Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter gratulált a magyar labdarúgó válogatottnak, a kapitánynak és az MLSZ-nek is. A kijutás is nagy eredmény, a csoportból való továbbjutás is, most a vasárnap esti mérkőzésért szurkolunk.
Figyelmeztetés az Eb helyszínén szurkoló magyaroknak
A labdarúgó Európa-bajnoksághoz kötődik az információ, amellyel a magyar titkosszolgálat rendelkezik, miszerint nagy a valószínűsége egy terrorcselekménynek. Lázár János mindenkitől azt kérte azoktól, akik Franciaországba utaznak, hogy regisztráljanak a külügyminisztérium honlapján.
Ezen kívül figyeljék a francia hatóságok figyelmeztetéseit és útmutatásait. A TEK korábban ajánlásokat fogalmazott meg a szurkolók számára. Az Eb még hosszú ideig tart, az információk azt támasztják alá, hogy a veszély fokozódott, mindenkinek óvatosnak kell lennie.
Kormányülés lesz pénteken
A kormány pénteken ülést tart. A legfontosabb az Alkotmánybíróság döntése, amellyel lehetővé tette, hogy az ősszel, szeptemberben, vagy októberben sorra kerülhessen a kvótareferendum. A kormány arra kíváncsi, hogy a magyar emberek miként gondolkodnak. A kérdés, hogy ki határozhatja meg, hogy kivel élünk együtt – mondta Lázár János.
Már intő jel, hogy az EU határügynökségének új vezetője már nem döntéseket hoz, hanem ajánlásokat fogalmaz meg, így a döntés a nemzeti kormányok kezében marad.
A pénteki kormányülés fő napirendi pontjának nevezte Lázár János az Alkotmánybíróság döntését, amelyben a testület nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak.
Ezzel elhárultak a jogi akadályok az őszi népszavazás előtt, a kormány célja pedig az, hogy minél több ember mondhassa el véleményét – jelentette ki Lázár János, aki fő kérdésnek azt nevezte: ki határozza meg, hogy ki élhet az országban, ki vállalhat munkát, ki léphet be.
Szigorodik az ausztriai menekültügyi törvény
Az osztrák és a magyar hatóságok több egyeztetést folytattak, ezek állandó tárgya a magyar-osztrák határ és az ottani migrációs helyzet. Ausztria korlátozza a területére való belépést. Magyarország csak olyan lépést tud alkalmazni az átutazókkal kapcsolatban, amilyet az osztrák fél is alkalmaz. Ausztria szigorítaná menekültügyi szabályozását, és várhatóan sokakat vissza kíván toloncolni.
Magyarországra be lehet lépni a bevándorlóknak, csak az kérjük, hogy tartsák be országunk és az EU törvényeit.
Vonatkozik ez elsősorban a magyar-szerb határra, ahol számosan próbálnak illegálisan magyar területre jutni. Őket – elfogásuk esetén – visszaszállítják a belépési pontokhoz. A magyar-horvát határon gyakorlatilag megszűnt a migráció – mondta Lázár János.
A jövő héten az Európai Tanács ülése várható, amely többek között a migrációval is foglalkozik majd. Körülbelül 45 ezer ember jutott át Európa nyugati részébe, valamint 179 ezer regisztrált, akiket vissza akarnak toloncolni. A magyar kormány álláspontja szerint a migránsok nem Magyarországon léptek be az EU területére, hanem görög földön. A kormány munkacsoportja azon dolgozik, hogy megtalálja a jogi utat, amelynek segítségével érvényesítheti álláspontját.
45 ezer embert akarnak Magyarországra toloncolni
Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: mintegy 45 ezer embert kívánnak visszatoloncolni ide a partnerországok. Magyarország 179 ezer embert regisztrált.
Idén több mint 21 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon – ismertette Lázár János. Őket mind nyilatkoztatják arról, hol léptek be az Európai Unióba.
