2016. június 25., szombat, Vilmos napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/kritikus-kerdes-az-egeszsegugyi-forrasok-jelenlegi-nagysaga-6862/

Kritikus kérdés az egészségügyi források jelenlegi nagysága

A fenntarthatóság és ezen belül a közösség jóléte szempontjából kritikus kérdésnek tartja az egészségügyi források nagyságát a Jó állam jelentés. Az augusztus végi kormánykonferencián ismertetett dokumentum az egészségügyi ráfordítások növelését sürgeti.

Várhatóan életük egyre nagyobb részét töltik egészségben a magyarok: a 2012-ben született nőknek már 76, a férfiaknak pedig több mint 82 százaléka erre számíthat (a férfiaknál ez az arány azért nagyobb, mert általában rövidebb ideig élnek) – az elmúlt évek pozitív eredményei közt ezt is kiemeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által készített Jó állam jelentés, amelyet az augusztus végi kormánykonferencián ismertettek.

Emlékezetes, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár két nappal a tanácskozást követően mondott le, egészségügyi állapotára hivatkozva. A valódi okokról azóta is sok találgatás látott napvilágot, ám tény: a dokumentum is kitér néhány olyan problémára, amelynek korábban az államtitkár is hangot adott, és amelyek megoldása egyelőre nem látszik körvonalazódni.

Ezek közt az egyik, hogy bár az egészségben eltöltött évek számában hazánk felzárkózott az EU-tagországok átlagos egészségügyi állapotához, és a várható élettartam is folyamatosan emelkedik, nemzetközi összehasonlításban ez utóbbi még mindig alacsony. Egy 2013-ban született lány átlagosan 79,1, egy fiú 72,2 életévre számíthat, míg a KSH adatai szerint a várható élettartam az EU-ban ugyanekkor a nők esetében már 83,3, a férfiaknál pedig 77,8 év.

A fenntarthatóság, és ezen belül a közösség jóléte szempontjából mindazonáltal az egészségügyi források nagyságát kritikus kérdésnek tartja a jelentés. Az egészségügyre fordított kiadások mértékét tekintve nem állunk jól: Európában Hollandia vezet közel 13 százalékkal, de Svájc és Franciaország is élen jár a 11,5 százalék körüli költésével, míg Magyarország a GDP 4,7 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra. A szerzők szerint az egészségügyi kiadások csökkenése – a 2010. évi 5,6-ről a 2013-as 4,7 százalékra – kritikus helyzet irányába sodorja az egészségügyet, és a tendencia azonnali megfordítása jelenthet csak némi esélyt arra, hogy a rendszer ne omoljon össze.

A jelentés rámutat: az egészségügy nem csak azért fontos, hogy a már kialakult betegségeket kezelje. Ennél is lényegesebb szerepe van a megelőzésben. A gazdaság szempontjából – hangsúlyozza a dokumentum – kiemelten fontos, hogy a keresőképes lakosság valóban dolgozzon, különösen, hogy egyre több az idős ember. Az értékteremtéshez pedig a munkavégző képességre van szükség, ám eközben szinte valamennyi mutató (várható élettartam, halálozási ráta, rákos vagy szív- és érrendszeri megbetegedések) tekintetében Magyarország a legrosszabb értékeket mutató országok között van az OECD-államok között.

A szerzők szerint a források növelésére, és emellett a felhasználás monitorozására lenne szükség. Kiemelik: az egészségügyi kiadások az oktatáshoz hasonlóan hosszú távú befektetést jelentenek. Egy meglévő jó állapot fenntartása ugyanis kevesebb erőforrást igényel, mint egy leromlott állapot javítása.

Hirdetés

Kiemelt

Uralkodj, Britannia!

Britannia döntött. Talán elhamarkodottan és nem számolva a következményekkel, talán túlságosan is érzelmi alapon, és nem ésszel.

Poszt-trauma

Farkasházy ismét belerúgott Orbánba

„Akkor Rákosit is szeretnem kellene Puskás, Kocsis és Hidegkuti miatt?”

Emiatt a dal miatt zárhatnak ki minket az Eb-ről

Kering egy rigmus a magyar drukkerek között, amelyet jó lenne tartalékolni a lyoni mérkőzésen.

Így alázza a média a cigányokat

A szokásos pozitív diszkrimináció.

Farkasházyt ketten is leköpték cikkünk miatt

Gyalázatos orgánumok hazudnak milliárdokért.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!