Az Amnesty International (AI) Magyarország külföldi anyaszervezetétől több mint 34 millió forintot kapott 2015-ben a tárgyévre vonatkozó közhasznúsági jelentésük szerint. A támogatás felhasználásának szöveges bemutatásából csak az derül ki, hogy az AI Magyarország – összhangban az AI International céljaival – egyebek között politikai mozgalmakat és fegyveres csoportokat „szólít meg tevékenységével”. Az adott évben végzett főbb tevékenységek és programok bemutatásánál pedig olyan további kijelentések olvashatók, mint hogy „az AI Magyarország vezetői és munkatársai mozgósítják a közvéleményt, nyomást gyakorolnak a kormányokra”, de hogy pontosan mire ment el egy családi ház ára, az továbbra sem világos.
Az igazsághoz tartozik, hogy a beszámoló mellékletét képezi egy színes összefoglaló az Amnesty munkájáról, amely hosszasan, de a ráfordítások mértékének feltüntetése nélkül taglalja, miféle képzéseket és előadásokat tartottak; hogy „jogi megfigyelőként” részt vettek a homoszexuálisok éves felvonulásán, vagy hogy 2015 folyamán sikerült országszerte összegyűjteniük 9231 aláírást. A szignók állítólag hozzájárultak az amerikai Chelsea Manning nőként való hivatalos elismeréséhez, és ahhoz, hogy az üzbég Erkin Musaev végre elolvashatja a neki szóló leveleket a börtönben.
Az Amnesty egyébként két éve több millió forintot kapott az Ökotárs Alapítványon keresztül a Norvég Alaptól tizennégy tanoda diákjainak, a szülőknek és a pedagógusoknak a szemléletformálására (ahogy ők írják: érzékenyítésére), az Amnesty International belga irodája pedig a migránsok jogvédelmére utalt át egy szerényebb összeget. A beszámolóban magyar támogató nem szerepel.
Ez igaz a Magyar Helsinki Bizottságra is, amelynek nyilvános jelentése szerint legtöbb programját 2015-ben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság finanszírozta. A hivatalos űrlap informatívabb, mint az AI esetében volt. Feltűnő és a Helsinki „függetlenségéről” árulkodik, hogy működési költségeik – beleértve a munkatársak fizetését – fedezésére a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Sorossal kapcsolatba hozható Oak Foundation két év alatt több mint 100 millió forintot folyósított.
CEU: Áder megnyugtatott, Ignatieff panaszkodott
Áder János az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott kedden előadást. Az államfő kérdésére válaszolva elmondta, könnyen teljesíthető feltétel, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében előzetes megállapodást kössön az amerikai és a magyar kormány.Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora eközben egy, az intézmény jövőjével foglalkozó rendezvényen vett részt Brüsszelben, ahol úgy fogalmazott: „A politikai szándékoktól függetlenül nem megengedhető, hogy túszul ejtsenek egy egyetemet az Európai Unió egyik tagállamában.”
Ami a Transparency Internationalt illeti, érdemes kiemelni, hogy valóban részletes beszámolót készítettek, amelyből a magyar kormányt érő külföldi, elsősorban brüsszeli támadások fényében nem meglepő módon kiderül: az Európai Bizottság (EB) partnereként számos kutatást és kampányt folytatnak hazánkban, s ezekhez jelentős anyagi támogatást is kapnak – nemcsak az EB-től, hanem a Norvég Alaptól, a Nyílt Társadalom Alapítványtól és nyugat-európai államok követségeitől.
A korrupciós ügyek vizsgálatában szakértőként hivatkozott szervezetről sokat elárul a jelentés mellékletét képező programleírás egyik tételmondata. Eszerint: a „határkőnek tekintett 2010-től kezdve – ekkor szerzett a Fidesz-kormány először kétharmados többséget az Országgyűlésben – a korrupció rendszerszerűvé, nemegyszer pedig legalizálttá vált.” Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is vizsgált, a balliberális érában elkövetett visszaélésekről ugyanakkor egy szót sem ejtenek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legnagyobb finanszírozója szintén az OSF, amely intézményi támogatás címén több mint 150 millió forinttal járult hozzá a „független” szervezet 2015. évi működéséhez, azaz irodáik fenntartásához, munkatársaik kifizetéséhez.
A TASZ közhasznúsági jelentésében gyakorta homályosan, közhelyszerűen írnak arról, mire fordították a kapott összegeket. De az is előfordul, hogy már-már politikai állásfoglalás látszatát keltő kijelentésekkel élnek beszámolóikban. A Norvég Civil Alap finanszírozta egyik programjuk leírása például azt a látszatot kelti, mintha hazánk diktatúra lenne, ahol azért kell kampányolni, hogy „senkit se lehessen megbüntetni a véleményéért.” Másutt a „privát szférát erősítő technológiák” népszerűsítését jelölték meg célként, hogy felvegyék a harcot a „tömeges megfigyelésekkel.” Megoldási stratégiájuk szintén nem túl sokatmondó, de milliókat költenek el rá: „világszerte jó gyakorlatok után kutatnak.”
Megzavarták a bizottságot
Tüntetők zavarták meg kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülését. A testület a civiltörvény vitájára készült, amikor a hallgatóságból többen felálltak, és táblákat, uniós zászlót emeltek a magasba, azt követelve, hogy a jogszabályt vonják vissza. A parlament sajtóirodáján kérdésünkre elmondták, „az LMP-frakció kezdeményezésére a mai napon 26 vendég lépett be az Országházba”. A bizottság elnöke, Rubovszky György átmenetileg felfüggesztette a testület ülését. Később pedig jelezte, hogy kezdeményezni fogja a házszabály módosítását, a meghívottak létszámának korlátozását.