A költségvetési törvény vitájának áttekintése során szóba került a Fitch Magyarországot felminősítő döntése is, amellyel kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta: „annak idején jeleztük, hogy Magyarország gazdasági megújításához időre és áldozatokra lesz szükség, ezek megtörténte után fog vissza állni Magyarország pénzügyi reputációja, ennek vagyunk most tanúi, haszonélvezői.”
A miniszter hozzátette, nőtt a munkavállalók száma, 2010-hez képest 580 ezerrel többen vállalnak munkát.
Az államadósság csökkenő pályán van, mondta el a miniszter, aki hozzátette, nagy eredmény, hogy az államadósságot immár 70 százalékban a magyar adófizetők finanszírozzák, államkötvények formájában.
Lázár János emlékeztetett rá, csődközeli helyzetben vették át a szocialistáktól az országot.
Hozzátette, emlékszik olyan 2010-es beszélgetésekre, amelyek arról szóltak, tudnak-e egyáltalán nyugdíjat fizetni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett rá, hogy a béremelkedés a gazdasági növekedés szintje feletti.
A BEVÁNDORLÁSRÓL
A tárcavezető elmondta, a kvótareferendummal az utóbbi 25 év legfontosabb döntése következik majd Magyarországon.
A miniszter hozzátette, az Európai Bizottsági rohama várható Magyarország ellen, ennek jele a kötelezettségszegési eljárás.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket – mondta.
Lázár János felvetette, hogyan lehetséges, hogy Törökországgal megegyezik az EU, azt biztonságos országnak tekinti, Görögországot viszont nem. Ez nem tartható álláspont – jelentette ki.
Soros György szerepéről
A tárcavezető újságírói kérdésre rámutatott. Soros György több alkalommal is nyilatkozott arról, hogy mit gondol Európa jövőjéről, és Magyarországot jelölte meg olyan országként, amely útjában áll a bevándorlásnak.
Korábban Soros György volt az, aki önmagát Orbán Viktor direkt ellenzékeként határozta meg.
Veszélyesnek és elvetendőnek tartja a hat pontjában lefektetett gondolatokat, amely szerint Európának minden évben 1 millió bevándorlót be kell fogadnia. Emlékeztetett rá, hogy az európai külügyminiszterek szerint a kontinens környékén 35 millió olyan ember él, aki megindulhat Európa felé.
Soros szerint fejenként 15 ezer eurót, azaz két magyar ember egy évi jövedelmét kellene számukra biztosítani, és ezt a tagországoknak kellene finanszíroznia. Szintén Európában biztonságos útvonalakat kell felállítani, szabad utat kell biztosítani a bevándorlóknak. A miniszter feltette a kérdést, mi történne, ha Soros ezen terveit elfogadnák, és minderről a havi 50 dollár körüli összeget kereső 35 millió potenciális bevándorló is értesülne.
A miniszter hangsúlyozta, nem a magyar kormány állítja Soros Györgyről, hogy támogatja a bevándorlást, hanem ő maga állítja ezt saját magáról.
Soros és az ösztöndíjak
Egy újságírói kérdés kapcsán merült fel Kovács Zoltán kormányszóvivőnek a Közép-európai Egyetemen elnyert ösztöndíja, illetve más kormánypárti politikusok egyetemi tanulmányai. Lázár János Orbán Viktor véleményét tolmácsolta, aki szerint amennyiben Soros György visszakérné azt az összeget, amivel Soros alapítványai annak idején ösztöndíj keretében támogattak valakit, akkor vissza fogják azt fizetni a számára. Lázár János kérdésként felvetette, hogy csak azért, mert ezek az alapítványok ösztöndíjban részesítettek bárkit is, akkor annak tilos lenne-e kritizálnia Sorost.
Egy későbbi újságírói kérdésre is reagált a miniszterelnökséget vezető miniszter, amely arról szólt, hogy annak idején a Soros érdekeltségi körébe tartozó alapítvány a Fideszt, mint pártot is támogatta, Lázár János szerint ha Sorosék igénylik, akkor ezt a pénzt is nagy örömmel visszafizetik majd.
A kormánypárt tagjai ehhez egészen biztosan szívesen hozzájárulnak majd, ha erre sor kerül – tette hozzá a miniszter.
Lázár János, aki a miniszterelnökséget vezető miniszterként a titkosszolgálatok felügyeletét is ellátja, a média képviselőinek egy másik felvetésére úgy reagált; Magyarország titkosszolgálati módszerekkel kizárólag abban az esetben figyelhető meg bárki is, ha tevékenysége hazánk számára nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Ha ezt Soros György személyére élezzük ki, akkor erre azt lehet mondani, hogy az üzletembernek van egy bizonyos meggyőződése, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy tevékenysége ilyenfajta kockázatot jelent – mondta a miniszter.
Alstom-ügy
Az Alstom-botránnyal kapcsolatban Lázár János elmondta, egy nemzetközi bűnügyről van szó, amelyben magyar szálak is vannak. Érkeztek megkeresések, többek között egy brit hatóság is megkereste a magyar hatóságokat. A magyar rendőrségi szervek közül is van olyan, amelyik nyomoz Alstom-ügyben. A nemzetközi tényfeltárásokban is van olyan vonatkozás, amelyhez a magyar hatóságok járultak hozzá nyomozásukkal.
A cafeteria készpénzesítésének vizsgálatára kérte a kormány Varga Mihályt
A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia – közölte Lázár János.
értelmezhetetlen a szegregáció miatti EU-s eljárás, földügyben nagy vita lesz
Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, „háborúra” számít.
A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem” – tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.
Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz – fogalmazott.
787 milliárdot fordítanak jövőre a közszféra dolgozóinak béremelésére
Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban.
A miniszter kiemelte: a magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell. Lázár János közölte: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre – mutatott rá.
Nagy kérdés, hogy az MSZP valaha is visszaengedhető -e a hatalomba
Az elhíresült Gyurcsány féle ún. Őszödi beszéd elhangzásának tizedik évfordulója kapcsán egy újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, annak idején az akkori kormányfő hazugságbeszéde elsősorban nem a Fideszre, hanem Magyarországra volt hatással. Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy egész nap, „reggel, éjjel, meg este” hazudott, majd később kijelentette, hogy az MSZP mint párt elárulta őt.
Lázár János szerint ezek után nagy kérdés, hogy újra a hatalom közelébe engedhető -e egy olyan párt, amely árulókból áll.