A betelepítési kvótáról, az illegális bevándorlók befogadásáról, Soros Györgyről, valamint hazánk migránspolitikájáról kérdezték tíz közép-európai ország (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) állampolgárait a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában. A júniusban készült felmérés rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a kötelező betelepítés tervét.
A teljes, tíz országból álló minta alapján tíz közép-európai polgárból csaknem nyolc, a megkérdezettek 75 százaléka elutasítja az elképzelést. Ez az arány a kelet-közép-európai államok átlagában eléri a 80 százalékot. A németeket és az osztrákokat is megosztja ugyanakkor a bevándorlók szétosztásának mechanizmusa, mindkét országban közel azonos a támogatók és az ellenzők aránya. Érdekesség, hogy leginkább a csehek és a szlovákok számítanak kvótaellenesnek, az elképzelést tízből kilencen mindkét országban ellenzik. A kérdés súlyát jelzi, hogy a betelepítést a jelenleg nem EU-tag Szerbia lakossága is masszívan ellenzi, ott a megkérdezettek 70 százaléka számít kvótaellenesnek, de a betelepítéspártiak tábora egyik kelet-közép-európai államban sem éri el a megkérdezettek negyedét, ami világosan jelzi a brüsszeli elképzeléssel szembeni határozott elutasítást.
Nem az illegális bevándorlásra
A bevándorlási válság kapcsán a felmérés kitért arra, hogy miként viszonyulnak az egyes országok a különböző migránscsoportokhoz. Az illegális úton érkező bevándorlók befogadásának elutasítását tekintve rendkívül egységes a közép-európaiak álláspontja, átlagosan tízből kilencen ugyanis nem fogadnának be országukba a határt illegálisan átlépő migránsokat. A befogadás mellett kiállók aránya még a leginkább befogadáspárti Németországban is csak 15, Ausztriában pedig csak 8 százalékos. A legális úton érkező bevándorlók befogadása esetében már más a helyzet, itt a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) számít megengedőnek, és ugyanez a helyzet a ténylegesen háború elől menekülőkkel kapcsolatban is. Németországban és Ausztriában ugyanakkor átlagosan másfélszer magasabb azok aránya, akik befogadnának legális úton érkező bevándorlókat vagy ténylegesen háború elől menekülőket, mint ahányan ezt a kelet-közép-európai országokban támogatják.
A kutatás kitért arra is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. Itt elsősorban a kutatásban szereplő három visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – álláspontját érdemes kiemelni. Ezen országok esetében átlagosan kétszer többen értenek egyet a magyar kormány bevándorlási politikájával (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és az osztrákok esetében fordított, itt átlagosan 26 százalék szimpatizál a magyar kormány migránspolitikájával és 61 százalékuk ellenzi azt. Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy e két országban is megosztja a megkérdezetteket a kötelező betelepítés, ráadásul az illegális bevándorlók befogadását átlagosan itt is csak tízből egy ember támogatja. Ennek háttérben vélhetően a két országban hazánkkal szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép áll.
Aki hallott róla, nem szimpatizál Sorossal
A kutatás a bevándorlásra vonatkozó kérdések mellett külön kitért Soros György személyére. Az adatokból kiderül, hogy Soros jelenleg kevésbé számít ismertnek Közép-Európában, a teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri személyét, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Az amerikai spekuláns ismertsége ugyanakkor Romániában kimondottan magas, ott a megkérdezettek 63 százaléka véleményt tudott alkotni Soros György személyéről. Az adatok elemzése arra is rámutat, hogy minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban, ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan a megkérdezettek harmada (33 százalék) van negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze 18 százalék. Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők 65 százaléka negatív véleménnyel van a spekulánsról. Legkevésbé egyébként a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) szimpatizálnak Sorossal.
A felmérés hazánk régiós megítélését is vizsgálta, így elmondható, hogy a közép-európaiak körében közel másfélszer többen vélik úgy, hogy jó irányba tartunk (43 százalék), mint akik szerint rossz az irány (31 százalék). A pozitív vélemények aránya a kelet-közép-európai államokban magasabb, míg Németország és Ausztria esetében alacsonyabb. Érdekesség, hogy a románok (64 százalék), a bolgárok (54 százalék), a szlovákok és a horvátok (49-49 százalék), valamint a szlovének (44 százalék) körében volt átlag feletti azok aránya, akik szerint hazánk jó irányba tart.
A kutatás arra is rávilágít, hogy kimondottan marginálisnak számít azon közép-európaiak véleménye, akik kizárnák hazánkat az Európai Unióból. E kérdésben átlagosan 77 százalék számít elutasítónak, és mindössze a megkérdezettek tizede zárna ki minket az együttműködésből. Ráadásul ezen a téren a németek és az osztrákok sincsenek a kelet-közép-európaiaktól eltérő állásponton, ebben a két országban sem éri el a hazánkat kizárni akarók aránya az egyötödöt.
A válaszadók többsége a kormánnyal ért egyet
Végül a Nézőpont Intézet azt is megkérdezte, hogy a vizsgált országokban hányan szeretnének eljutni Magyarországra a következő öt évben. A megkérdezettek mintegy 51 százaléka szeretne eljutni a közeljövőben Magyarországra, a teljes mintát tekintve pedig leginkább a 30–39 évesek szeretnének hazánkba látogatni, körükben 63 százalékos ez a szándék.
A tíz közép-európai országban készült kutatással párhuzamosan a Nézőpont Intézet Magyarország felnőtt népessége körében is készített egy ezerfős, telefonos kutatást. Ennek alapján elmondható, hogy a magyarok álláspontja szinte teljes egészében megegyezik a többi kelet-közép-európai országban élők véleményével a bevándorlás kapcsán. A kötelező betelepítési kvótát például a magyarok mindössze 8 százaléka támogatja, míg az illegális bevándorlók befogadását 3 százalék. Emellett a magyar kormány bevándorlási politikájával a megkérdezettek 73 százaléka ért egyet, ami jelzi, hogy ez a kérdés továbbra is felülírja a pártpreferenciákat.