Egy modern demokráciában az állam és az egyház természetesen elválasztva, de mégiscsak együttműködve létezik egymás mellett – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév megnyitása alkalmából adott interjúban.
– Nem gondoljuk, hogy az embereket a hitüktől (…), a vallás által meghatározott, a kereszténység által meghatározott gyökereiktől el lehetne választani. Pontosabban el lehet (…), de ennek olyan súlyos következményei vannak, illetve lesznek, amelyekre nagyon nehéz szavakat találni – fogalmazott a politikus, aki szerint hit, kultúra, gyökerek és hagyományápolás nélkül a társadalom szétesik, a közösségnek nincs jövője. A politikának egy téves felfogása uralkodott az 1990 óta eltelt negyedszázadban, Nyugat-Európában pedig még régebben uralkodik, és ott a következményei is súlyosabbak, mint a volt szocialista táborban – mondta. Utóbbi országokban ugyanis – hangsúlyozta – „az ateista, kommunista elnyomás (…) egyfajta immunreakciót indított be”, és – szándéka ellenére – konzerválta a hagyományokat, gyökereket, közösségeket. Ezek pedig most szerinte reményt adhatnak arra, hogy Közép- és Kelet-Európán keresztül a kontinens egésze visszataláljon régi önmagához.
Az Országgyűlés elnöke péntek este nyitotta meg Budapesten a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Ezzel kapcsolatban a rádióinterjúban hangsúlyozta: a reformáció elmúlt 500 éve olyan mértékben gyarapította a magyar kultúrát, ami mellett „nem lehet csak úgy, egy vállrándítással elmenni”. Megjegyezte: a XVI. században, a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az ország szétesésekor a reformáció tartotta meg a nemzetet.
„A modern értelemben vett nemzetnek a születési alkalma is volt az, amikor egy időben a magyar népesség körülbelül 90 százaléka áttért az új hitre” – mondta Kövér László.