A miniszter, aki a külügyi tárcavezető komoly diplomáciai sikereként értékelte a balkáni útvonal lezárásának elismerését, hozzátette: most azt kell bemutatni, hogy Görögország volt az, amely „nem tartotta be a játékszabályokat” a regisztráció elmulasztásával, ezért azonban Magyarország nem büntethető.
Jelezte: az Európai Tanács jövő héten tanácskozik a migráció aktuális kérdéseiről, így a kormány pénteken megtárgyalja a bevándorlással kapcsolatos kormányzati munkacsoport előterjesztését.
A miniszter elmondta, a kormány kész egyeztetni a migrációs szükségrendeletet hatályba léptető Ausztriával is annak érdekében, hogy a nyári hónapokban is minél zavartalanabb legyen a határforgalom a két ország között.
A várhatóan egy-két hónapon belül hatályba lépő rendelet felveti az oda érkezők visszatoloncolásának lehetőségét, miután 37 ezer 500 főben határozták meg a befogadandók számát – ismertette. Pintér Sándor belügyminiszter ezért egy munkabizottság felállítását kezdeményezte Ausztriával a határátkelés könnyítése érdekében.
Az osztrák és a magyar hatóságok már eddig is folytattak több szintű egyeztetéseket, amelyek állandó tárgya a két ország közötti migrációs forgalom. Magyarország a kölcsönösség és a viszonosság jegyében közelít a kérdéshez – hangsúlyozta.
Minden brit állampolgár joga, hogy elképzelése szerint szavazzon
Lázár János nem kívánt latolgatni a brit EU.népszavazással kapcsolatban, ez szerinte a brit állampolgárok joga. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság is pénteken értékeli majd a szavazás eredményét, amely hajnalra várható. A hivatalos információk szerint 46 millió állampolgár regisztrált a szavazásra, tehát óriási az érdeklődés iránta.
„Minden brit választó saját joga állást foglalni országa európai uniós tagságáról, ugyanakkor Magyarország megtisztelőnek tartja, hogy az EU-ban Nagy-Britannia szövetségese lehet” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője budapesti sajtótájékoztatóján a csütörtökön zajló brit EU-referendumról.
A miniszter közölte: a kabinet pénteki ülésén érdemben foglalkozik majd a népszavazással, értékelni fogja az eredményét.
Emellett a kormányülésen nagyberuházásokról döntenek majd, és az önkormányzati dolgozók minapi sztrájkja is téma lesz. Utóbbival kapcsolatban Lázár János azt mondta, a kormány kész egyeztetni az ágazati szereplőkkel.
A szavazást nem csupán egy nemzeti kérdésként kezeljük, az EU jövőjéről van szó, ránk is hatással van, hogy a világ sorsának alakítója kiléphet az Európai Unióból. Szoros eredmény várható, így ha az EU-ban való maradásra is szavaznak a britek, annak legalább olyan figyelmeztető hatása lesz, mintha a érvényesülne a kilépési szándék. A kilépésnek és a bennmaradásnak is lesznek következményei – szögezte le Lázár János.
A Brexit megtárgyalásán túl a pénteki kormányülésen nagyberuházásokról döntenek majd, ilyen például a Liget-projekt, a fővárosi Palotanegyed fejlesztése, a Gül Baba türbéje és a Magyar Állami Operaház felújítása, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának folytatása, továbbá az M4-es beruházás lezárása, valamint más közúti, vasúti fejlesztések – sorolta Lázár János.
Elmondta azt is: a pénteki kormányülésen Tarlós István főpolgármester nem vesz részt, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azonban igen. A kabinet azonban a fővárosi közlekedésfejlesztésről csak Tarlós Istvánnal együtt dönt – fűzte hozzá.
A fővárosi buszpótlást firtató kérdésre úgy felelt: ez a kérdés a tucatnyi fontos kérdés közül egy, a miniszterelnökkel a pénteki napirend kialakítása során figyelembe veszik a főpolgármester érvelését.
