– Magyarország komoly támadás alá került, mivel Európában többségben vannak azok az erők, amelyek szerint a kontinens problémáit a bevándorlás oldja meg. ezek az erők nem megállítani, hanem megszervezni akarják a migrációt – mondta Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz hazánkkal szemben.
Példaként említette, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák–magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, csökkentve ezzel a terrorizmus veszélyét is. Lázár János visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a tranzitzónát. Mint mondta, a migránsok jobb körülményeket élveznek, mint a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta: Magyarország esélyei vegyesek, ugyanis előfordulhat, hogy az Európai Bizottság rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá, vagy komoly bírságot kell fizetnie.
A miniszter a támadások között említette az európai szocialisták felvetését, miszerint a kormány nem elkötelezett az unió iránt. – Magyarországnak esze ágában sincs kivonulni az EU-ból, hanem az átalakításában gondolkozunk a nemzeti szuverenitásnak megfelelően – szögezte le Lázár, aki az Európai Néppártot a Fidesz legfontosabb szövetségesének nevezte, és nem tartotta reálisnak, hogy kizárnák a pártcsaládból.
A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül. Lázár János közölte: a stratégiai kabinet ülésén döntöttek arról, hogy a kormány támogatja a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát célzó törvényt.
Mint fogalmazott, ha nem szégyen külföldről elfogadni pénzt, akkor annak bevallása sem szégyen. A CEU-val kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány semmilyen egyetemet nem akar bezárni, de tisztázni kell az intézmények viszonyát.
A minisztert kérdezték arról, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt.
Lázár János szerint a bizottságnak igaza van, és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítása és fejlesztése 2004 és 2006 között történt, és ebben Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség-tisztségviselő és Heil Péter, Gyurcsány cégének, az Altusnak a munkatársa intenzíven részt vett. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.
A miniszter szavai után Gyurcsány Ferenc közleményben jelentette be, hogy perelni fog. A DK elnökének állítása szerint az Altusnak sem közvetlenül, sem közvetve nem volt köze az Európai Bizottság által kifogásolt informatikai rendszer fejlesztéséhez.
Nagyvárosok a rezsicsökkentés mellett
A Megyei Jogú Városok Szövetsége tegnapi közgyűlésén az érintett települések arra kérték a kormányt, hogy Brüsszellel szemben is tartson ki a rezsicsökkentés vívmányai mellett – közölte lapunkkal Szita Károly, a szövetség elnöke. Hozzátette: az új közműszolgáltatási rendszernek színvonalasabb szolgáltatást kell nyújtania, hatékonynak kell lennie, de meg kell őrizni a rezsicsökkentést. (B. A.)