A pesmergák magyarországi ellátására és rehabilitációjára a Magyar Honvédség és a kurdisztáni erők közötti együttműködés alapján van lehetőség. Dezső Tamás hadtörténész – akinek a közvetítésével az első tárgyalások folytak a kurd katonák budapesti ellátásáról – a Magyar Időknek elmondta: először 2014-ben, még a Magyar Honvédség iraki missziójának szolgálata előtt folytattak megbeszéléseket arról Kurdisztánban, hogy milyen segítségre lenne szükségük a pesmergáknak az Iszlám Állam elleni harcban.
Ekkor merült fel az egészségügyi támogatás igénye. Azóta bizonyos rendszerességgel a megsebesült kurd harcosok egy részének lehetőséget adnak a gyógykezelésre a Honvédkórházban, ahol jelenleg is ápolnak néhányat közülük.
Az orvosi segítség a helyszínen is fontos. Dezső Tamás tájékoztatása szerint a kurdok a magyar katonai missziónak is azért a leghálásabbak, hogy megtanították őket a hadszíntéri felcserek módszereire (sürgősségi sebkötözésre, sínkészítésre), mert ezzel életeket menthettek meg a Moszult birtokló iszlamista gerillák elleni harcokban.
A fronton több mint kétezer pesmerga esett el, de sikerült megállítani az Iszlám Állam erőit – emlékeztetett Dezső Tamás, az ELTE korábbi docense.
Mint ismert, 2014-ben az Iszlám Államnak sikerült Moszul és Szalahadin nagy részét megszereznie, valamint Kurdisztánban Kirkuk, Szindzsár, Makhmúr és Dzsalaúla kisebb részéhez is hozzájutott.
A nemzetközi támogatásnak köszönhetően, amely mind az iraki hadsereget, mind a kurdokat segítette légicsapásokkal és fegyverekkel, sikerült megállítani az offenzívát. A pesmergák idáig az Iszlám Állam által elfoglalt területek több mint 95 százalékát fel tudták szabadítani. Ezzel párhuzamosan az iraki hadsereg Szalahadin, Dijala és nemrég Ramadi nagy részét foglalta vissza.
A pesmergáknak a kurdisztáni magyar katonai misszió is segít. A már említett egészségügyi támogatás mellett részt vesz az objektumok védelmében, és felkészíti a kurd katonákat a reguláris harc elemeire, például megvédeni a vonalaikat, növelni a lövészképességeiket, aknamentesíteni egyes területeket és hatástalanítani az út menti, házi készítésű robbanóeszközöket.
A kurd hadsereg összesen 70-80 ezer főből áll, de a felfegyverzésükre komolyabb eszközökkel (például páncélozott harcjárművekkel vagy tüzérségi fegyverekkel) nincs lehetőség, mert ezt a környező államok nem engedik. Ezért a segítség a kiképzésre és a katonaorvosi támogatásra korlátozódhat – mutatott rá Dezső Tamás.
Emlékezetes: a Magyar Honvédség kurdisztáni missziójáról még tavaly áprilisban döntött az Országgyűlés. A parlamenti határozat szerint Magyarország legfeljebb 150 katonát küldhet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az észak-iraki Erbilben és környékén található kiképző központokba. Az észak-iraki helyszíneken egy századnyi katona teljesít szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon tevékenykedik. A misszió költségvetése mintegy húszmilliárd forint. A magyar katonák mandátuma 2017. december 31-ig szól, de ez újabb parlamenti döntéssel meghosszabbítható.
Az úgynevezett partnerképesség-építő, őrzés-védelmi és csapatkísérő feladat a gyakorlatban a kurd területeken a kurd erők kiképzését jelenti, de magában foglalja egyes kiemelt objektumok és más országok kiképzőerőinek védelmét is.
A magyar misszió része az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak, amelyben több mint hatvan ország vesz részt. Az Iszlám Állam elleni szövetség nemcsak európai nemzetekből és az Egyesült Államokból áll, hanem arab államokból és olyan országokból is, amelyeket jelen pillanatban közvetlenül még nem fenyeget az Iszlám Állam, de tudják, hogy erre bármikor sor kerülhet.
A magyar kormány már a koalíció előkészületeinél jelezte hazánk részvételi hajlandóságát, először haditechnikai anyagok (lőszerek) átadásával, a későbbiekben pedig a katonai szerepvállalással. Arról már megjelentek hírek, hogy kurdoknak szállítottunk lőszereket. Információink szerint nem is kis mennyiséget, mintegy 240 tonnát. Azt azonban teljes titoktartás övezte, hogy a Honvédkórház bekapcsolódott a megsebesült kurd harcosok kezelésébe és rehabilitációjába.
Bemutatták az új magyar Gripent Egy nappal a legújabb svéd vadászgép, a Gripen E bemutatója előtt a magyar delegációnak a Saab linköpingi gyárában bemutatták azt a gépet, amelyet az egy éve Csehországban összetört 42-es oldalszámú Gripen helyett kapunk – írta meg az Index.