– Milyen jogszabálytervezetekkel készül a kormány a tavaszi ülésszakra?
– A jövő évi költségvetés vitája már a tavaszi ülésszakban megkezdődik, ezzel is szeretnénk erősíteni a kiszámíthatóságot. Az alapvető célok változatlanok: további adócsökkentésekkel szeretnénk segíteni a béremeléseket. Ebből a szempontból fontos körülmény, hogy a gazdaság jó formája lehetővé tette a társasági adó és a munkaadói adók csökkentését is.
– A kilencszázalékos személyi jövedelemadó bekerülhet a büdzsébe?
– A további csökkentés kiemelt cél, de arról még korai lenne beszélni, hogy erre mikor kerülhet sor.
– Mit jelentene Magyarországnak, ha Brüsszel elvonná a tagoktól az adópolitika alakítási jogát?
– Egyre jobban tapintható az a szándék az unióban, hogy az adózást nemzetek feletti szintre kellene emelni. Ennek előjeleit már megtapasztalhattuk, amikor idén januártól 18 százalékra csökkentettük az internetszolgáltatás áfáját. Brüsszel rögtön kritizálni kezdte a lépésünket, de ugyanilyen panaszáradat indult el egy sor tagország részéről, amikor a társasági adót mérsékeltük. Szerintük ugyanis így indokolatlan előnyhöz jutottunk velük szemben. Magyarország ellen fog állni annak, hogy Brüsszel uniós szintre emelje az adópolitikát, ahogy megvédjük a munkahelyteremtő támogatásainkat is. Sajnos az unióban lopakodó jogalkotás folyik, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok felhatalmazása nélkül minél több tagállami hatáskört akar elvenni a tagállamoktól.
– Az energiaunió létrehozása is erről szól?
– Egyértelműen. Ennek az a lényege, hogy Brüsszel az árampiacon kivenné az ármeghatározás jogát az országok kezéből, és a piaci szereplőkre bízná azt. Ez kinyírná a rezsicsökkentést, amelyet a kormány árképzése tett lehetővé. A magyaroknak a baloldali kormányok időszakából már van tapasztalatuk arról, milyen is az, amikor a piaci folyamatokra bízzuk az energiaszektort. A szocialisták ennek jegyében herdálták el a stratégiai ágazatnak számító energiaszektort. A piacosítás növekvő árakat és kiszolgáltatottságot hozott. A nagy szolgáltatók olyan árat határozhattak meg, amit nem szégyelltek. A kormány ezért hajtotta végre a rezsicsökkentést, és ezért kezdte el visszavásárolni a kulcsfontosságú vállalatokat. Románia példája jól mutatja, mit eredményez, ha a piaci szereplőkre bízzák az árszabályozást. Áprilistól ott liberalizálják a földgázpiacot, ezért tízszáz alékosnál nagyobb árnövekedésre számíthat a lakosság, amely a vezető külföldi szolgáltató szerint is hatalmas felháborodással jár majd. Az ilyen helyzeteket kell elkerülnünk.
– A bevándorlás kezelését is a saját kezébe kívánja venni Brüsszel?
– Igen, és ez hatalmas veszélyekkel járna. Brüsszel évek óta mélyíti a migrációs válságot és szétkeni a rossz döntések következményeit. Jó példa erre, hogy a migránsoknak lehetővé teszik, hogy menedékkérelmük elbírálásáig szabadon járjanak-keljenek Európában, ami súlyos biztonsági kockázatokkal is járhat. A berlini terrorcselekmény elkövetője is menedékkérelmet nyújtott be, körbeutazta a kontinenst a merénylet előtt és azután is. Hazánk a rend pártján áll, ezért jogszabály-módosításokkal azt akarjuk elérni, hogy a migránsoknak a jogerős menedékkérelmük elbírálásáig a tranzitzónában kelljen várakozniuk. Tehát nem léphetnek majd be az unió területére, viszont azt nem tiltjuk meg, hogy akár vissza is fordulhatnak Szerbiába.
– Milyen módon támadhatja meg Brüsszel emiatt Magyarországot?
– Erőteljes támadásokra számítunk. Az is jól jelzi a jövőbeni támadások természetét, hogy az elviekben a jogokat védő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiadott egy közleményt. Ebben még azt is vitatják, hogy jelenleg migrációs válsághelyzet lenne. Eközben csak 2015-ben másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába, és hárommillió lehet azon migránsok száma, akik már az EU-ban vannak, és letelepedésre várnak. Egyes tagállamok már most is tízezreket küldenének vissza Magyarországra, vitatható jogalappal, hiszen nem nálunk léptek az unió területére. Becslések szerint hétmillió migráns tart jelenleg Európa felé. Nem kérdés, hogy nagy népvándorlással állunk szemben, annak minden következményével együtt. Nem mindegy, hogy erre milyen választ adunk, és hogy időben tesszük-e mindezt.
– Ha már a TASZ-t említette, nekik is kell majd adatokat szolgáltatniuk a finanszírozóikról?
– A frakció benyújt egy ezt célzó előterjesztést, amelyben tudomásom szerint az szerepel, hogy egy bizonyos összeg felett a politikai aktivista csoportoknak nyilatkozniuk kell majd a külföldről érkező támogatások céljáról, összegéről. Ez a vita nem a civil társadalomról szól, hanem azokról a politikai aktivistákról, akiket külföldről pénzelnek, átláthatatlan módon. A kormány nagyobb átláthatóságot szeretne, ahogyan más országok is küzdenek a külföldi befolyásszerzési kísérletek ellen. Az USA-ban 1938 óta van hatályban a FARA-törvény, amelynek alapján a külföldi ügynököknek – ők így hívják az aktivistákat – regisztrálniuk kell az Igazságügyi Minisztériumnál, és félévenként beszámolót kell készíteniük a munkájukról. Ezt a gyakorlatot is érdemes megvizsgálniuk a képviselőknek, amikor a szabályozás végső formájáról döntenek.
– A szervezetek vezetőinek vagyonbevallása lekerült a napirendről?
– A javaslat tudomásom szerint nem tartalmaz majd ilyen kötelezettséget. Ettől függetlenül kőkemény vitákra számítok ebben a kérdésben, ahogyan a migráció és az energiaár-szabályozás ügyében is. A kormány nem hátrál meg ezektől a vitáktól, mivel a nemzeti függetlenséget érintő kérdésekről van szó. Kettős erővel küzdünk majd az ország érdekeiért, erről szól az új nemzeti politika.