2016. augusztus 27., szombat, Gáspár napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/kuria-elnok-a-nagy-ugyeket-ki-kell-emelni-a-futoszalagrol-70932/

Kúria elnök: a nagy ügyeket ki kell emelni a futószalagról

MTI
A nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Kulcsár-ügy megismételt büntetőperében az eljárás megindulása után tizenkét és fél évvel várható elsőfokú ítélet. Az ilyen ügyeket többleterőforrások hozzárendelésével kell kiemelni a futószalagról – tette hozzá.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága idén nyáron egy hat éve húzódó munkaügyi per miatt kimondta, hogy az elhúzódó eljárásokkal szemben a magyar jogrendben nincs hatékony jogorvoslat. Ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni. Több száz ilyen ügy van Strasbourgban – emlékeztetett a főbíró.

Darák Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: megtévesztő egy-egy ilyen ügyből kiindulni, az összképhez hozzátartozik az a sok-sok hasonló terjedelmű és bonyolultságú eljárás, amelyet viszont sikerült észszerű időn belül lezárniuk a bíráknak.

Az összesen mintegy másfél millió bírósági ügy több mint nyolcvan százaléka egy éven belül véget ér. A Kúrián csak az adóperek között akad néhány tucatnyi, amely egy évnél tovább tart – mondta az elnök, aki maga is közigazgatási-munkaügyi kollégiumban ítélkezik egy főként adópereket tárgyaló tanács élén.

A közigazgatási perekről szólva elmondta: jóval több mint felük adóügy. Nem csak az ügyek mennyisége okoz nehézséget, esetenként a megítélésük is. Ilyenek például a nemzetközi láncügyleteknél felmerülő áfával kapcsolatos ügyek, amelyekben az Európai Unió Bírósága szerint a marasztaláshoz többek között bizonyítani kell, az érintett tudta vagy tudnia kellett, hogy visszaélést megvalósító jogügyletben vesz részt.

A korábbi években a magyar adóhatóság megtámadott határozatainak mintegy kilencven százalékát hagyta helyben a bíróság, ma már ez az arány nyolcvan százalék alá csökkent. Ám ez nem a NAV munkájának színvonalromlását, hanem az értelmezési nehézségeket jelzi – mondta a főbíró.

Az Alkotmánybíróság (Ab) változó szerepfelfogásáról szólva Darák Péter leszögezte: az Ab döntései kötelezőek a Kúriára is. Az alkotmányjogi panaszokkal megtámadott bírói döntések alkotmánybírósági megítélését a bírák figyelemmel kísérik. Probléma abból adódhat, ha nem egyértelmű az Ab gyakorlata. Erre utaló jelek vannak népszavazási ügyekben, például a férfiak negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjával kapcsolatban – jegyezte meg.

Az is vegyes reakciókat vált ki a bírói karból, ha az Ab egy jogszabály alkotmányellenességét az arra alapított ítéleten, bírói értelmezésen kéri számon és az ítéletet alkotmányellenesség miatt megsemmisíti, miközben az alapjául szolgáló rendelkezést érintetlenül hagyja – mondta a Kúria elnöke.

A bírósági gyakorlatot egyértelműen befolyásoló alkotmánybírósági döntésekre példaként a múlt évi veszprémi időközi választással kapcsolatos ügyet említette, ahol az Ab részben a strasbourgi bíróságra hivatkozva írta felül az általános bírói gyakorlatot. Kész Zoltán ellenzéki összefogással induló független jelölt a kampányban arról beszélt: a tizenkét jelölt közül tizenegy valójában különböző mezben induló fideszes „kamujelölt”. Ezt a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is olyan tényállításként értékelte, ami nem felel meg a valóságnak. Az Ab azonban tágabban értelmezte a véleményszabadságot: a közszereplők közti politikai vitahelyzet kontextusában szinte minden értékítéletnek számít és a véleményszabadság körébe tartozik. Az Ab döntése óta a bíróságok feltehetőleg szigorúbban ítélik meg a hasonló szituációkra alapított kereseteket.

A nyíregyházi Huszár telepi iskola ügyében született kúriai döntésről azt mondta: egy, a magyar joggyakorlatban korábban fel nem merült szempont kapott hangsúlyt. A Kúria ebben az ügyben nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy van-e és miben áll a tényleges joghátrány, amelyet a formálisan megvalósuló elkülönítés a per kezdeményezői szerint okoz. Az elkülönítés ebben az esetben nem valamiféle szabályozás eredménye – ami ennél fogva diszkriminatív, tiltott lenne -, hanem tényeken alapul; például, hogy az iskola környékén szinte csak romák élnek. A szülők kellő ismereteken alapuló szabad választása alapján történt a gyermekek beiskolázása. Az érintettek rendre pozitívan nyilatkoztak az iskolát működtető egyház tevékenységéről. Így a Kúria szerint az oktatásban résztvevőket nem éri hátrány.

Az illegális migrációval kapcsolatban Darák Péter azt emelte ki, hogy ezek az ügyek nem jutnak el a Kúriáig, amelynek azonban vizsgálódnia kell alapjogokat érintő problémák esetén.

Az elnök elmondta, az október 20-án közzé tett kúriai döntések – az üzletek vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban – nyilvánvalóvá tették, hogy szükséges a népszavazási törvény módosítása, amelyet a Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján kezdeményezni fog. Az úgynevezett versengő népszavazási kezdeményezések esetében jogi jelentősége van az egyes kezdeményezések benyújtási időpontjának és annak, hogy az azonos tárgyú kezdeményezésről a Kúria mikor dönt. A jelenleg hatályos törvény e tekintetben nem ad útmutatást azon fontos eljárási kérdésben, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatát mikor kell jogerősnek és közöltnek tekinteni, illetve nem szabályozza azt sem, hogy népszavazási kérelem előterjesztésének mi a pontos időpontja.

Világos törvényi szabályozás szükséges abban a körben, hogy mikor nyílik meg kúriai jogorvoslat esetén a újabb kérelem előterjesztésének lehetősége és erre a kérelemre milyen időpontok vonatkoznak – hangsúlyozta.

A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartásával összefüggő ügyek felszínre hozták e törvényi szabályozás azon problémáját is, amely jogi személy kezdeményező esetében kérdésessé teszi az előterjesztés módját és lehetőségét – fűzte hozzá Darák Péter.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

Bakondi György: a szerb határ védelmére kell koncentrálni

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Bulgária és Románia felől is erősödik a migráció, de ezzel kapcsolatban még nem kell újabb döntéseket meghozni.

Poszt-trauma

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Tombol a kettős mérce: már a fehér is fekete

A liberálisok megmutatták, hogyan kell fából vaskarikát csinálni.

Bayer feltámasztotta az SZDSZ-t

De nyugi, csak egy pillanatra!

Mire tanít bennünket a 444.hu?

Erkölcs, etika, emberség.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!