A kormányülésen az önkormányzati dolgozók minapi sztrájkja is téma lesz, erről Lázár János úgy nyilatkozott, a kormány kész egyeztetni az ágazati szereplőkkel, így az önkormányzati érdekszövetségekkel és a szakszervezetekkel. A kormány nem vitatja, hogy jó néhány önkormányzati tisztviselő béremelési igénye jogos – mondta, megjegyezve, hogy az anyagi források megteremtése a valódi kérdés.
A kabinet azzal kapcsolatban is állást fog foglalni pénteki tanácskozásán, hogy Áder János államfő visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot – közölte a Miniszterelnökség vezetője.
az önkormányzati szféra béremelésiről
Az önkormányzati szféra béremelési igényével kapcsolatban Lázár János elmondta, a kormány kész az egyeztetésre, ugyanakkor mivel esetükben az önkormányzat a munkáltató, a jogszabályokon módosíthatnak az érdekükben.
Mindezeken felül a nyári gyermekétkeztetésről és -táboroztatásról is tárgyal majd a kormány soron következő ülésén.
Lázár Jánostól megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy a kormány tervez-e változtatni a GMO-mentes álláspontján. A miniszter erre nemmel válaszolt, kijelentve: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a legelkötelezettebb harcosa a GMO-mentességnek.
Portik Tamásnak, az Energol volt vezetőjének múlt heti vallomását, annak Rogán Antal minisztert érintő részét kérdésre úgy kommentálta: nem vehetők komolyan egy olyan ember állításai, akit gyilkosságért elítéltek. Szerinte egyébként három-négy éve Rogán Antal politikai „levadászása” zajlik, Juhász Péternek, az Együtt alelnökének például ez a politikai „krédója”.
Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének ügyéről
A kormány tudomásul veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntését a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének ügyében, de nem ért vele egyet – jelentette ki kérdésre Lázár János. Hozzátette: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy nem sérültek Baka András emberi jogai, nem korlátozták őt a véleménynyilvánításban, hozzátette ugyanakkor, hogy az EJEB személy szerint Baka Andrással kapcsolatban hozott döntést, így annak nincs hatása az egész magyar demokráciára.
Az ítélet kézbesítését követően az első törvényes határidőben kifizetik a neki megítélt kártérítést.
Kérdésre kijelentette azt is: nincs tudomása olyan hangfelvétel létezéséről, amelyet a sajtó Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köt, és olyan rendőrségi nyilatkozatot sem látott, ami alapján lenne ilyen hangfelvétel.
Érettségi, felsőoktatás, áfacsökkentés
A miniszter beszámolt arról is: 73 ezer diák szerzett érettségi bizonyítványt idén, 284 ezer középszintű szóbeli vizsga zajlott az elmúlt időszakban Magyarországon, 1161 helyen 3241 vizsgabizottság előtt.
Felsőoktatásba 111 ezren jelentkeztek, 72 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Gazdaságtudományokra a jelentkezők 17 százaléka, műszaki képzésre 15 százalék jelentkezett, orvosi és egészségtudományokat a diákok 9 százaléka tanulna, informatikát 8 százalékuk, míg pedagógusképzésre 13 százalékuk jelentkezett.
Emlékeztetett arra a megállapodásra is, amelynek értelmében az állam és az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt szerzett az Erste Bank Magyarország Zrt.-ben.
Csütörtökön tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is fejlesztéspolitikai kérdésekről, a találkozót háromhavonta ismétlik. Hozzátette: mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrásnak már van gazdája, és mintegy 20 ezer vállalkozás kap már támogatást. A beérkezett projektjavaslatok száma 45 ezer.
A UHT-tej esetleges áfacsökkentését érintő kérdésre úgy felelt: annak hasznosságáról megoszlana a vélemények, de semmiképp sem valósulhat meg úgy, hogy a termelők a hasznából nem részesülnek.