-e – emlékeztetett Lázár János.
A pártfinanszírozásra vonatkozó kérdésre a miniszter azt felelte, hogy arról majd a parlamenti pártoknak kell megállapodniuk.
A kanyarójárvánnyal kapcsolatban nincs ok pánikra
A kanyarójárványról a miniszter azt mondta, hogy 1969 óta van kötelező oltás. Korábban nem volt rendszeres oltás.
Eddig 29 kanyarógyanús megbetegedést jelentettek, ami egészségügyi dolgozókat és civileket is érint – közölte a miniszter. Azt is elmondta: a betegek ellátása zajlik, a szükséges oltóanyag és gyógyszer rendelkezésre áll.
A megbetegedés először a makói kórházban ütötte fel a fejét, vélhetően egy Romániából érkezett beteg ellátása miatt, ám pánikra nincs semmi ok, mivel a betegség gyógyítható- erősítette meg a tárcavezető.
A megbetegedettek számával kapcsolatban csütörtök délután várható újabb adat – tette hozzá a miniszter.
Azt is mondta, hogy minden megbetegedettnek volt védőoltása.
Tekintettel arra, hogy egyre több külföldi jön Magyarországra, mindenféle pánikkeltés ellenére a nemzetközi sajtóban nem is olyan rossz hazánk megítélése – tette hozzá a miniszter.
Milliárdokat kapnak a kutatók
Lázár János arról is beszélt, hogy több mint 700 millió forintot kapott az agrárkamara. A magyar kutatás-fejlesztés érdekében indul egy program a kutatócsoportok fejlesztésére.
A kutatók először 9, majd évi hárommilliárd forintot kapnak majd.
A kormány átadja a szalagokat a történeti levéltárnak
A kormány átadja a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Lázár János emlékeztetett: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javasolta az átadást. Az adatoknak legkésőbb az első félév végéig kell átkerülniük a levéltárba – tájékoztatott a tárcavezető.
A miniszter azt is mondta, hogy ezt követően megkezdődik az adattartalmak minősítésének felülvizsgálata.
A fogyasztókkal és a kereskedőkkel konzultál a kormány
A kormány a fogyasztókkal és a kereskedőkkel is konzultál az eltérő minőségű élelmiszerek ügyéről – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János kifejtette, hogy
Magyarország fel kíván lépni a kettős minőség ellen és megvitatná, hogyan lehet elérni a vásárlók kötelező tájékoztatását.
A környezetterhelés csökkentésének indokával felvetnék azt is, hogy a több ezer négyzetmétert parkolóként leaszfaltozó kereskedőházak hogyan tudnák megváltani zöldterületek létrehozásával az okozott károkat.
A tárcavezető a felvetendő témák közé sorolta a munkavállalók hétvégi foglalkoztatását is.
Mint mondta, adópolitikai szempontokat nem mérlegeltek, elképzeléseiknek nem a megsarcolás a célja, hanem a fogyasztók és a munkavállalók érdekeinek védelme.
A tárcavezető azt is közölte, hogy
Magyarország semmilyen, adózási szuverenitást érintő területet nem ad át az Európai Uniónak.
Az energiauniót illetően üzleti modellben gondolkodik az EU – húzta alá Lázár János. Az unió ki akar jelölni egy szociális kört Magyarországon, míg a többiek nem lennének védettek. Jelenleg a magyar emberek 90 százaléka védett – tette hozzá a miniszter.
A miniszter azt is megerősítette, hogy Magyarországon jelenleg egy, Európában példátlan volumenű béremelési program zajlik és ez folytatódik majd 2018-ban és a tervek szerint 2019-ben is. Nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi bérekkel Magyarország versenyképességét nem lehet fenntartani – tette hozzá Lázár János.
Nem duplázódott meg a Puskás-stadion költsége
Lázár János a kormányinfón azt is elmondta, hogy a Puskás-stadion költsége nem duplázódott meg, mivel az állam 180 milliárd forintért szerette volna mégépíttettni, de csak 190 milliárdért vállalták.
Harcolni kell a bírói korrupció ellen
A bírói szervezeten belüli szabályozást a kormány nem kommentálhatja, de a bírói hivatalnak fel kell lépnie a korrupció ellen – mondta Lázár János. Ha Handó Tünde a korrupció ellen küzd, akkor azt személyesen tudom támogatni – tette hozzá egy újságírói kérdésre válaszolva a miniszter.
2019 őszétől jöhet a 9 osztályos közoktatás
A köznevelési kerekasztalnak kell megvitatnia, hogy legyen-e 9 osztályos köznevelés vagy sem – ezt már újságírói kérdésre válaszolva mondta Lázár János. A miniszter jelezte, hogy a kormány egyelőre nem hozott döntést a kérdésben, ezt a vitát a szakmára bízza. „Ha lesz szakmai konszenzus, és az infrastruktúrát is sikerül mellétenni, akkor legkorábban 2019 őszétől, felmenő rendszerben lehet bevezetni a 9 osztályos iskolát” – fogalmazott a miniszter. Lázár János szerint végig kell gondolni, hogy a plusz egy osztály hol jelenjen meg, de a legnagyobb értelme talán az óvoda és az általános iskola között, egy felkészítő évnek lenne. A miniszterelnökséget vezető miniszter látott már arra vonatkozó példát, hogy ez a rendszer szép eredményeket képes produkálni.